Február 28-án, húshagyókedden a Ge­re­be­ne­sek idén is eltemették a telet. A jó­kedv, jó han­gu­lat nem hi­ány­zott most sem, el­si­rat­ták Illyést, majd el is éget­ték a bent­la­kás ud­va­rán. Ezt kö­vet­te az éj­fé­lig tar­tó tánc­ház, mu­lat­ság.

A Gereben 2016. október 21 – 22-én ünnepelte 25. születésnapját. Az alábbi szövegrészlet a Művelődési Házban tartott ünnepi gálaműsor keretében hangzott el.

25 ÉVES A GEREBEN

„Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. (…) Felejts el mindent, ami a köznpok szertartása és feladata. (…) Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás.” (Márai Sándor)

(…)

 „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának” – vallotta Kodály Zoltán a 20. század első harmadában. Nem elég megszerezni, hanem megélni, a mindennapok részévé kell avatni – vallják a gerebenesek a 21. század első harmadában.

Egy negyedszázaddal ezelőtt, 1991-ben így ősszel, amikor az akkori eufórikus hangulat éppen megtörőben volt, a Gimiben valami olyat álmodtak, amit igazolt az idő, amire ma is büszke az öreg Gimnázium, és büszke lehet a székely anyaváros is.

Az együttest Laczkó György alapította, aki fiatal tanárként akkor került a Gimnáziumba, és hozta magával a táncházmozgalom lendületét, lelkesen kezdte szervezni a csapatot, hisz közelgett az alma mater fennállásának 400. évfordulója, melyet méltó módon a tiszta forrásból merített néptáncelőadással illett megünnepelni. László Csaba néptáncoktató koreográfussal együtt álmodták tovább a Gerebent, mely egyre valóságosabb lett, hisz alig másfél év elteltével emlékezetes műsorral ünnepelték a jezsuiták által alapított gimnázium 400 éves jubileumát.

A lelkesedés nemcsak az együttes vezetője és oktatója részéről volt számottevő, hisz az ünnep után a hétköznapok csendjében több száz gerebenes nőtt fel az első tánclépéstől indulva a színpad magaslatára. Tette és teszi ezt lélekkel, örömmel. A színpad nem a célt jelenti, hanem egy állomást, a táncos hétköznapok közepette az ünnepet, amikor a gerebenes a táncházas ruhákat népviseletre cseréli. Időközben színesedett a valóra vált álom: a székelyruha fekete-pirosa mellett a széki is helyet kapott, a visai viseletek után az inaktelki gyöngyös színkavalkád is emelte az ünnepnapok fényét. A muzsika szeretet, a ritmus élet, a tánc a lélek tánca. Zeng a lélek, zeng a szó… Így élt és így él a gerebenes.

Gerebenesnek lenni, életformát jelent – vallják ma is a Tamási Áron Gimnázium keretében immár 25 éve működő Gereben táncosai, akik elődeikhez híven szívesen vesznek részt táncházakban, nyári tánctáborokban, életük, mindennapjaik részét képezi a tánc. Főként iskolai és városi rendezvényeken lépnek színpadra, de szívesen vesznek részt belföldi és külföldi fesztiválokon is. Ma este több mint százan járnak örömtáncot, hisz számukra öröm a tánc, az együttlét. Ezt hivatott bemutatni az ünnepi műsor is.

„A tánc a lélek érzéseit a test mozdulataival fejezi ki, és méltó arra, hogy a zenéhez és a költészethez hasonló szerepet töltsön be” – vallotta Cesare Negri, olasz tánckoreográfus a 17. század fordulóján. A tánc ritmusa, a zene ritmusa, a vers ritmusa rokon a vér lüktetésének ritmusával, tehát élet – vallják a Gereben oktatói a 21. században. Erre a gondolatra építette Boros Béla és Hilda az ünnepi koreográfiát, melyben a népköltészeti alkotások mellett helyet kapnak Ady Endre, Arany János, Kányádi Sándor verseinek részletei is.

Az Üver zenekar muzsikájára a Kalota partján vonuló tartka nyugalom állandóságával kezdődik a tánc, melybe beépül a múlt: a mezőségi mulatság hajdani időket idéz. Ezt követi a fiatalabbak szatmári frissessége, majd a haladó táncosok fekete-piros széki táncának ritmusa tagolja az időt. Küküllő menti táncokkal gyorsul a ritmus, végül a Gereben nagycsalád közös felcsíki mulatsága állítja meg az idő kerekét. Álljanak meg Önök is egy ünnepidőre. Negyedévszázad történt, amióta él a Gereben.

                                                                                               Ozsváth Imola

Elkezdődött a Gereben edzőtábortábora Zeteváralján!

A “kicsik” (VI.,VII. és VIII. osztályosok) 35-en,   míg a “nagyok” (IX. X., XI. XII. osztályosok és frissen végzettjeink is 🙂 ) 74-en melegítik izmaikat a következő tanévre, és gőzerővel dolgoznak a 25 éves jubileumi előadás koreográfiáján.

A keddi napot együtt töltötte a két csapat, ekkor készült csoportképünk is. Az oktatók továbbra is a csapat tánctanárai, Boros Hilda és Boros Béla.

Kedves Gerebenesek, amint tudjátok, az idén is lesz edzőtábor.

A nagy létszám miatt két részben tartjuk az tábort: vasárnap reggel indul a tábor a kezdő csoporttal,  ők szatmári táncokat tanulnak három napon keresztül, illetve nagyjából összeállítják a 25 éves  ünnepi műsor koreográfiáját.  Kedden délután megérkeznek a középhaladó és haladó csoport táncosai, így együtt tudjuk tölteni a délutánt, hisz egy csapat vagyunk. 🙂 Kedden este  a szülők hazaviszik  a kezdő csoport táncosait, viszont a tábor folytatódik, tovább készülünk a 25 éves ünnepségre. Pénteken este táborzárás, közös vacsora és rövid műsorral zárjuk a tábort.

A részletes programot itt találjátok:

A Veszprémi Ifjúsági Táncegyüttes meghívására április 21 – 24. között Veszprémben vendégeskedett a Gereben.

A válaszúti néptánctáborban ismerkedtek meg a táncosok, és ők kezdeményezték a kapcsolatot, így került sor a meghívásra. A veszprémiek áprilisban tartották gálaműsorukat A pántlikás butykos utazása címmel, amelyre meghívták a Gerebent.

Négy napot töltöttünk náluk, családoknál voltunk elszállásolva. Előadásunk volt Veszprémben, valamint a szomszédos Nagyvázsonyban, itt mezőségi táncokkal, míg a gálaműsoron Küküllő menti és széki táncokkal léptünk fel. Úgy gondolom, hogy minden gerebenes nevében, aki ott volt, kijelenthetem, hogy eseményekben, boldog pillanatokban gazdag négy napot tudhatunk magunk mögött. Megismertünk egy nagyon kedves, vidám, barátságos társaságot, új barátságok kötődtek, vagy éppen régiek erősödtek meg. Véleményem szerint senki nem bánta meg, aki eljött Veszprémbe. Mi októberre várjuk vissza őket, hiszen akkor lesz a Gereben 25 éves. Izgatottan várjuk már, hogy teljen el ez a fél év, hogy újra találkozhassunk!

Balázs Emese

A műsor megtekinthető ezen a linken.