A budapesti Szent István Gimnázium 1902-ben nyitotta meg kapuit VII. Kerületi Külső Magyar Királyi Állami Főgimnázium néven. Indulásakor önálló épülettel a gimnázium nem rendelkezett, egy oktatási célra átalakított Damjanich utcai bérházban kezdődött meg a tanítás. Néhány év elteltével azonban szűkösnek bizonyult ez az épület, így a gimnázium első igazgatója, Timár Pál a kezdetektől fogva egyre nagyobb intenzitással szorgalmazta egy önálló iskolaépület megépítését.

A Vallás– és Közoktatásügyi Minisztérium 1904-ben zöld utat adott az igazgató úr kérésének, s rövidesen meg is vásárolták az akkor VII. kerülethez tartozó István út 69-71. szám alatti 3020 négyszögöles telket. Az épület terveinek elkészítésére a kor híres építészpárosát, Korb Flórist és Giergl Kálmánt bízták meg, akik a századforduló idején Budapest több nevezetes épületét tervezték (többek között a Zeneakadémiát, a Klotild palotát…). Az épület terveinek kialakításában az igazgató úr és a tantestület is aktívan kivette részét, módosító javaslataikkal segítették a tervezőket. Az építkezés 1907-ben kezdődött, s igen gyorsan, 1908 nyarára el is készült a mai épület, melyet nagy lelkesedéssel és örömmel vettek birtokba a tanulók és a tanárok egyaránt.  Véleményük szerint „az épület mindenesetre méltó ahhoz, hogy az ország e legnépesebb középiskolájának otthonául szolgáljon, és a tudomány új fellegvára legyen. Dekoratív és korszerű épület született. Díszes ólomberakásos ablakok, szép vasrácsok díszítették a homlokzatot.” S az épület egy évszázada híven szolgálja a gimnáziumi oktatást. Dísztéglás homlokzata, nagy belső terei, márványlépcsői, megmaradt régi bútorai, boltíves aulái állandóságot mutatnak a meglódult, változó időben.

A gimnázium 1909-től István úti Főgimnázium néven működött tovább, 1921-ben a Magyar királyi Szent István Főgimnázium nevet kapta, 1924-től az oktatási reform következtében reálgimnázium lett. 1934-től az iskola az újabb rendelkezések értelmében gimnáziumként működött 1935-ig. Budapest közigazgatásának átalakításakor a VII. kerület külső része, így a gimnázium is a főváros új, XIV. kerületéhez került át, s az Ajtósi Dürer sor 15. szám alatt Szent István Gimnáziumként működött tovább. Az 1945-46-os tanévben az általános iskolai rendszer bevezetése következtében a hagyományos gimnáziumi 1. osztály helyett az általános iskola 5. osztályával indult az oktatás, s párhuzamosan működtek az általános és a gimnáziumi osztályok felmenő rendszerben. 1949-ben levált az általános iskola, s maradt tovább a négyévfolyamos gimnázium. 1950-től XIV. kerületi Állami Általános Fiúgimnázium lett az iskola neve. Koedukált intézménnyé az 1963-64-es tanévtől lett az intézmény I. István Gimnázium megnevezéssel.  1991-től lett újra Szent István Gimnázium.

A gimnázium jelenlegi fenntartója Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata, amely a magasan képzett tanári kar munkáját 1999-ben „Zuglóért emlélkérem” kitüntetéssel ismerte el.

Az iskolába évente több mint 700 tanuló jár. Az intézményben az 1960-as évektől működik speciális matematika tagozat, amely 1992-ben hatévfolyamos rendszerre állt át. Mellette 1993-tól természettudományos osztály, 1998-tól pedig informatika tagozat is indult ugyancsak hatévfolyamos képzésben. A 2005-2006-os tanévtől a hagyományos négyosztályos képzésünket ötévfolyamos nyelvi-kommunikációs osztály váltotta fel.

A gimnáziumban a természettudományok mellett a humán tárgyaknak szintén nagy figyelmet szentelünk, az anyanyelv és az idegen nyelv valamint a történelem oktatása is magas színvonalú. Az angol nyelvet emelt szinten heti 5 órában tanítjuk, emellett hagyományosan a német, francia, olasz és spanyol nyelv közül választhatnak diákjaink.

Iskolánk célja, hogy tanulóinkat folyamatos önművelésre képes, szellemileg és erkölcsileg igényes felnőttekké neveljük. Oktatási tevékenységünk továbbtanulásra ösztönzi és készíti fel tanulóinkat. Az érettségizettek lényegében teljes létszámban jelentkeznek felsőoktatási intézményekbe, az oda felvettek aránya igen magas.

A képességek kibontakoztatásának fontos területei a tantárgyi versenyek, amelyeken rendszeresen előkelő helyeken végeznek diákjaink. Tehetséges tanulóink az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken kívül műveltségi vetélkedőkön, zenei, irodalmi, történelmi, és drámavetélkedőn is szép sikerrel mérik össze tudásukat.

Eredményeinkkel a 2000-2007-es időszakban a felsőfokú intézményekbe bejutottak arányában a budapesti 4. (a Budapesti Műszaki Egyetemen az 1.), országos viszonylatban a 13. helyet foglaljuk el.

Az épület homlokzata, aulája és lépcsőháza műemléki védettséget élvez, a lépcsőfordulón látható a centenáriumi év (2002) alkalmából helyreállított színes üvegablak, mely István királyt és fiát, Imre herceget ábrázolja. Az üvegablak eredetijét Róth Miksa készítette, a helyreállítást ifj. Kopp Ferenc fóti üvegművész végezte el. Az aulákban elhelyezett tárlókban folyamatosan tematikusan kiállítások láthatók. A gimnázium főbejáratánál található Szent István király mellszobra, Kirchmayer Károly szobrászművész alkotása.

Az épület második emeletén 300 személyes, hangversenyek és színházi előadások tartására alkalmas díszterem található. Ez a terem ad méltó helyet az iskolai ünnepélyeknek, a deákavatónak, az évenként megtartott drámavetélkedőnek és az öregdiák– találkozóknak.

A tanulók művelődését szolgálja az I. emeleti 30 000 dokumentumot tartalmazó iskolai könyvtár, melyben számos könyvritkaság is megtalálható.

A fizikaszertár iskolánk külön színfoltja, amely a fizikatanítás több mint 100 éves történetébe enged bepillantást.

Diákjainknak korszerűen felszerelt számítástechnikai szaktantermek adnak lehetőséget informatikai ismereteik gyakorlására.

Sportéletünk kosár–, kézi–, röp– és tollaslabda, valamint floorball szakosztályokban zajlik, de további sportágakban is ösztönözzük tanulóinkat aktív és rendszeres testmozgásra osztályversenyek szervezésével. Eredményességünket jelzi, hogy 2001-ben megkaptuk a „Zugló sportjáért” serleget.