Mindjárt itt az év vége, és nincs digitális lábnyomunk.  Ez persze nem jelenti azt, hogy a vitézek megszűntek létezni. Csak… valahogy, tudjátok, az embernek nem lehet mindenre gondja.

Fontos év volt ez az iskolánk történetében. 425 év, az már valami! Mi is hozzájárultunk az ünnephez, természetesen.  Erre az ünnepre született még a múlt tanévben a Vitéz lélek Tamási darabnak az előadása.

De ami ennél is izgalmasabb, filmet készítettünk az iskola két világháború közti életéről. Volt abban minden, kisiskolások órája, régi fizika óra, tanári gyűlések, eredeti iskolaavató szövegek, hadba menők búcsúztatása. Minden sietség ellenére jó munka volt. Megjelent a csoportvezetőnknek egy anekdota gyűjteménye, a Mosolygó alma mater. Történetek diákokról és tanárokról. Persze, nincs benne minden diákcsíny, de élvezettel lehet olvasni. Lám a régiek sem voltak angyalok!

Született egy Pál utcai fiúk előadás is. 26-szor játszottuk a „remix” előtt. Muszáj volt, mert Nemecsek mégsem lehet szakállas. Igy az ő szerepét átvette Nagy Dani, s Szőcs Bencéből Boka lett. Még történt egy-két változás, hisz a tizenkettedikes szereplők már az érettségire készülnek. Az új szereposztás is sikeresen bemutatkozott. A Pál utcai fiúk tovább él.

Közben egy új „szerelem”, amit február 18-án mutattunk be: a Hair. Sikerült beletrafálnunk egy másik évfordulóba: a Hair-t 40 éve mutatták be.
Hú, láttatok volna az Udvarhely napokon. Minden rezdülésünk felnagyítva kikerült a kivetítőre. Egészen úgy éreztük magunkat, mint egy fesztiválon. Szuper érzés volt!

A tanév utolsó bemutatója a Humor-retro. Rejtő Jenő, László Miklós és Nóti Károly jeleneteiből állt össze. Kacsó Bence szaxofonozott, a lányok meg táncoltak. Már egy páran, mert mi azért ennél többen vagyunk. Hangulatos volt kocsmaszínházként szerepelni a G-ben a bemutató után. Segesváron is szívesen fogadtak.

Szóval, ha gyenge is a digitális lábnyomunk, mi azért dolgozunk. Hetente többször összejövünk, és most már nagyon várjuk a nyári táborozást.

A Vitézek

Nagy megtiszteltetésként éltük meg Szász-Mihálykó Mária tanárnő felkérését, hogy korabeli szövegek alapján jelenítsünk meg egy száz évvel ezelőtti tanórát.

Először színdarabnak indult, aztán időközben megszületett a film ötlete. A fiúk izgatottan készültek mindvégig, küzdöttek a nehéz, régies szövegekkel, de miután sikerült azokat megtanulni, a játékra tudtak koncentrálni és nagyon élvezték.

Jómagam és a 14 tanítványom nevében köszönjük, hogy ily módon is hozzájárulhattunk iskolánk 425 éves évfordulójának megünnepléséhez.

László Mária tanítónő

Tanulók véleménye:

„Nagyon tetszett a filmre való felkészülés, mert vicces volt a szerepem. Fura volt a régi padokban ülni, ugyanakkor érdekes volt, hogy kettesével ülünk. Izgatott voltam a kamerák miatt és úgy éreztem magam, mint egy filmsztár. Nagyon tetszett a film és még máskor is szívesen vállalnék hasonló feladatot. Köszönöm a lehetőséget és az élményt!”

  Székely Dávid, II. osztály

„Aznap reggel, amikor volt a felvétel, kockás ingben mentünk, régi padokba ültünk. A tanci fekete keretes szemüveget viselt és a haját feltupírozta. Amikor megkaptuk a szerepeket, nagyon izgultam, de aztán a filmfelvétel egészen jól sikerült.”

Mihály Gábor, II. osztály

„Számomra nagyon jó érzés volt ebben a filmben szerepelni. Életre szóló élmény volt a kamera előtt adni elő a szerepünket. Sokat készültünk, de meglett a gyümölcse. Köszönöm, hogy részt vehettem.”

 Nagy Lajos, II. osztály

Egy vesztett háború után a sokat próbált katona hazatér szülőfalujába. Otthon pusztulás fogadja: apja, anyja meghalt, a szeretője elhagyta, a szülői ház omladozik.

