Szent öröm
Szépen csengő kórusok százezrei szólalnak meg naponta a földkerekségen. Rég azon gondolkodom, hogy a mi kórusunk, a Vox Gimiensis miért jelent számomra sokkal többet, mint bármelyik kifogástalanul éneklő csapat, akiket meghallgattam. Mi az a többlet, amit átadnak nekünk minden Karácsonykor, találkozókon, fizikaversenyen, nagykorúsításkor, egyszóval minden alkalommal, amikor megszólalnak. A 2015/2016-os tanév évzáró koncertjén, június 23-án ,világosodtam meg: tengernyi szeretet, mérhetetlenül sok pozitív energia, és Gellért tanár úr, az örökmécses. Ennyi a titok, amellyel mindig sikerül lángot gyújtaniuk lobogásra áhítozó szívekben. Sok szép dalos pacsirta (Kovács Bogi, Péter Emőke, Orbán Eszter, Jenei Petra, Gyerkó Andi, Jakab Emese, Mihály Klaudia) ősztől más búzamező fölött zeng majd, néhány nagyszerű trubadúr (Szabó Samu, Pető Szabi, Kövecsi Norbi, Balogh Szabi) más udvarban dalol tovább. Hagyatékukat érzékeny lelkek ápolják, a csodát új hangok éltetik tovább. Ez egy olyan csoda, amelynek folytatódnia kell: kérlek, soha ne hagyjátok ABBA! 🙂
A Vox Gimiensis számomra a legszebb vox humana. Lelkünkben égi szikra. Szent öröm. Köszönöm. Köszönjük!
Székely Zoltán, Vox Gimiensis rajongó