A Pénziránytű Alapítvány, a Pénzmúzeum és a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségének együttműködésével megrendezett MoneySim ViaDal pénzügyi szimulációs versenyt Magyarországon, illetve online tartották meg 2024. október 8. és 22 között, ahol több csapat is részt vett az iskolánkból. Több mint 6000 diák versenyzett, több fordulóban. 

Ezen a versenyen Aranyfokozatú Pedagógus Díjban részesült  Dimény-Varga László társadalomtudomány szakos kollégánk a felkészítésben nyújtott munkájának elismeréséért.

Gratulálok és sok erőt kívánok a további munkához! 

Bálint Csaba, közgazdaságtan/filozófia szakos tanár

 „A játék. Az különös.

Gömbölyű és gyönyörű,

Csodaszép és csodajó,
Nyitható és csukható,

Gomb és gömb és gyöngy, gyűrű.

Bűvös kulcs és gyertya lángja,
Színes árnyék, ördöglámpa.”

(Kosztolányi Dezső) 
 

Vallom, hogy a játék valóban Bűvös kulcsa a gyermeki örömnek, jóllétnek, jókedvnek. 

Ragyogó napsütötte októberi reggel volt. Elindultunk, a negyedikesek, együtt játszani más iskolák színjátszó csapataival. Mi, a SÜNTESTVÉREK csapata Csukás István Sün Balázs meséjét vittük színpadra. Nemcsak az októberi napfény ragyogott, de ragyogtak a Süntestvérek szemei is, egy kicsit a kíváncsiságtól, hogy milyen érdekes mesejeleneteket fogunk látni a többi kisművész előadásában, aztán egy kicsit az izgalomtól is, merthogy adott volt a lehetőség a díjszerzés örömére is.

Az egész napunk élmény volt. Játszottunk a színpadon, önfeledten bukfenceztünk, galoppoltunk, ugrándoztunk, gurigáztunk nemez almákkal és szedrekkel, melyeket a süntestvérek felkapkodtak kosarukba, és csettintgetve szájukkal, majszolták a finom gyümölcsöket.  Nem kellett semmi hozzá, hogy almafákká változzunk, csupán piros kendőket és zöld pólókat öltöttünk magunkra, pördültünk magunk körül egyet, és máris almafákká váltunk. Éppen így a szederbokor és a kalyiba alakításában. 

A kalyiba minduntalan szűknek bizonyult a hét süni testvérkének, ezért a legkisebb, Sün Balázs fájó szívvel ugyan, de világgá ment. Mindenkihez hozzászegődött egyedüllétében, akivel csak találkozott útja során, mert nagyon hiányoztak neki a testvérei. Azonban, sehol nem találta nyugalmát, egyedül érezte magát. Szomorúan fel is sóhajtott: „Addig megyek, amíg újra rátok lelek, ahol minden puha, meleg!”  Ez időben a süntestvérek is Sün Balázs keresésére indultak. Természetesen újra egymásra találtak, összeölelkeztek, és attól a perctől kezdve el nem engedték egymást. 

És azóta is boldogan él a puha, meleg házikóban a hét süntestvér: Sün Aladár, Sün Piroska, Sün Dorottya, Sün Adorján, Sün Demeter, Sün Tihamér és a legkisebb Sün Balázs. 

A szeretet üzenete, az egymásra találás, a hét süntestvér történetében és a boldog befejezés, érzékenyen hatott a gyermek-nézőközönségre, no meg a Fesztivál zsűri tagjaira is. Nagy tapsot és I. díjat kaptunk tőlük ajándékba az alakításunkért. 

Köszönet a szervezőknek és a zsűri tagjainak, hogy részt vehettünk ezen a színvonalas Gyermekszínjátszó Fesztiválon.

„Hacsak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát”.

Sütő András.

Nagy örömmel és tele élménnyel, 

 Nyárádi Izabella tanító néni és a negyedikes Süntestvérek színjátszó csapata
 

A mese, az kell.

Főként akkor, amikor valamilyen útelágazáshoz, vagy nagy életeseményhez érünk. Ilyen az iskolába lépés. A Gimi meseszép épületei elindítják a gyermeki képzeletet. Választottam hét népmesét, hogy a hét főhőssel együtt könnyebb legyen megbirkózni a kezdeti nehézségekkel, megismerkedni a segítőinkkel és barátokra szert tenni.

