A játék a zenei, a táncos és a beszélt anyanyelv elsajátításának egyik fontos eszköze, életszükséglet, bizonyos korig a gyermek szinte egész világát betölti, örömet és boldogságot ad, ugyanakkor jól ötvözhető a néphagyomány ápolással.

A mondókák és táncszók színesítik és hangulatossá teszik a mozgást, ritmust adnak a mozdulatsoroknak, ezzel segítve a különböző mozgásformák elsajátítását és gyakorlását.
A gyermekjátékok táncos mozzanatai, a gyermekek részére rendezett gyermekbálok és játszók mind alkalmasak voltak a táncok gyakorlására. A táncokkal együtt megtanulták azokat a szükséges érintkezési formákat, amelyek a falu közösségi életében nélkülözhetetlenek voltak.

A Tamási Áron Gimnázium Gereben néptánccsoportjának legapróbb táncosai, a „Kicsi” Gerebenesek, csíkszentdomokosi táncokat mutatnak be. Őket követi sorban az előkészítő osztály, majd az első osztály népi gyermekjátékos összeállítása. Aztán a másodikosok moldvai táncokat, a harmadikosok felcsíki és a negyedik osztály udvarhelyszéki táncokat mutatnak be.

Boros Hilda és Boros Béla táncoktatók, az előadás koreográfusai

A Tamási Áron Gimnázium Előkészítős osztályos népdalszólistái ebben a tanévben sikeresen vettek részt a XXVI. Csak tiszta forrásból népdalvetélkedő megyei szakaszán, madaras népdalcsokorral nyitották meg a Tavaszi szél vizet áraszt Hargita megyei népdaltalálkozót és udvarhelyszéki népdalokat énekeltek a VII. Udvarhelyszéki Népdalfesztiválon, Korondon. Az Énekes madárkák nevet Ozsváth Imola tanárnőtől kapták. Boros Zsófia, Lőrincz Villő és Nagy Ágnes Vikár Béla gyűjtéséből, három udvarhelyszéki népdalt énekeltek.

Az Előkészítő osztályosok gyermekjátékai emlékeztetnek bennünket arra, hogy a kisgyermekkortól éppen elbúcsúzó diáksereg belefordult a ritmikus, szabályozott iskolai életbe. A készségeket képző intenzív időszak nagyszerű lehetőség a néptánc alapozásához. Külön öröm, hogy Hilda és Béla módszerei szervesen illeszkednek a tanítási órákon is elhangzó tanulási tartalmakhoz. Köszönjük a közös munkát!

Szabó Zsuzsa, az Előkészítő osztály tanítója

Az első osztályosok népi gyermekjátékokkal készültek az évzáró ünnepségre. Az együtt játszás és táncolás varázslatos élmény az alsó tagozatos gyerekek számára, igazi szívből jövő örömforrás. A kisgyerekek nemcsak játszanak, hanem kapcsolatokat építenek, megtanulják az összetartozás, az odafigyelés és a szeretet nyelvét.

A tánc pedig olyan, mint egy közös szárnyalás. Amikor együtt mozognak a zenére, amikor egy dallam ritmusára egyszerre lendül a sok kis kar és láb, az nemcsak mozgás, hanem felszabadultság, boldogság, öröm.

Nincs jó vagy rossz lépés, csak az számít, hogy együtt vannak, és szívből jön a mozdulat.

Az ilyen pillanatok erőt adnak, emlékeket teremtenek, és segítenek abban, hogy a gyerekek megtapasztalják: együtt lenni jó, játszani és táncolni együtt még jobb.

Fancsali Adélka - Leilla, az I. osztály tanítója

A második osztáyosok moldvai táncához szívből gratulálok! Igazi öröm volt látni, milyen lelkesedéssel, pontossággal és örömmel mozogtak együtt. A lépéseik szépen összehangoltak voltak, a mosolyok pedig még szebbé tette az előadást.

Nagyon ügyesen megtanulták a moldvai néptánc alapjait, és örömmel vitték tovább a hagyományokat. Csak így tovább – büszke tanítótok vagyok!

