Selye János Gimnázium, Komárom

Selye János Gimnázium, Komárom


Száz éve áll Komárom város központi részében a Selye János Gimnázium, Szlovákiának 1950 óta napjainkig a legnagyobb diáklétszámmal büszkélkedő magyar tanítási nyelvű gimnáziuma. Épületét az U alakú, neoreneszánsz jegyeket viselő, impozáns tömböt 1908. szeptember 8-án adták át rendeletetésének. Külalakjával, rendezett környezetével díszévé vált a korabeli Komáromnak.

A gimnáziumi oktatás gyökerei városunkban a régmúltba, 1649-ig nyúlnak vissza. Akkor indított a jezsuita rend négyosztályos gimnáziumot, mely 1701-től már hat osztállyal működött. A jezsuiták 127 éves iskolairányítását a valláserkölcs hatotta át. Az 1776-tól már bencések által vezetett királyi gimnázium 1786-ban állami felügyelet alá került, egészen 1812-ig. Ekkortól újból a bencések irányítják egy újonnan felavatott épületben, szigorúan betartva vállalásukat miszerint „Az ifjúság valamint tudományokban, úgy jelesen az Isten félelmében, az hit ágazatiban és egyéb erköltsökben díszes előmenetelt tészen”.

1849 után lefokozás történt (négyéves oktatási formára), majd a 70-es évektől a város sokéves erőfeszítése árán sikerült kieszközölni egy új helyen létesítendő, immár főgimnáziumot, mely 1908-tól állami irányítás alatt, a Szent Benedek-rend igazgatásával fejtette ki a városban és széles környékén tiszteletnek örvendő oktató-nevelő tevékenységét. 1944. március 31-én a háború, majd ennek befejezése után a szlovákiai magyarság jogfosztottsága vetett véget a bencések áldásos munkálkodásának.

Hatévi hallgatás után 1950. szeptember 8-án újra birtokába vette az ekkortól az állam által irányított intézmény osztálytermeit az egész Dél-Szlovákiából idesereglett ifjúság, amely nagyon megszenvedte az anyanyelven folyó oktatás hiányát. Létszámában évről évre folyamatos gyarapodást felmutatva kezdte meg az intézmény (az országos útmutatásoknak megfelelően) kísérletező, mindig újat vagy éppen más szerkezetet előtérbe helyező évtizedeit. 1953-tól pl. nem gimnázium, hanem ún. tizenegy éves iskola lettünk (a nyolc kötelező általános évfolyamra épített – nálunk ezt alapiskolának nevezik – 9-10-11. osztályok jelentették az általános műveltséget nyújtó középiskolát), melynek fő feladata a termelés és az oktató-nevelő munka összekapcsolása lett volna. Hét év elteltével ezt tizenkét éves középiskolává alakították át, megemelve az általános kötelező képzést kilenc évre. 1969-ben aztán újra visszatértünk a négyévfolyamos, elnevezésében immár magyar tannyelvű gimnáziumra. (Megjegyezzük, hogy 1950 szeptemberétől kilenc éven keresztül pedagógiai gimnázium is működött az épületben, majd ez önálló óvónőképző formájában élt tovább Léván.)

A hatvanas években vált különösen érzékelhetővé az iskolánkra ma is jellemző igényesség. Ezen évtized derekától a komáromi diákok országos, sőt nemzetközi szinten jeleskednek a fizikából és matematikából rendezett olimpiákon, később pedig a többi tantárgy területén, azaz az anyanyelvi és idegen nyelvi, a természet– és társadalomtudományi versenyeken és vetélkedőkön elért nagyszerű eredmények is az említett két tantárgyhoz hasonlóan gazdagítják iskolánk hírnevét.

Az iskola kulturális arculatába egyebek mellett az 1959 óta működő irodalmi színpadi tevékenység (napjainkban Gimisz színjátszó kör) nyújt betekintést.