Az első hét meséje A só.

A család öleléséből sokunk kedvenc meséjével indult neki az iskolás éveknek az Előkészítő osztály. A mese fordulatai éppen arra alkalmasak, hogy megismerjék a tanáraikat, segítőiket és segít eligazodni ebben az épület rengetegében. A népmese egyenes világa indokolja a szabályok létjogosultságát és szorgalmazza azok betartását.

Ráadásul az Elek Apó Unokái Egyesület a Hargita Megye Tanfelügyelőség partnerségével meghirdetett regionális Meseillusztráció és kreatív szépírás versenyen az Előkészítő és első osztályosok korcsoportjában Bîrziche Maya-Aurora rajza I. díjat hozott a mese illusztrálásával.

A második népmesénk Az aranyszőrű bárány.

Ez a mese segített felmérni, mekkora batyuval érkeztek az iskolába, azaz, mekkora a hamuba sült pogácsa, amivel feltarisznyálták az óvodában a gyerekeket. Megvizsgáltuk, hogyan rajzolnak, hogyan vágnak az ollóval, szeretnek-e énekelni, mesélni, játszani. Bizony az lett a vizsgálódásnak az eredménye, hogy ezek a gyerekek iskolába való, tanulni vágyó igen vidám csapat. 

Harmadik népmesénkkel, Az égig érő fával, megemlékeztünk A Magyar Népmese Napjáról.

Az ötlábú táltos paripával mi is eljutottunk a könyvtárba, ahol iskolánk könyvtárosa mutatta meg a könyvek csodás világát. Megismerkedtünk iskolánk névadójával, Tamási Áronnal. Megnéztük, milyen könyveket írt és a róla szóló, nagy diákok rajzaiból, festményeiből rögtönzött kiállítást.

A papucsszaggató királykisasszonyokkal bejártuk a kacifántos feladatok világát. Olyan bonyolult vonalakat húztak a lapra a kicsik, hogy még az ördögfiúknak is becsületére vált volna. Terveztek várakat, padlót, a lányoknak díszes ruhát, úgyhogy mindenki talált kedvére valót. Ráadásul elkezdtek sakkozni Éva nénivel.

A bölcsőhelyünk körüli sétát két mondai hely meglátogatásával kezdtük. Az októberi őszben túráztunk a Budváron, a Csicser és a Budvár mondája nyomán. A monda elvarázsolta a kicsiket. Történeteink közül ebben találtuk a legerősebb motiválást az írás megtanulására, hiszen annyira szép, hogy őseink ezer éve már kőbe vésték, fába rótták gondolataikat, érzéseiket. Az erdő támogatóan terített tele mindent a színes falevelekkel, mintha ő is bíztatta volna a kicsike diáksereget.

A Jézus kápolna mondája a hitről szól. Arról tanít, hogy hatalmas ereje van a kimondott szónak.

A hetedik népmesénk A kiskondás.

Ez a mese a szívből jövő gondolatról szól, amivel a legreménytelenebb helyzetet is meg tudja oldani egy nagyon apró, békés teremtmény.

Ezzel a mesével képviselte osztályunkat Boros Zsófia  a Kriza János mesemondó verseny megyei szakaszán.

Az első modul 7 hete igazi kihívás volt: meg kellett ismerniük egymást, össze kellett hangolni 22 kisdiák egyéni ritmusát és meg kellett szokni az iskola szabályos lüktetését.

Az a bandukoló őszi nap, ha benéz az ablakon azt látja, hogy az iskola legfiatalabb diákjai figyelnek egymásra és ráfordultak tanítójukkal a tervezett tanulás útjára, meséről-mesére.

Szabó Zsuzsa tanító
 

November 7-e egy soron kívüli Tamási-nap-ként íródhat be a Tamási Áron Gimnázium élménykönyvébe.

Október elején megszületett ugyanis az az igény, hogy a szeptember 20-án, Farkaslakán bemutatott Emberi szó című komédiTÁsok előadás valamikor a gimi összes diákjához is eljuthasson.

Szívesen tett eleget a csapat a felkérésnek és végül sikerült megtalálni azt a napot, amikor ez az A. Szabó Magda által fantasztikusan szerkesztett szöveg igazi Tamási Áron infúzióként szolgálhatott minden gimisnek. 11 órától a XI. és XII. évfolyamok, majd 13 órától a IX. és X. osztályok voltak az előadás értő közönsége.

