Eltemettük a telet
Ősrégi szokás vidékünkön a nagyböjt előtti farsangtemetés.
A kereszténység előtti hitvilág továbbélése ez a hagyomány. A tél elmúltának, szimbolikus “eltemetésének” sok vidámsággal, álarcos felvonulással és tréfás jelenetekkel tűzdelt ünnepe.
Az ősi pogány hit késői megnyilvánulásai a telet elűző tűzgyújtás, a maszkok és mondókák valamint a nagy zajjal és felfokozott vidámsággal lefolytatott ceremónia is.
Minden évben, annak rendje s módja szerint iskolánk legkisebbjei Húshagyókedden „eltemetik” a telet. A farsangtemetés főszereplője Illyés, a szalmabábú, amelyet előzőleg a mindenkori I. osztályosok készítenek. Idén is így volt ez. Majd a negyedik osztályosok „sirató asszonyainak népes serege” el is siratta.
” Meghótt már a vén Dobai.
Nem is volt ő már korai
Italos, de jó ember vót
Mikor meghótt, egyet se szólt. “
Pillanatok alatt égett el Illyés, egy szót sem szólt, de a 131 kisdiák teljes szívéből és lelkéből énekelte a farsangi dalokat. Végül már csak hamu jelezte, hogy volt tél, de már vége. Itt a tavasz!
Fancsali Adélka – Leilla, alsó tagozatos tanár
Köszönet a felvételért a Kováts Fényképészet-nek.