Székely Emőke-Katalin, a II. osztály tanítója

A harmadik osztályosok már magabiztosan mozognak a színpadon, mosolyognak, átadják magukat a muzsikának, már nem számolják magukban a lépéseket. 
Ami az idén különösen tetszett nekem, hogy a kisebbek repertoárját végigénekelték, s talán a táncot is velük ropták gondolatban, amíg vártak a sorukra.

László Mária, a III. osztály tanítója

A negyedik osztály évzáró ünnepélye az valami más világ, gyereknek és tanítónak egyaránt. Néztem az első sorból, amilyen tartással jönnek elő a színpadra a táncos párok a függöny mögül, és udvarhelyszéki táncokat mutatnak be. Milyen komolyság, tisztelet, ragaszkodás érződött belőlük a népzene és néptánc iránt!

Tudom, hogy megértek drága tanítványaim a következő feladatra. Köszönet Boros Hilda és Boros Béla táncoktatóknak az öt év munkájukért, külön köszönet Albert Anna tanítványomnak a szép konferálásért.

Nyárádi Izabella, a IV. osztály tanítója
 

Az elemi tagozat tanítói 17-ik éve vesznek részt diákjaikkal a felolvasómaratonon.   

Benedek Elek, Orbán Balázs, Jókai Mór, Arany János, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Kányádi Sándor, Tamási Áron, Szabó Magda, Petőfi Sándor Radnóti Miklós, József Attila, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Babits Mihály és Lázár Ervin művei után, a 125 éve született Szabó Lőrinc (1900-1957) alkotásait szólaltatták meg iskolánk legkisebbjei.

Az előkészítősök és az első osztályosok most ismerkednek az olvasás lenyűgöző világával és örömmel hallgatják, tanulják a verseket. A 2-4 osztályosok már önállóan olvasnak hosszabb szövegeket.

A maraton célja, hogy ráirányítsa a figyelmet és az érdeklődést a magyar irodalom egy-egy kiemelkedő személyiségére, életművére. Szabó Lőrincz versei ma is frissek, hozzánk szólnak.

Klasszikusokat olvasni fontos, együtt olvasni nagyon jó, elragadó.

Az idén az osztálytermekben olvasott a 130 gyerek és tanítójuk, együtt hallgatták a megzenésített verseket és rajzokat készítettek, hogy ne felejtsék el ezt a pillanatot.

Szabó Zsuzsa, Fancsali Adélka-Leilla, Székely Emőke, László Mária és Nyárádi Izabella
 

A XXVI. Csak tiszta forrásból népdalvetélkedő megyei szakaszára udvarhelyszékről 65 diák nevezett be, 2025. február 15-én.

A versenynek Tamási Áron Gimnázium adott otthont, közreműködve a Csíkszeredai Gyermekek Házával és Hargita Megye Tanfelügyelőségével.

A Csak tiszta forrásból népdalvetélkedőre elsősorban helyi népdalokkal készülnek a versenyzők, korcsoporttól függően, 5-20 népdallal. A verseny során értékelésre kerül a tiszta, csengő hang, a szép hangszín, a listán szereplő népdalok eredetisége és az előadásmód hitelessége, meggyőző ereje.

A rendezvényen 5 csoportban 3 helyszínen két, a minisztérium által jóváhagyott vetélkedő zajlott: „Őszirózsa”  és „Csak tiszta forrasból” . A seregszemlét előválogatások előzték meg: Keresztúr és környéke (Nemes Annamária), Hegyalja (Juon Annamária) Bögöz és környéke (Csáki Enikő), Szentegyháza-Homoródmente (Haáz Sándor és Sorbán Enikő), Farkaslaka (Ágoston Judit) valamint Székelyudvarhely általános iskoláinak lelkes tanítói- és tanári csapata.

A rendezvényt a Tamási Áron Gimnázium igazgatója, Laczkó György, nyitotta meg:

„Pont ugyanúgy énekeltem, mint édesanyám. Pontra, pontra. S akkor mentünk kapálni a mezőre, vagy aratni, há’ zúgott a határ, úgy énekelt mindenki a mezőn. Kapálva énekeltünk, ha arattunk, énekeltünk, ha gyűjtöttük a szénát, énekeltünk, nem csak én, mindenki, a fiatalok is, s édesanyám öregen is énekelt a mezőn. Én még a tavalyelőttig, ameddig tudtam kapálni, énekeltem a mezőn. Nem is nőttek vóna meg a törökbúzáim, ha nem énekeltem vóna nekik.”