Élete romjain építkezni kezd. Mélyről kezdi, ott, ahol „egy vesztett nemzetnek és egy vesztett embernek” kezdenie kell. Szamarat vesz, és gazdálkodni kezd. De a falu nem nézi jó szemmel, hiába példázza Kós Károly Trianon utáni szavait: „Ha élni akarunk, dolgoznunk kell. És mi dolgozni fogunk, mert élni akarunk.”

Tamási darabja a „Himnusz egy szamárral” című elbeszéléséből „nőtt ki”. Ebben az alkotásban Balla Pétert némiképpen megváltói felhangokkal mutatja be. A falu ugyan nem feszíti keresztre, de a szamár hátára ültetve elűzik, már-már misztikus körülmények között.

A darab optimistább: Péter megtalálja a boldogságát Boróka mellett, és törekvései is több megértésre találnak. Mindkét Tamási-alkotás példázat: ha minden össze is omlik, fel kell állni és újrakezdeni az életet.

Iskolánk 425 éves történelme ezt az újrakezdést példázza. Ezért érezzük úgy, hogy ezzel a darabbal méltón köszönthetjük a sok megpróbáltatást megért, de főnixmadárként mindig megújuló Alma Materünket.

Szász-Mihálykó Mária

Aki nincs az interneten, az nem is létezik. Ugye ismerős ez a mondás?  Ennek megfelelően, úgy tűnhet, hogy a 2016-17-es iskolai évben a Vitéz Lelkek nem léteztek. Pedig az off-line valóság cáfolja ezt, csak éppen nem maradt nyoma az iskola honlapján. Ezt pótolandó, megpróbálom röviden összefoglalni , mi is történt az elmúlt időszakban. Mert a Vitézek igenis léteznek és dolgoznak. A nyárról még van egy rövid  írás, de a folytatásról már nincs.
Még repertoáron maradt az Equus, ami kipróbálta a kocsmaszínházi létet is. Sikerrel, akárcsak a Míg szeretlek, élek  című  összeállítás. Az előbbi majdnem 20 előadást ért meg, az utóbbi 11-et.
A tanév kezdetén a megszokott felvételi , aztán az új darab, a Mary Poppins. Habkönnyű játék egy legendás és varázslatos nevelőnő hatásáról. Sikerére vall, hogy 17 előadásunk volt belőle. A “nagyok” mellett méltó partnernek bizonyult a két gyerek alakítója:Fancsali Bolárka és Szántó Mihály.

Elkészült Bálint Előd egyéni előadó estje is, Az én cirkuszom. Ezt a darabot is meghordoztuk mindenfelé. Részt vettünk vele versenyen kívül az udvarhelyi színjátszó fesztiválon és szerepeltünk vele a könyvtárak éjszakáján, a kései időpont ellenére teltházzal. Előd teljesítménye mindenütt elismerésre talált.

A hétköznapok a megszokott módon folytak:próbák, előadások, beszélgetések. Sajnos, amint az lenni szokott, sokan végeztek. “Lovaggá” ütöttük őket búcsúzóul. Sajnáltuk, hogy elmennek, de örültünk is, hogy olyan útra lépnek, amit maguknak szerettek volna. Persze ez nem jelenti azt, hogy megszűnnének vitéznek lenni,s  alkalomadtán ne jönnének vissza.:)
Jött a nyár, a táborozásokkal. Mindenik korosztály más-más tematikával foglalkozott. A kicsik játékosabban, a nagyok komolyabban. A nagyok tábora sosem látott létszámra duzzadt, 48 diák volt kíváncsi a mesterséges intelligenciára, a tábor aktuális témájára. Szokás szerint ez a tábor is az “öregek” napjával zárult, melyen a már érettségizettek vehettek részt. Az esőzések és viharok ellenére elmondhatjuk, hogy a vitézeknek ismét jó nyara volt.

Megkezdődött a 2017-18-as iskolai év. Szabó Zsolt magánestje október 2-án szerepelt Segesváron, ahová nagyon szeretünk járni, mert kedves közönsége van. Az előadás mellett Szász-Mihálykó Mária bemutatta a friss könyvét is,  a “Költs fel, ha véget ér a suli” címűt .
Megvolt a felvételi, megvannak a tervek, a munka elindult ebben a tanévben is. Reméljük, sikerrel.

