120 éve született Tamási Áron, iskolánk volt diákja és névadója.
A nagy székely író emlékére szervezett rendezvénysorozat nyitányaként irodalmi vetélkedő szolgált, melynek keretében a Kárpát-medence magyar tannyelvű középiskoláiban tanuló diákok Tamási Áron biográfiáját és életművét elevenítették fel. A változatos és érdekes feladatok megoldásában, a Tamási-féle szikrafeleselések előadásában kilenc csapat versenyzett: a testvértelepülések csapatai mellett jelen voltak testvériskoláink, a budapesti Szent István Gimnázium és a révkomáromi Selye János Gimnázium tanulói is. Legjobbnak a Gimit és egyben a székelységet képviselő Énekes madarak bizonyultak. Ők nem mások, mint Demeter Zsófia, Sándor Emőke-Ágnes és Szathmáry Dóra a X. B-ből. Gratulálunk nekik, és köszönjük, hogy a nyári vakációban az olvasásra, tanulásra és felkészülésre is szakítottak időt. Megérte. Büszkék vagyunk rájuk és a Gimire.
Ozsváth Imola, magyartanár
Diákok beszámolója a Tamási-vetélkedőről:
A hétvégén, szeptember 16-án került megrendezésre a Tamási Áron 120. születésnapja alkalmából szervezett vetélkedő. Örülünk és hálásak vagyunk, amiért részt vehettünk rajta. Rengeteg mindent megtudhattunk Tamási Áronról és életéről, úgy gondoljuk, nincs is jobb módja annak, hogy megemlékezzünk egy neves személyről, mint új információkat tanulni róla.
Célunk nem (csak) a győzelem volt, bár nem akartuk cserbenhagyni az iskolát, Székelyudvarhelyet, Székelyföldet, ezeknek egyedüli képviselőjeként, azt is fontosnak tartottuk, talán még fontosabbnak is, hogy jobban, közelebbről megismerhessük iskolánk névadóját.
Már nyáron elkezdtük a felkészülést, ami nem számított tehernek, hiszen a Tamási Áron Gimnázium tanulóiként illene minél többet tudnunk az íróról. A versenyfelhívásban szereplő anyagokon kívül a felkészítő tanárnőnk, Ozsváth Imola magyar szakos tanárnő, akinek ezúton is köszönjük munkáját, rengeteg más forrást továbbított nekünk, a szövegeken kívül képeket nézegettünk, hangfelvételeket is hallgattunk, így sok apróbb részletbe beleáshattuk magunkat, és bevalljuk, ezek nagyon sokat segítettek a verseny során. A vetélkedő előtti pár órában, főleg, amikor szemtől szemben is találkozhattunk a többi csapattal, eléggé izgultunk, és az is rátett egy lapáttal, hogy már-már hallottuk a levegőben keringő enyhe feszültségből kiszűrődő mondatot: ,,Hazai pályán nyerni kell”. Az nyugtatott bennünket, hogy nekünk minden információ egy karnyújtásnyira volt, a verseny előtt lehetőségünk nyílt meglátogatni Tamási szülőházát is.
Tudásunkat nyolc másik csapattal mérhettük össze. A mezőny sokszínű volt. Érkeztek csapatok a budapesti Szent István Gimnáziumból, Lengyeltótiból, Fertőendrédről, Borsról, sőt a komáromi Selye János Gimnáziumból is. Mindenki nagyon jól teljesített, a komáromi csapat végig a nyomunkban volt, egy percet sem pihenhettünk. A verseny izgalmasan zajlott le, a feladatok érdekesek és sokszínűek voltak, képekről kellett felismernünk Tamásit és családtagjait, barátait, a kijelölt szövegekkel kapcsolatos kreatív feladatokat kellet megoldanunk, idézeteket beazonosítanunk, hangfelvétel alapján megismerni a hangját, ,,lefordítani” mondatokat az ,,ő nyelvéről” a mai magyar nyelvre, filmrészlet alapján válaszolni megadott kérdésekre…
Elmondhatjuk, hogy egy igazán játékos vetélkedőn vehettünk részt. Végül (szerencsénkre) sikerrel jártunk, és elhozhattuk az első díjat, viszont nem ez a lényeg. A fontos az, hogy számtalan új ismerettel gazdagodhattunk, betekintést nyerhettünk Erdély egyik legnevesebb írójának életébe , aki nem mellesleg iskolánk névadója, és egy kőhajításnyira született innen, Udvarhelytől.
Demeter Zsófia és Szathmáry Dóra, X. B