A magyarszováti Maneszes Mária néni így mesélte el, hogy mit is jelentetett számára a népdal, az éneklés.

Nincs is élet dalolás nélkül, még a törökbúza sem élhet a nélkül. Mert „Az ének szebbé teszi az életet, az éneklők a másokét is”, vallotta Kodály Zoltán.

Nagy szeretettel köszöntök minden dalos pacsirtát itt a Kicsi Gimiben. Bár versenyben vagytok, de a lényeg mégiscsak az, hogy énekeltek. Szívből tegyétek. És kívánom, hogy egész életetekben daloljatok. Szebb lesz az életetek. Legyen egy vidám napotok, érezzétek jól magatokat Nálunk.”

Székelybetlenfalvi Vikár gyűjtésű népdalt  tanított Kászoniné Fejős Gabriella, hangbemelegítést ötvözve az archív felvételek népdalainak “visszatanításával”.

A bíráló bizottság tagjai: Haáz Margaréta, Kászoniné Fejős Gabriella, Sorbán Enikő, Csáki Enikő, Juon Annamária, Székely Gyula, Dr. Szalay Zoltán, Nemes Annamária, és Györfi Erzsébet.

Díjazottak:

Előkészítő-II. osztály
Különdíjban részesült minden előkészítős kisdiák: Bálint Simon, Boros Zsófia és Nagy Ágnes
Dicséret: Pál Fruzsina, Nagy Hanna és Somai Zsófia
III. díj: Száva Viola, Hadnagy Máté és Gergely Milán
II. díj: Józsa Vince
I.díj: Vass Aba-Attila és Kovács Abigél

III.-IV. osztály
Dicséret: Tamás Hanna, Mihály Anita és Kiss Anita Kamilla
III. díj: Tőkés Ágnes és Kovács Ilka-Gréta
II. díj: Waum Emese-Villő és El Jaouhari Sidi Hamza Adam
I.díj: Bálint Hanga és Sipos Bíborka

V-VI. osztály
Dicséret: Kovács Kriszta, Lőrincz Dalma és Lukács Lili Sára
II. díj: Nagy Kamilla, Bartalis Csenge és Demeter Zselyke
I.díj: Ilyés-Hadnagy Jázmin

VII-VIII. osztály
Dicséret: Boldizsár Zsófia és Szombatfalvi Juliánna-Éva
III.díj: Deák Alexandra és Venczel Dániel
II. díj: Waum Réka és Kászoni Kata
I.díj: Ágoston Anna

IX-XII. osztály
Dicséret: Sándor Anita
III. díj: Sata Réka
II. díj: Nagy Fanni
I.díj: Nagy Nikoletta

Az udvarhelyszéki döntő nyertesei régiónkat képviselni fogják a XV. Székelyföldi népdalvetélkedő regionális szakaszán (4-8 osztály, Nyárádszereda, április 4.), a II. Csak tiszta forrásból népdalvetélkedő országos szakaszán (9-12 osztály, Csíkszereda, április 5.) és az Őszirózsák népdalvetélkedő országos szakaszán (5-8 osztály, Újszentes, október), valamint a regionális szakaszán (E-4 osztály, Újszentes, október.).

Sok sikert kívánunk!

Köszönjük támogatóinknak a hozzájárulást rendezvényünk megszervezéséhez: Gyermekünkért Egyesület, Concentus Consult, Kolibri SRL, Szabó Sámuel-fotók, valamint a Tamási Áron Gimnázium szervező csapatának állandó és áldásos jelenlétét, Fancsali Adélka-Leilla, Nyárádi Izabella, Székely Emőke-Katalin és László Mária. Isten fizesse!

Iskolánkat Boros Zsófia, Nagy Ágnes, Pál Fruzsina, Marosi Júlia-Réka és Kálmán Anna-Borbála képviselte. Gratulálunk a kiemelkedő teljesítményükhöz!

Programfelelős: Szabó Zsuzsa
 

 „A játék. Az különös.

