Szent csend és alkotás Szencsedben

Van az a három nap, amikor kiszakadhatunk a térből és az alkotás öröme lelassíthatja az időt.

Csodás három napon van túl iskolánk színjátszócsapata, a komédiTÁsok.

2024. szeptember 13. és 15. között Farkaslakán és Szencsedben megtartottuk első táborunkat. Táborunk fő indítéka az egymással töltött értékes időn túl, a szeptember 20-án bemutatásra kerülő előadásunk véglegesítése volt.

Szinte napra pontosan ezelőtt egy évvel A. Szabó Magda, a budapesti Tamási Áron Közhasznú Alapítvány elnökasszonya ránk bízott egy kincset, egy szöveget, Tamási Áron tollából származó, illetve róla írt szövegek füzérét. 

Még aznap Vidnyánszky Attila, a budapesti Nemzeti Színház főigazgatója nagylelkű felajánlást tett a csapat felé, amikor a Tamási Áron-díjjal járó pénzösszeget a komédiTÁsok-nak ajánlotta fel, és felkért minket arra, hogy őrzői legyünk a fénynek.

Hatalmas volt a felelősség és a feladat, de annál nagyobb az akarat és az elszántság, hogy megszólaltassuk a szöveget a magunk komédiTÁsos módján.

Elkészültünk, tele a szívünk, mi nagyon szeretjük. 

 

Hálás köszönettel tartozunk Hadnagy Jolánnak, a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület elnökasszonyának, hogy a tenyerén hordozza a csapatunkat. 

Isten fizesse a jószándékát minden kedves támogatónknak! 

Szűcs-Olcsváry Melinda csapatvezető  
 

A komédiTÁsok csapatával már volt szerencsénk meglátogatni Farkaslakát, mint iskolánk névadójának, Tamási Áronnak bölcsőjét, szülőfaluját. Az elmúlt hétvégén újra befogadott minket a már ismerős vidék, és élvezhettük a farkaslakiak vendégszeretetét. Ezúttal ottlétünk azt a célt szolgálta, hogy azt amit mi, mint gimis diákok örököltünk Tamásitól, egy színdarab keretében továbbadjuk másoknak is. 

A próbák kezdetén a csapatunk még nem látta át az egész darabot, rengeteg volt bennünk a hogyan és a miért.
Rögös volt az út, ami a célunk végére vitt, hiszen Tamási egyedi stílusát, pimaszságát és hazaszeretetét megfogni, megérteni, és átadni, nem könnyű feladat.

Ám sok gyakorlás, tanulás, hibázás és újrakezdés árán megszületett előadásunk.

Ezzel együtt más is kinyílt előttünk, hiszen ha csupán röpke pillanatokra is, de érezhettük, hogy a szeretett író, aki annyi értékes művet ránk hagyott, újra megelevenedik az Emberi szóban, és még mindig van mit átadnia a világnak. 

Hálás vagyok azért hogy ennek az alkotási folyamatnak a részese lehettem, azért az értékért, amit Tamási Áron hátrahagyott, és bízom abban, hogy itt Erdély szívében még sokáig visszanyúlhatunk a munkáihoz.

A szállásunk Szencseden volt, egy nagyon kellemes rönkházban, ahol kényelmesen elfértünk. Az együtt töltött minőségi időt a vidám társaság mellett az internet hiánya is biztosította, ugyanis a telefonjainktól elszakadva, valóban élvezhettük egymás társaságát az éjszakába nyúló vacsorák,  kandalló előtti beszélgetések és kártya-partik közben.

Gabó és Melinda, a csoport vezetői mindent megtettek azért, hogy jól érezzük magunkat, és az alkalmat megragadva elkészítettük a közös komédiTÁskánkat, ami egy, a nevünket viselő egyedien batikolt vászontáska.

Úgy érzem, hogy ez az alakalom összekovácsolt minket, és egy még klasszabb csapatként érkeztünk haza.

Lőrincz Boglárka, X. A osztály