A két világháború között magas létszámú osztályokban (40 fölöttiekben is), majd 1936-tól két párhuzamos első osztály beindításával folyt az oktatás; a háború utáni évtizedekben pedig már három, ill., négy párhuzamos osztályaink voltak az egyes évfolyamokban, s megelégedéssel tölt el bennünket, hogy a tanulólétszám csökkenésétől eddig nem kellett tartanunk. A 2008/09-es tanévben 634 tanulónk tanul 21 osztályban. 1989/90-ben nagy vívmánynak számított, hogy az akkori igazgatóság kérvényezése folytán már 5 első osztályt nyithattunk.

1992 szeptemberétől éltünk a lehetőséggel, s a négyévfolyamos képzés mellé nyolcévfolyamost is indítottunk, ám ez a forma a 2005/06-os iskolai évre már nem bizonyult perspektivikusnak, ezért kétévi szüneteltetés után hatévfolyamos osztály nyitására szánta el magát igazgatóságunk és tanári testületünk, így 2008 szeptemberétől egy hatosztályos 1. osztály is indult a négy párhuzamos négyosztályos képzés mellett.

Az 1995/96-os tanévtől iskolánk felvette a világhírű tudós, Selye János nevét, aki 1918 és 1923 között gimnáziumunk tanulója volt.

A korszerű oktatás igényei, valamint a diákok létszáma is megkívánta az iskola bővítését, ezért az épület három szintje fölé a padlástérben is kialakítottunk helyiségeket. 2005 szeptemberében adtuk át ünnepélyes keretek közepette a tetőtér beépítésével nyert négy szaktantermet, egy osztálytermet, a könyvtárat, egy konferenciatermet – szép világos folyosóval.

Iskolánk lépcsőházának és folyosóinak falait a nálunk érettségizett diákok tablói díszítik. A világos és tágas lépcsőház az épület egyik legszebb része. Mindig üde fényét a hatalmas, háromszárnyú, keretdíszítésekkel és párkányokkal ellátott ablakok biztosítják; a kényelmes lépcsőfokok vörös márványból készültek.

Aulánk nemcsak ünnepélyek, előadások, hanem istentiszteletek tartására is alkalmas volt a két világháború közötti bencés években. Két éve, a felújítást követően, kibővítettük a színpadteret, s a dísztermünket Feszty Árpád festőművészről, iskolánk egykori diákjáról neveztük el.

A könyvtár a bencés időkben és ma is nagy jelentőséggel bírt. 2005-től a tetőtérben lehetővé vált a megközelítőleg 5500 kötet elhelyezése a tágas terem polcain.

Gimnáziumunkban ezévben 55 tanár működik, az igazgató munkáját két helyettes segíti. Megjegyezzük, hogy százéves iskolaépületünkben az oktató-nevelő munka irányítását tizennégy igazgató biztosította.

Négy informatika-szaktanterem szolgálja tanulóinkat a legmodernebb felszereléssel, 50 számítógéppel. A bennük folyó munka gyümölcseként országos 1., nemzetközi 2. helyezéssel büszkélkedhetünk a 2007/08-as tanévben.

Diákjaink a biológiaolimpia kerületi és országos fordulóiban az első helyeken végeznek; 2001-ben egyik tanulónk a nemzetközi verseny eredményes megoldója lett.

Fizika-szaktantermünket a 2005-ben átépítettük. Diákjaink az 1980-as évek derekától rendszerességgel képviselik Szlovákiát a nemzetközi Fizika Diákolimpiákon részt vevő öttagú válogatott csapat tagjaiként. Eddig egy ezüst– és  hét bronzérem fémjelzi azt a munkát, mely már húsz éve töretlenül biztosítja diákjaink számára a fizikaolimpia kerületi eredménylistáján elfoglalt első helyét. Matematikából a szlovákiai válogatott csapat tagjaként két diákunk szerzett bronzérmet a matematikaolimpia nemzetközi versenyén.