Gömbölyű és gyönyörű,

Csodaszép és csodajó,
Nyitható és csukható,

Gomb és gömb és gyöngy, gyűrű.

Bűvös kulcs és gyertya lángja,
Színes árnyék, ördöglámpa.”

(Kosztolányi Dezső) 
 

Vallom, hogy a játék valóban Bűvös kulcsa a gyermeki örömnek, jóllétnek, jókedvnek. 

Ragyogó napsütötte októberi reggel volt. Elindultunk, a negyedikesek, együtt játszani más iskolák színjátszó csapataival. Mi, a SÜNTESTVÉREK csapata Csukás István Sün Balázs meséjét vittük színpadra. Nemcsak az októberi napfény ragyogott, de ragyogtak a Süntestvérek szemei is, egy kicsit a kíváncsiságtól, hogy milyen érdekes mesejeleneteket fogunk látni a többi kisművész előadásában, aztán egy kicsit az izgalomtól is, merthogy adott volt a lehetőség a díjszerzés örömére is.

Az egész napunk élmény volt. Játszottunk a színpadon, önfeledten bukfenceztünk, galoppoltunk, ugrándoztunk, gurigáztunk nemez almákkal és szedrekkel, melyeket a süntestvérek felkapkodtak kosarukba, és csettintgetve szájukkal, majszolták a finom gyümölcsöket.  Nem kellett semmi hozzá, hogy almafákká változzunk, csupán piros kendőket és zöld pólókat öltöttünk magunkra, pördültünk magunk körül egyet, és máris almafákká váltunk. Éppen így a szederbokor és a kalyiba alakításában. 

A kalyiba minduntalan szűknek bizonyult a hét süni testvérkének, ezért a legkisebb, Sün Balázs fájó szívvel ugyan, de világgá ment. Mindenkihez hozzászegődött egyedüllétében, akivel csak találkozott útja során, mert nagyon hiányoztak neki a testvérei. Azonban, sehol nem találta nyugalmát, egyedül érezte magát. Szomorúan fel is sóhajtott: „Addig megyek, amíg újra rátok lelek, ahol minden puha, meleg!”  Ez időben a süntestvérek is Sün Balázs keresésére indultak. Természetesen újra egymásra találtak, összeölelkeztek, és attól a perctől kezdve el nem engedték egymást. 

És azóta is boldogan él a puha, meleg házikóban a hét süntestvér: Sün Aladár, Sün Piroska, Sün Dorottya, Sün Adorján, Sün Demeter, Sün Tihamér és a legkisebb Sün Balázs. 

A szeretet üzenete, az egymásra találás, a hét süntestvér történetében és a boldog befejezés, érzékenyen hatott a gyermek-nézőközönségre, no meg a Fesztivál zsűri tagjaira is. Nagy tapsot és I. díjat kaptunk tőlük ajándékba az alakításunkért. 

Köszönet a szervezőknek és a zsűri tagjainak, hogy részt vehettünk ezen a színvonalas Gyermekszínjátszó Fesztiválon.

„Hacsak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát”.

Sütő András.

Nagy örömmel és tele élménnyel, 

 Nyárádi Izabella tanító néni és a negyedikes Süntestvérek színjátszó csapata
 

A dédszülők meséi, táncai és szokásai lassan a múltba vesznek, dalaik elhalkulnak, mindent elsöpör a modernizáció, ha a pedagógusokkal karöltve táncba nem hívjuk gyermekeinket, hogy beálljanak abba a nagy körbe, melyben egymás kezét fogva önfeledten tudnak örülni az ősi játékoknak. Hétről-hétre ismerkednek a gyerekek a népzenével, hagyományokkal és népdalainkkal, fokozatosan sajátítják el a néptánc alapjait, miközben vidám csapatokká formálódnak.

– Boros Hilda és Boros Béla táncoktatók

Egy hagyományos székely fonóba invitáltak e tanév végén táncoktatóink. 

