Büszke tanárára a Gimnázium
Tamási Áron 129. születésnapján Virrasztás Tamási Áron pedagógiai díjban részesült Szűcs-Olcsváry Melinda, a komédiTÁsok alapítója és vezetője.
A rangos elismerést meghitt ünnep keretében a budapesti Tamási Áron Közhasznú Alapítvány elnökasszonya, A. Szabó Magda adta át Farkaslakán, Tamási Áron szülőházának udvarán.
Iskolánk magyartanára, Ozsváth Imola méltatta a díjazottat:
Lélek légy és szabadság, mert a többi majd hozzáadatik neked – ezzel a komoly küldetéssel engedte útjára a Mezei prófétát Tamási Áron abban a határhelyzetben, amikor a magyar filmgyártás újragondolásáról volt szó 1945-ben.
Azt gondolom, ezt a hivatást kapta Szűcs-Olcsváry Melinda is majdnem öt évvel ezelőtt, amikor a Tamási Áron Gimnázium keretében zajló diákszínjátszás ügyének újragondolására kapott felkérést az igazgatóság részéről. Személyében a lángoló lélek és szárnyaló szabadság zsigeri, a többi hozzáadatott: szerető odafigyeléssel verbuvált tündöklő csapatot és kért fel kiváló színházi szakembert, hogy pár hónap leforgása alatt megszülessen a komédiTÁsok Tündöklő Jeromosa a budapesti Nemzeti Színház színpadán. Onnantól kezdve ádámok és évák, 21. századi ábelek, gáborok, jeromosok, mókák és magdók, örök kíváncsi keresők gondolkodnak együtt a világról, színházról, önmagukról. És játszanak önfeledten játszó önmagukkal, miközben a világban utat, utakat keresnek, értésre, megértésre, önmegértésre vágynak. A lélek és szabadság mellé adatott felkérés, cél és támogatás. Mindez elég ahhoz, hogy mély gondolatok magas művészi színvonalon szülessenek újra és újra, hisz minden előadás egy játéktér, ahol világ teremtődik. És a legnagyobb dolog: világot teremteni – vallják Tamásival együtt a komédiTÁsok.
Mert Tamásit játszani kell – írja Szűcs-Olcsváry Melinda, aki az évről évre újjászülető komédiTÁsokkal elviszi az Emberi szót Keresztúrtól Budapesten át a Gyulai Várszínházig, újabb és újabb ábelekkel, mókákkal és magdókkal, de legfontosabb színpadjuk az élet mellett a Gimi képzeletbeli mindenkori színpada, ahol alkalmakként megújulva hol a dzsungel törvényeit tanuló Mauglival, hol a világ próbáit kiálló Kukorica Jancsiból lett János vitézzel, hol az iskolai viszonyok labirintusában utat kereső Nyilas Misivel vagy éppen a boldogság útjait mérlegelő Csongorral és Tündével hirdetik Tamási örökérvényű igazságát, miszerint legyőzi a jó a rosszot, s az igaz szív a gonoszot. Ezt a hitet adják át évről évre a nagykorúvá váló fiatal felnőtteknek a maturandusz-ünnepségeken.
Hogy mindez hiteles és lélekben született, megélt, átélt üzenet legyen, tudják, mit jelent az elvonulás, a szent csend Szencsedben, ahol évente alkotótáborban vesznek részt a komédiTÁsok, ahol az előadások mellett barátságok és szerelmek születnek, hisz az élet az igazi színpad. Erasmus-projektek keretében csapatot építenek az Adriai-tenger partján, testvériskolák színjátszó csoportjaival megismerik az együttalkotás örömét. Szűcs-Olcsváry Melinda minden részletre odafigyelő szervező munkája, kreativitása, munkabírása példaértékű.