A Tamási Áron tollából származó, illetve Tamásival kapcsolatosan írt szövegek olyan sorrendben vannak egybefűzve, hogy abból tulajdonképpen kikerekedik egy teljesTamási életmű. 

Előadásainknak, akárcsak a próbáinknak az Udvarhelyi Fiatal Fórum adott/ad otthont, mérhetetlenül hálásak vagyunk nekik érte.

Felemelő érzés volt két teltházas előadást játszani osztálytársainknak, tanárainknak, a Giminek. 

Szűcs-Olcsváry Melinda csapatvezető

Október huszonkettedikén három kedves személy érkezett a Tamási Áron Gimnáziumba: Balázs Imre József, Beretvás Gábor és Hatházi Rebeka hozta el a Korunk legújabb számát és az egyetem hangulatát hozzánk.

Az első körben Balázs Imre József, a Korunk folyóirat főszerkesztő-helyettese, iskolánk volt diákja tartott rendhagyó irodalomórát a dalszöveg és az irodalom témakörében.

Érdekesebbnél érdekesebb anyagokkal találkoztunk: meghallgattuk Balázs Imre József Ruhaminták című versének megzenésítését, a Lunda zenekar Ennyi című számát is megvizsgáltuk, amelynek dalszövegét Balázs Imre József írta. A résztvevők betekintést nyerhettek a vers és a zene közös világába.

A második körben a Korunk októberi számát mutatták be a szerkesztők és a szerzők, amelynek témája a tanárkarakterek az irodalomban és a művészetekben. Beretvás Gábor több kortárs filmből hozott részleteket, előzeteseket, amelyekhez kiegészítő információkat fűzött, szemléltetve az adott szereplők sztereotip ábrázolásait. Balázs Imre József kérdezte Hatházi Rebekát a Magyarázat mindenre című magyar filmről, amelyben egy Erika névre hallgató újságíró szerepét alakította, de ennél is fontosabb, hogy a film készítése alatt ő volt a jelmeztervező. Megtudtuk, hogy egy film forgatásánál egy nap alatt tizenkét órányi felvételből körülbelül négy percnyi használható anyag készül. A Magyarázat mindenre forgatása megközelítőleg húsz napot vett igénybe, és egy nap alatt akár negyedórányi „szalonképes” anyagot vettek kamerára. Reisz Gábor filmje elnyerte az Orizzonti (Horizontok) kategória fődíját a velencei filmfesztiválon.

Egy másik kulisszatitok, amire fény derült a Rebekával való beszélgetés során, hogy az említett kis költségvetésű film esetében a színészek a felvételeken a saját ruháikat viselik. Az előkészületeknél a színművészek fotókat készítettek a gardróbjaikról, amelyeket elküldtek Rebekának, és Reisz Gábor közreműködésével összeállították a szereplők jelmezeit.

A Magyarázat mindenre csak egy a sok kortárs magyar film közül, amelyeket megismerhettünk. Szó esett még az Elfogy a levegő, Fekete pont, FOMO – Megosztod, és uralkodsz, Remélem legközelebb sikerül meghalnod című filmekről. Ezekben a központi téma mindig a tanárábrázolás, ami mellett megjelenik a tanár-diák szerepek dinamikája. Felmerültek olyan témák is, mint a cyberbullying, a multi-tasking kommunikáció és a fogyasztói szokások dominanciája, avagy a „digitális bennszülöttek” képessége a figyelem összpontosítására az irodalmi művek olvasása közben.

Az ilyen alkalmak mankóként szolgálnak a hétköznapi életben. Fontosnak tartom, hogy ismerjük a kortárs, magyar művészetet, filmművészetet, mert ez a jelen, a jelent pedig mi alakítjuk, és az élet filmjében mi vagyunk a főszereplők.

Hegedüs Tímea-Angyalka, X. D osztály
 

Tanárkarakterek a művészetekben

(plakát)

Csoportunktól megszokott jó hangulatban indultunk el október 2-án éjfélkor az Ohridi Kostoski Nemzetközi Fesztiválra.

A 20 órás buszutat követően elfoglaltuk a szállást, majd az este további részét kihasználva ismerkedtünk a várossal.

A másnapi programunkat sajnos elmosta az eső, de ez sem szeghette kedvünket, így lelkesen próbáltunk a szombati előadásra, s kiélveztük az együtt töltött időt.