A fonó a női társas munka legfontosabb alkalma volt, a téli szórakozás és játék fő színtere, a fiatalok legfőbb szórakozóhelye. Fonó alatt legtöbbször a nagylányok fonóját értjük, de ugyanakkor voltak még kislányfonók és asszonyfonók is. Este, sötétedéskor kezdtek gyűlni, s amíg belemelegedtek a hangulatba, szorgalmasan fontak, hogy haladjanak is, mert később biza, nem sok szaporája volt a munkának. Amíg még valóban fontak a fonóban, addig énekszóval szórakoztatták magukat. A játékok az énekes, táncos változatoktól az ügyességet fejlesztő, testedző játékokig terjedtek. De helye volt a mesemondásnak, találós kérdéseknek, balladák, históriás énekek előadásának is.

Különösen a leányfonókban alig várták a legények érkezését. Nyolc óra felé megérkeztek, és bemehettek a fiúk is, és ettől fogva a hangsúly a játékra, szórakozásra terelődött. Gyakoriak voltak a beugrató, megtréfáló játékok, majd később, amikor a kisebb legények hazamentek, a páros játékok voltak közkedveltebbek.

Az iskolánk Kicsi Gereben néptánccsoportja nyitotta az előadást sóvidéki táncokkal. 

Őket követte az előkészítő osztály népi játékos előadása.

Tarisznyánkban hamuban sült pogácsával indultunk el előkészítő osztály elején a tudás felé vezető úton. A hátunk mögött hagyott egy évben összegyűjtöttük „a szóló szőlőket, a csengő barackokat és a mosolygó almákat”, tarisznyánkba tettük a szeretet, a hála, a jóság, a becsület, a kitartás és az öröm mellé. Minden nap megerősödött bennünk, hogy jó hely az iskola, jó ide jönni, együtt lenni. Tartalommal töltöttünk meg minden pillanatot. Majd a megérdemelt nyári pihenés után újult erővel indulunk a számok birodalmába és betűk országába.

– Adélka tanító néni.

Az első osztály táncos lábú tanulói is népi játékos előadással örvendeztették meg a nézőközönséget.
 

Nyár van megint./ Arcon legyint / Friss napsugár.
Gyerünk, gyerünk, heverni kár!" (Sík Sándor)

Áldott és örömteli nyári vakációt kívánok!

– Emőke tanító néni

A következőkben pedig a másodikosok bukovinai táncokat mutattak be.

Halmos Béla Széchenyi-díjas népzenészt, népzenekutatót idézve: „A néptánc a nép lelke, amelyben megmutatkozik a múlt, a jelen és a jövő.” 
Igazi „lélek pillanatokat” élhettünk át a II. osztályosok előadása alatt, akik bukovinai táncokat mutattak be a nagyérdeműnek. A bukovinai tánckincs érdekessége, hogy a régi székely táncelemek mellett német és román elemek is helyet kaptak az együttélés során, így a táncban gyönyörűen végigkövethettük a különböző kultúrák összefonódását.

Ami pedig a jövőt illeti: amíg ennyi népviseletbe öltözött gyönyörű gyermek ilyen örömmel táncolja a régi magyar táncainkat, addig van remény a magyarságunk megőrzésére.

-  Marika tanító néni
 

A harmadik osztály legényecskévé és lánykává cseperedő tanulói pedig felcsíkit táncoltak.

Kis tanítványaim azokat a kincseket mutatták be a színpadon, amitől mi igazán székelyek vagyunk: néptánc, népviselet, hagyományok, magyar nyelv, kultúra és hit. Részesei lehettünk egy szívet megdobogtató, lelket melengető szép felcsíki táncnak.

–Bella tanító néni 

A negyedikesek udvarhelyszéki népdalokat énekeltek Vikár Béla gyűjtéséből, és táncba hívva osztálytársaikat, udvarhelyszéki táncokat mutattak be.

“Mielőtt leborulna az este, szokásom szerint széjjeltekintek mindennap a földön, mintha szívem szerint gondviselője volnék a világnak. S amit ilyenkor látok, azt néha elmesélem azoknak, akik nem érnek reá széjjeltekinteni soha.”

Tamási Áron

Tamási jó szokását minden tanév végén gyakoroljuk. Az Évzáró egyszerre számvetés, örömünnep és hálaadás. Ebben az évben lett nagykorú az újraindított elemi tagozat. Ilyenkor a tanító ölbe teszi a kezeit, végigpásztázza könnyektől homályos tekintetét gyönyörű, tehetséges, életvidám tanítványai során, és azon gondolkodik, hogy jó időben, jó földbe, jó magot vetett-e.

