„S amerre ment, Világosság támadt a nyomdokán”

„S amerre ment, Világosság támadt a nyomdokán”



Az adventi szentidőben, egy-egy advent vasárnapot megelőző szombat este a Gimi szomszédságában magasodó Szent Miklós Hegyen, a plébániatemplomban az adventi vasárnapokat megelőző szombat esti szentmisék keretében ünnepélyes gyertyagyújtásokra kerül sor.

Az advent harmadik vasárnapját megelőző előesti szentmise keretében a Tamási Áron Gimnázium II.  és III. osztályos tanulói közösen karöltve igyekeztek szebbé varázsolni közreműködésükkel az Úrjövet időszakának ezen magával ragadó pillanatait.

Akkor születnek időtlen pillanatok, amikor besűrűsödnek az események, összeérnek a lelkek és a csoda csöndben beterít két osztálynyi elemistát, azok tanítóit, hitoktatóját, iskolalelkészét, kántorát és egy templomnyi szülőt és nagyszülőt.

Ilyen pillanatot éltünk át advent harmadik szombatján a Szent Miklós Plébániatemplomban. Körültekintően és hosszasan készülődés előzte meg az eseményt. A Gimi II. és III. osztálya meghívókat küldött a családoknak, alkalomhoz illő verseket és énekeket válogattak, próbáltak.
Amikor megszólalt a nagyharang, bevonult a sötét templomba 54 lámpás. Az orgona kísérte csilingelő gyermekének maga volt a tisztavizű hangfürdő.

Annus, Csanád, Aba , András, Patrik, Ferencz Ákos, Dávid, Hunor, Kincső, Lakó Bence, Lőrincz Eszter, Péter, Mátyás, Júlia, Marosi Bence, Tas , Boglárka , Mihály Eszter Nagy Viola, Attila, Pakot- Andorkó Ákos, Tamás, Kata, Krystiana a II osztályból, Kende, Mátyás, Annácska, Anna, Zsani, Gergely, Krisztián, Bence, Ádám, Benci, Magyari Zalán, Zsuzsika, Mester Zalán, Boróka, András, Katinka, Eszter, Sára, Gréta, Endre, Eszter, Máté, Mincsi, Huba, Ábel, Viktor, Mátyás a III. osztályból. Őket követték: Bella tanító néni, Zsuzsa tanító néni, Hajnika tanár néni, Mózes kántor úr és Lehel papbácsi énekelve, muzsikálva, verselve, prédikálva és áldást mondva gyújtotta meg a harmadik adventi gyertyát, az öröm gyertyáját.

Ilyenkor értelmet nyer az egész évi fáradozás, az olvasás gyakorlása, az énekek szerepe, a kis- és nagyközösségek összetartó ereje. A csöndesen pislákoló mécsesek mellett szívekig hatol a költészet és az együtt muzsikálás semmihez sem hasonlítható öröme.
Az Olvasmány, a Szentlecke, az Evangélium, az Egyetemes könyörgések, e gyermekek verse, éneke megannyi fényes igazgyöngyként sorjázott és vált adventi várakozásunk legszebb estéjévé.

Hálával és szeretettel mondunk köszönetet mindazoknak a családoknak, akik osztoztak ebben az örömben. Márton József főesperesnek és Ilyés Lehel papbácsinak a mise utáni vendégségért. Isten fizesse!

Nyárádi Izabella és Szabó Zsuzsa tanítók