A péntekről szombatra áttevődött városnézés során körbejártuk Ohrid óvárosát, azon belül is megtekinthettük az Ohridi Ókori Színházat, a Szűz Mária Peryvleptos templomot, a Szent Kelemen és Pantaleon kolostort, Sámuel erődjét, Ali Pasha mecsetjét és végül lesétáltunk a tópartra. Az ezt követő ebéd után elkészültünk a délutáni felvonulásra és előadásra, melynek során lehetőségünk nyílt megismerni más országok kultúráját, énekeit és táncait. Az előadást követő estén összebarátkoztunk Angliában élő szerbekkel, akikkel a későbbiekben jó hangulatban tanítottuk egymásnak táncainkat. (videó1, videó2)

Ottlétünk utolsó napján másfél órás hajóutat követően megérkeztünk Szent Naum kikötőjébe, ahol egy kisebb túra keretén belül ismerhettük meg az ottani látnivalókat. Innen visszaérve a szállásra még élveztük az utolsó Ohridban töltött esténket, hiszen másnap reggel már indultunk is haza.

Életre szóló élmény marad az ott eltöltött idő, a családias hangulatban telt napok sora, hálásak lehetünk az út és a Gereben által erős közösséggé kovácsolódott kis csapatunkért.

Köszönjük Laczkó György igazgató úrnak, hogy mindenben támogatott, Tamás Szilárd és Borbáth-Szőcs Nóra kísérő tanárainknak, Boros Béla és Boros Hilda táncoktatóinknak, illetve a csoport minden tagjának, hogy mindez megvalósulhatott.

Dávid Veronka és Grápa Petra, XI.C

A fesztiválra az utazást Szekelyudvarhely Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala támogatta. 

ELEK APÓ UNOKÁI A DIGITÁLIS VILÁGBAN – jó gyakorlatok az óvodában és az elemi tagozaton címmel Regionális Szimpóziumot szervezett óvónőknek és tanítóknak az Elek Apó Unokái Egyesület, 2024. október 3-án, partnerségben Hargita Megye Tanfelügyelőségével, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házával, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével, valamint a Benedek Elek Pedagógiai Líceummal.

A szimpózium célja egy magyar nyelvű online módszertani-tudományos gyűjtemény létrehozása a magyar nyelven oktató óvónőknek és tanítóknak, ösztönözve, hogy minél több innovatív módszert használjanak a tanítási – tanulási folyamat során az online és offline térben a hatékonyság jegyében.

Meseillusztráció és kreatív szépírás versenyt hirdettek óvodás és elemi osztályos tanulóknak, lehetőséget teremtve a kreatív tevékenységekre művészeti alkotások létrehozásara. A beérkezett gyerekmunkákból kiállítást hoztak létre.

A virtuális módszertani-tudományos gyűjtemény itt található.

A Virtuális és edukációs terek találkozása az elemi tagozat negyedik osztályában (143-148. oldal) címet viselő dolgozatban összefoglaltam negyedikeseim rendhagyó kalandjait a virtuális világon innen, az edukációs tereken túl…

1.    Fűben-fában tudomány. Erdei iskola, ahol a telefon tanulási eszköz.

A mobiltelefonok használata az iskolákban világszerte egyre inkább vitatott téma, így Romániában is.

A telefonok használata az iskolákban komplex kérdés, amelynek nincs egyetlen, mindenki számára megfelelő megoldása. A 2023. októberében zajlott Zöld héten erdei táborban voltunk, ahol a műhelymunkák ingyenesen elérhető digitális alkalmazásokkal készültek. Nézzétek meg a közösen készített Élménybeszámoló kisfilmet itt. 

2.    Lessetek bele a Virtuális tarisznyánkba elemi tagozat végén itt. 

Legkedvesebb egész éves projektünk a Negyedikesek Hírlapja. 

3.    A Duna-delta, egy életre szóló kaland.

Kirándulástervezés alkalmazásokkal. Tartsatok velünk a Duna-deltába itt. 

Hálás vagyok inspiráló diákjaimért és a felejthetetlen pillanatokért, amit együtt éltünk át a virtuális- és edukációs tereink összekapcsolása közben.

Ezzel a dolgozattal kívánok jó tanulást, kedves Gimis Ötödikeseim!

Szabó Zsuzsa, elemi tagozatos tanár