Isten áldja az elemi tagozat 14. generációját. Munkám becsülettel elvégezve kérem Isten áldását!
Köszönöm a büszke örömérzést, kedves tanítványomnak, Székely Ágnesnek, aki kilencedikes diákként is részt vesz a közösségünk építésében: konferál, műsort vezet, példát mutat, és üde mosolya beragyogja a közös tereinket. Jövőre is várunk!

–Zsuzsa tanító néni
 

Mivel az iskola kicsiben mintázza a társadalmi rendszerünket, és sűríti egyszerűsített modellben a nagy konfliktusokat, egyúttal az írás-olvasás-számolás mellett kitanulja a konfliktusok megoldási módját, amit felnőtt életükben sikeresen alkalmaznak. Így nevel a tanító. Egészen biztató a jövőkép, amikor végignézzük, hogyan táncolja bele magát a vakációba a népes és vidám gyereksereg.

A táncokat és koreográfiákat Boros Hilda és Boros Béla, iskolánk táncoktatói tanították be.

Hálásan köszönjük nekik értékes munkájukat! Jövőben ugyanitt, ugyanilyen lelkesen és örömmel!

László Mária, Szabó Zsuzsa, Fancsali Adélka, Székely Emőke és Nyárádi Izabella, elemi tagozatos tanárok

„Most már, idők múltával, azt is tudom, hogy arról szólt a mese, hogy a világban mindenkire rá van bízva valami. Valami nagyon fontos, amivel el kell jutni az Üveghegy elé, s aki az Üveghegy elé akar jutni, annak ismernie kell testvérét, anyját, nagyapját, tudnia kell, hogy az Üveghegy vára mindenki előtt nyitva áll, csak szeretet és tiszta szív kell hozzá.” Lázár Ervin

2024. március 5-én ismét együtt járt az Üveghegy várában az elemi tagozat 128 diákja és tanítói. Tiszta szívvel fejtegették, hogy kire mi van rábízva.

16. éve kutatják együtt az élet titkát az olvasni szeretők, az idén közel 37 500 felolvasóval. A közös felolvasás szervezője a Kájoni János Megyei Könyvtár és Hargita Megye Tanácsa.

Benedek Elek, Orbán Balázs, Jókai Mór, Arany János, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Kányádi Sándor, Tamási Áron, Szabó Magda, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, József Attila, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Babits Mihály művei után, a 88 éve született Lázár Ervin (1936–2006) alkotásait szólaltatták meg.

A felolvasómaraton célja továbbra is ráirányítani a figyelmet, érdeklődést a magyar irodalom egy-egy kiemelkedő személyiségére, életművére, azokra az emberi, erkölcsi, művészi értékekre, melyek ma is aktuálisak és felfedezni benne mindazt, amit magunkénak érzünk.

Klasszikusokat olvasni fontos és együtt olvasni jó.

Fancsali Adélka-Leilla, Székely Emőke-Katalin, László Mária, Nyárádi Izabella és Szabó Zsuzsa

A III. osztályosok monda- és regemondó versenye hagyományaink őrzését, regéink, mondáink megtartását, visszaszerzését, mesélését hivatott szolgálni úgy, hogy anyanyelvünk ősi szavai újra elfoglalhassák tudatunkban az őket megillető helyet.

Hagyományainkban megszólalnak a siratók, a kövek, a szakadékok, a Duna és a Tisza, a Maros és az Olt, a fenyvesek és a tavak.

Minden mesél nekünk, ha megértjük a szavát.

A vetélkedő célja:
•    Újra felfedeztetni kicsikkel és nagyokkal a regéket, mondákat, mint nyelvi és történelmi hagyományaink nélkülözhetetlen kincseit.
•    Felfedeztetni a bennük rejlő nyelvi ősvagyont: ősi szavainkat, a történelmi igazságokat, a történelmi személyiségeket, történelmi helyeket.
•    Ismerjék meg a gyerekek a népi nyelv alkotó erejét.
•    Vegye észre minden mesélő, hogy a nyelvnek mindenre van szava.
•    A mondák olvasása megalapozza történelmi szókincsünket, történelmi kultúránkat, alapja és kiteljesítője lehet a történelem tanulásának, segít eligazodni mindennapjainkban és újraalkotni képzeletünkben a régmúlt időket.