Ugyanezt a szeretetteljes közösségépítő munkát végzi osztályfőnökként is. Számára az alternatív tanulási programokra alkalmat kínáló iskola másként vagy zöld hét igazi lehetőséget jelent, melynek keretében kibontakozhat benne a pedagógus, aki vallja, hogy az igazi nagy tanításokra az élet ad helyzeteket. Szűcs-Olcsváry Melinda évente kiviszi az osztályát Homoródalmásra, ahol a fiatalok kipróbálhatják magukat hagyományos falusi környezetben, kincskereső játékokkal teremt lehetőséget a problémamegoldó készségük fejlesztésére, egy más kulturális közeg megismerésére, az empátia gyakorlására, segítségnyújtásra, az egyszerű emberekkel való kommunikációra. Kézműveskednek, kirándulnak, játszanak együtt csakúgy, mint az életben. A „mi vidékünk”-projekt kidolgozójaként sokunk számára példát mutatott. Osztályfőnökként fontos számára, hogy a tanulók megismerjék egymást saját közegükben, így mindenkit sorra meglátogatnak felfedezve megannyi tájegységet a maga ízeivel, kultúrájával, népszerű kirándulóhelyeivel. Így minden osztálytárs egy család, egy hely, egy vidék, egy kirándulás és sok-sok közös emlék.
Ugyanakkor a színházi nevelés is szívügye Szűcs-Olcsváry Melindának. Nemcsak saját osztályában, hanem az egész iskolában és a tanári testületben is népszerűsíti a színházi eseményeket, előadásokat, bérletlehetőségeket. És nem csupán hirdeti, hanem életének meghatározó része a színház. Életpéldájával neveli tanítványait, hiszi, hogy a színház mindig a jelenről szól, kérdez, gondolkodtat, segít megérteni a világot, elfogadni a másságot. Éppen ezért elviszi osztályait Kolozsvártól kezdve Temesváron át Budapestig, hogy lássák, másfajta értékek is vannak, mint amit a többség magáénak szeretne: egy-egy előadás megváltoztat, átalakít és folyton aktualizálja a „ki vagyok én és mi dolgom a világban” kérdést.
Ugyanígy gondolkodik a világjárás témakörben is: egy-egy ország, kultúra felfedezése önmagunk jobb megismerését szolgálhatja, ezért Szűcs-Olcsváry Melinda kollégáival együtt elviszi osztályait távoli tájakra önmagukról tanulni. Ugyanaz a nyitottság, szabad lélek mutatkozik meg minden gesztusában.
Éppen ezért ő az a kolléga, akit elsőként keres meg az iskola vezetősége egy-egy innovatív program ötletével, hiszen Szűcs-Olcsváry Melinda személye garancia az igényes és minőségi kivitelezésre. Alapembere a testvériskolai találkozók szervezőcsapatának, lelkes krónikása az iskolai eseményeknek, a honlap precíz és kreatív kezelője, Erasmus-projektek társszervezője, lebonyolítója, aki azért megy és visz diákokat a világba, hogy ötleteket hozzon haza, melyeket itthon a helyi viszonyokra szabva sikerre vigyen mindenki szellemi, lelki gazdagodására.
A Tamási Áron Gimnázium munkaközösségének alapembere, sokszínű személyisége, kiváló angoltanár. Az idegen nyelv iránti fogékonysága, rajongása már diákkorában a dombon ülő alma mater ódon falai közt megmutatkozott, tudását a debreceni akkori Kossuth Lajos Tudományegyetem angol szakán tökéletesítette. Első és ezidáig egyetlen munkahelye 2002 óta egykori iskolája: a Tamási Áron Gimnázium. Kollégái tisztelik, diákjai rajonganak érte. Egy közös diákunk valamikor úgy jellemezte, hogy „erősen tanít”, ami nyilvánvalóan a szenvedélyre, lelkesedésre utal, melyet a hivatása iránt érez. Lélek és szabadság. A szabad szárnyalásnak teret ad Szűcs-Olcsváry Melinda második otthona, a Tamásiról elnevezett Gimnázium, aki méltán büszke Rá.
A magam és a tantestület nevében szeretettel gratulálok a Virrasztás pedagógiai díjhoz.
További áldást, hasonló lelkesedést, jó egészséget és szép eredményeket kívánok!
Ahogy Tamási mondaná: Őrzője légy mindig a fénynek!
Ozsváth Imola, a Tamási Áron Gimnázium magyartanára