Szász Mihálykó Mária tanárnő a Költs fel, ha véget ért a suli című könyvének bemutatójára 2017 szeptember 21-én került sor.

Izgalmas volt a tanárnő bemutatóján részt venni, mert nyílt titok volt, hogy a könyv készül, s örültünk, hogy kikerült a nyomdából. Mi, diákok is közreműködtünk a megszületésében, hiszen számtalan esetben beszélgettünk az életünket kitöltő iskoláról. Egyébként a könyvben a mostani tizenkettedikesek fogalmazásaiból is vannak részletek.
A terem zsúfolásig megtelt, még pótszékekre is szükség volt. A bemutató a Pink Floyd közismert klipjével kezdődött, s a Szőcs Endre vezette laza beszélgetéssel folytatódott. Szabó Zsolt verse (Kányádi Sándor: Az öreg iskola ünnepére) hangsúlyozta, hogy ez a könyv az iskola előtti tisztelgés is szeretne lenni,hisz  közeleg a  425. évforduló.

A „Te feladatod” című szöveg, amit a vitézek adtak elő, arról szólt, hogy nem mindegy a mi hozzáállásunk az élethez, s tőlünk függ, hogy teli vagy üres poharat látunk.
Természetesen énekkel folytatódott,- ez már vitéz sajátosság. Bemutatkozott Berkeczy Emőke , aki a Jézus Krisztus Szupersztár–ból Mária Magdolna áriáját énekelte gyönyörűen. Majd közös dalok következtek. A Csodálatos világ éneklése alatt a nézőtérről a jelenlegi és régi vitézek a színpadra vonultak, amivel könnyekig meghatották a tanárnőt. De mi úgy éreztük, hogy ott a helyünk a tanárnő mellett, hisz ő is mindig  mellettünk állt. S jól esett együtt énekelni, hogy „ez itt a menyország”, mert ugyan nem tökéletes, de a mienk.

                                                                                               Szabó Zsolt

2016. december 18-án a Vitéz Lelkek Máréfalván ünnepeltek. Bogos Boróka, hajdani Vitéz könyvének a bemutatóján szolgáltatták a műsort. A jó hangulatú könyvbemutató után a falu közönsége megismerhette a Vitézek legújabb előadását, a Mary Poppins c. musicalt.

2017. január 16-án az utolsó székelyudvarhelyi Equus előadásra került sor. Bár a produkció meghaladta a 15 előadást, még mindig szép számban akadtak érdeklődők.

A Mary Poppins c. musical hivatalos, nagy sikerű bemutatójára 2017. január 19-én került sor. Az érdeklődők nem fértek be mindannyian a bentlakás dísztermébe, így természetesen újabb előadásokra is sor fog kerülni.

Szász-Mihálykó Mária

Gazdag nyár van a vitézek mögött. 

Voltunk táborozni Homoródszentmártonban a kicsik is és a nagyok is. És mindenkinek nagyon jól telt a tematikus tábor.

Meghívást kaptunk a Könyvtárak éjszakájára, ahol két előadással szerepeltünk: a Komámasszony, hol a stukkerrel és a Míg szeretlek, élek című versösszeállítással. Kicsit hideg volt szabadtéren, de a siker nem maradt el.

Szeptember elején tiszteletünket tettük a testvériskolákban Budapesten, illetve Komáromban. A hagyományosnak mondható kiszállás sikert hozott, mint mindig.

Megkezdődött az új tanév, s vele a munkás hétköznapok, próbák. Október 29-én Szilágycsehbe látogattunk a PADIF-ra, ahol az Equus-szal szerepeltünk versenyen kívül, de még így is, legnagyobb meglepetésünkre díjazásban részesültünk.

Gergely Szabolcs

2016. május 28-án iskolánk diákszínjátszó csapata, a Vitéz Lelkek részt vett a  Siculus Ifjúsági Házban megrendezésre kerülő XVI. Amatőr Színjátszó Fesztiválon.

Az Equus című előadásuk pedig elnyerte a Legjobb Előadás díját.

“A darabválasztást illetően nagyon magasra tette a mércét a 25 éves múltú Vitéz Lelkek színjátszó csoport. A profi színészeknek is nagy kihívást jelentő, lélektani dráma üzenetét viszont félreérthetetlenül sikerült közvetíteniük Szász Mihálykó Mária tanárnő növendékeinek – élmény volt a vitézi játék.” Lázár Emese