Erre a nem kis feladatra vállalkozott az Udvarhely körzet hét iskolájából továbbjutott kisdiák február 15-én. Szárnyaltak az ősi szavak, zengtek a regék és velük együtt a lelkünk is.

Díjazottak:

I.díj:  Albert Anna – Júlia – Tamási Áron Gimnázium, Székelyudvarhely
II. díj: Mátéffy Atilla - Petőfi  Sándor Általános Iskola, Székelykeresztúr
III. díj: Tamás-Szóra Botond - Tompa László Általános Iskola, Székelyudvarhely
            Sebestyén Sára - Dr. P. Boros Fortunát Elméleti Középiskola, Zetelaka
Dicséret: Kassay Zágon - Benedek Elek Pedagógiai Líceum, Székelyudvarhely
                 Bereczi Réka - Orbán Balázs Általános Iskola, Székelyudvarhely
                 Kovács Hunor - Bethlen Gábor Általános Iskola, Székelyudvarhely

Hálás köszönet a zsűri tagjainak: Biró Sára iskolánk magyar szakos tanárnőjének, Szabó Zsuzsa és László Mária tanító néniknek. Mindhármuknak szívügye a tiszta, érthető, szép beszéd, a helyes kiejtés, az ősi, ízes magyar szavak megtartása.

Gratulálunk minden versenyzőnek, és szurkolunk Annának az áprilisban Marosvásárhelyen megrendezésre kerülő regionális szakaszhoz.
 
 

Fancsali Adélka-Leilla és Nyárádi Izabella, elemi tagozatos tanárok

A Regemondó Verseny regionális szakaszán Udvarhely körzetet iskolánk III. osztályos tanulója, Albert Anna-Júlia képviselte. Nagy öröm számunkra Anna teljesítménye, hiszen a 27 versenyző közül dicsérettel tért haza. Ez úton is gratulálunk Annának és az őt felkészítő Nyárádi Izabella tanító néninek. 

„Nagy élmény volt számomra a REGIONÁLIS REGEMONDÓ VETÉLKEDŐN részt venni Marosvásárhelyen. Az ország minden szegletéből érkeztek versenyzők, akikkel jó volt ismerkedni, meghallgatni az ő regéiket is. Tetszett az egész vetélkedő programja, Móra Ferenc írónk műveire volt felépítve, sokat tanultunk belőle. Nagyon boldog voltam a díjkiosztón kapott dicsérettől. Egy szép családias hangulatú napot töltöttünk Bella tanító nénivel. Örömmel a szívünkben tértünk haza.”
Albert Anna –Júlia, III. A osztályos tanuló 

A Regemondó verseny „testvére” a Képrege, negyedik osztályosoknak szervezett rajzverseny, melynek megyei szakaszát ugyancsak iskolánk kisdiákja nyerte. Idén a téma a Gyilkos - tó legendája volt. 

I.helyezést ért el Dumitrescu Ana, Szabó Zsuzsa tanító néni IV. osztályos tanulója. 

Szeretettel gratulálunk mindkét sikeres versenyzőnknek!
 

„Mindig a magyar beszédnek a módját kell követni; a hangsúly mindig az első szótagon van. Nem kell a hangszeres változat után menni, mert attól magyartalan lesz a hangsúlyozás. Természetesem meg kell tanulni jól a stílust, az előadásmódot, vigye bele az egyéniségét, és ahányszor, annyiféleképpen énekelje.” Kallós Zoltán

2024. február 3-án zajlott Tamási Áron Gimnázium, a Tiszta Forrás Alapítvány és a csíkszeredai Gyermekek Háza szervezésében a XXV. Csak tiszta forrásból népdalvetélkedő megyei szakasza , valamint az Őszirózsák  népdalvetélkedő megyei szakasza.
A 65 versenyzőt a zsűri öt korcsoportban hallgatta meg és értékelte. A zsűri tagjai népzenével, népdallal foglalkozó szakemberek: Antal Rozália, Dr. Szalay Zoltán, László Mária, Nemes Annamária, Györfi Erzsébet, Nyárádi Izabella, Kászoniné Fejős Gabriella, Csáki Enikő és Fancsali Adélka-Leilla.

