Minden út élmény, főleg, ha Szlovéniába vezet!

Beszámoló a X.C és a X.E osztályok szlovéniai kirándulásáról.

2025. május 1-én este a Junior parkolóban izgatottan gyülekeztünk, mindenki már Ljubljana utcáin járt képzeletben.

Indulás előtt még egyszer egyeztettük a túlélőcsomagot (víz, nasi, kabát, zene, fülhallgató  ✔), aztán 19:00-kor nekivágtunk a hosszú útnak. Retró slágerek mentek a hangszórókból, mi pedig hol zenét hallgattunk, hol beszélgettünk, hol aludni próbáltunk összekucorodva, a földönalvásra várólista alakult ki.

Május 2. – Lendva, Muraszombat Ptuj és Ljubljana

Lendvában tettünk egy frissítő sétát és meglátogattuk a város látványosságait. Muraszombaton pedig megcsodáltuk a kastélyt majd egy csopifoti után indultunk tovább. Déltájban megérkeztünk az ország legrégebbi városába, Ptjutba. Nem volt sok időnk pihenni, de a Mithras szentély, az Orpheusz oszlop és a vár udvarán elénk táruló kilátás elfeledtette a fáradtságot. Ljubljanába álmosan, de kíváncsian érkeztünk. A főváros mesebeli volt: régi, színes épületek, a Sárkány-híd, ahol természetesen mindenki pózolt legalább tízféle szögben. A várból elképesztő kilátás nyílt a városra, de a szűk lépcsők azért próbára tettek minket. Késő este értünk Ruse-ba, a szállásunkra, ahol már csak a zuhany és az ágy foglalkoztatott mindenkit.

Május 3. – Bled és a Vintgar-szurdok 

Péter István tanárúr szokásos köszöntésével (Günaydin!) indultunk útnak a világhírű Bledi-tóhoz, amit sokan már a netről ismertünk, de élőben… hát, az valami egészen más! A kalandvágyóbbak még körbe is sétálták a 6km hosszú tavat. A tó közepén a kis templom, a csónakok, a középkori vár és a legendás bledi krémes... a krémes pont olyan finom, mint amilyennek mondták. Sőt!

Délután jött a túra: Vintgar-szurdok. A kék víz és a fapallók igazán mesebeli látványt nyújtottak. A hosszú séta után hálásak voltunk a sportcipőnkért és a hátizsákban lapuló csokiért. Fáradtan, de élményekkel telve értünk át Ausztriába, Roseggbe ahol lámák köszöntöttek minket.

Május 4. – Velden, Graz és a „lassan haza” érzés

A reggeli után még nem siettünk haza, előbb Veldenben sétáltunk egyet a Wörthi-tó partján. Innen Ausztria második legnagyobb városába Grazba mentünk, ahol megmásztuk az Óratoronyhoz vezető lépcsőket, de a kilátás ismét kárpótolt. Késő délután elindultunk haza.

Május 5. – Vissza Székelyudvarhelyre

A hajnali órákban értünk haza, fáradtan de élményekkel tele. A négy nap alatt sok minden történt: új helyek, új élmények, sok nevetés és sok-sok csopifotó.

Hálásak vagyunk szervező tanárainknak: Tarzícia nővérnek, Kelemen Éva tanárnőnek és Péter István tanárúrnak. Köszönjük ezt a kalandot!

Vass Csenge, Albert Ágnes, Barta Luca, Csiki Aliz-Mira és Bálint Bence, X.E osztályos tanulók