Díjazottak:

Előkészítő-II. osztály

Különdíjban részesült minden előkészítős kisdiák: Széll Nimród, Vass Aba-Attila, Száva Viola, Józsa Vince és Imecs Zselyke.
Dicséret: Ban Zalán
3. díj: Kovács Ilka-Gréta, Lukács Bori-Virág
2. díj: Tőkés Ágnes és Sipos Bíborka
1. díj: Bálint Hanga és Waum Emese-Villő

III.-IV. osztály

Dicséret: El Jaouhari Sidi Hamza Ádám, Bálint Bence, Mihály Boglárka
3. díj: Nagy Veronika
2. díj: László Krisztina, Ilyés-Hadnagy Jázmin
1. díj: Marthi -Buzogány Flóra

V – VI osztály

Dicséret: Hegyi Zsanett
3.díj: Szombatfalvi Julianna
2.díj: Nagy Tímea, Boldizsár Zsófia
1. díj: Bardóczi Nóra, Ágoston Anna

VII– VIII osztály

Dicséret: Deák Alexandra, Elekes Csenge, Lakatos Réka, Venczel Dániel, Kovács Sarolta,
3. díj: Lakó Csenge, Szilveszter László, Kászoni Kata
2.díj: Waum Réka-Gyopár
1.díj: Nagy Fanni, Elekes András

IX-XII osztály

1.díj: Nagy Nikolett

A rendezvény szervezője: Hargita Megye Tanfelügyelősége, a Tamási Áron Gimnázium, és a Tiszta Forrás Alapítvány.

Támogatók: Páva Étterem, Gyermekünkért Egyesület, NSKI, Concentus Consult. A fotókat K. Szabó Sámuel készítette.

Isten fizesse az önzetlen segítséget és örömmel gratulálunk iskolánk népdalszólistájának, Péter Eszternek!

Záró gondolatok

Városunkban a népdalvetélkedők hagyománya a ’80-as években a Süss fel, nap!, Kapuállítók, majd a ’90-es években a Megéneklünk, Románia mozgalomhoz kötődik. A ’89-es változásokat követően Erdélyben a Hajnal akar lenni vetélkedő vette át a népdaléneklők seregszemléjét. Városunkban László Judit zenetanár nevéhez kötődik a vetélkedők újraszervezése, 2008-tól 2016-ig. 2016-ban adta át a szervezést, Szabó Zsuzsa tanítónak. A népszerű Csak tiszta forrásból népdalvetélkedő ma huszonöt éves, megálmodói Antal Rozália, Dr. Szalay Zoltán, ma is töretlen kitartással és lelkesedéssel zsűriznek, továbbképzést tartanak és gyűjteményekbe rendszerezik hatalmas népdalkincsünket. A rendezvényeinken díjazott diákok képviselik megyénket az Őszirózsák népdalvetélkedő országos szakaszán, valamint a Székelyföldi népdalvetélkedő regionális szakaszán is.

A népdaléneklés pedagógusi munkánk kedves pillanata. Mindannyian tudjuk, hogy a tanítványaink szívesen énekelnek. Gyakran használjuk módszerként, a gyerekek megnyugtatására. Minden iskolai eseményünk szerves része a közös éneklés, mert az ének azonnal, zsigeri szinten hat. Ezen túlmenően, ha tehetséget érzünk diákjaink valamelyikében, megéri megmutatni, megmérettetni, kimozdítani a megszokott környezetéből.
Az ifjú népdalkedvelő diák fogékony az új hatásokra, megismeri a hasonló érdeklődésű korosztályát és könnyen tanul. A legjobb helyen van, ahol új népdallal, vagy új előadásmóddal ismerkedhet és azonnali visszajelzést kap arról, hogy mennyit fejlődött rendezvényről rendezvényre.
Mi, pedagógusok és szülők, pontosan tudjuk, hogy nem lesz diákunk minden vetélkedőn díjazott, de egész biztosan mindeniknek a nyertese lesz.

Szabó Zsuzsa, Székely Emőke – Katalin, szervezők