Elemi oktatás

Elemi oktatás


Gerebenes tanévzáró

Szűcs-Olcsváry Melinda  |   jún. 29, 2019  |  Elemi oktatás, Hírek

“A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása” valljuk Morus Tamással együtt.

Mint tudjuk, „mindennek rendelt ideje van”, ezért ha június, akkor tanévzáró néptáncelőadás.

A Tamási Áron Gimnázium alsó tagozatának tanulói idén gyermeklakodalmassal búcsúztak a 2018/2019-es tanévtől Boros Hilda és Boros Béla táncoktatók irányításával.






A lakodalmi szokásokat megelevenítő táncok, érintkezések és párbeszédek a hagyományos falusi esküvők világába repítették a vendégsereget. Felelevenítvén a régi menyegzők világát, hisszük, hogy a hagyományok tovább élnek gyermekeink, tanítványaink által. A fényképek az ünneplő közösség emelkedett, örömteli, lakodalmas hangulatát őrzik.

A nyári szünet elkezdődött. Kívánunk diákjainknak színpompás, élménydús vakációt, jó egészséget, sok értékes percet a család körében!

Ehhez kérjük a Jóisten áldását, óvó-védő szeretetét!

 

A tanítók nevében, Székely Emőke-Katalin


Farsangfarka a kicsi Gimiben is

Gimi  |   márc. 09, 2019  |  Elemi oktatás, Szabó Zsuzsa tanító néni és osztálya, Hírek

„Meghót Ilyés, a vén Dobai!”

A farsang vége, húshagyókedd mindig nagyon emlékezetes a Gimiben. A farsangi szokások csúcspontja ezen a napon van.

Már ötödik éve részesei vagyunk az Ilyés elégetésének, amivel elűzzük a telet. A szokásokhoz híven idén is a negyedik osztály siratta el az első osztály által elkészített Ilyést. A mulatságos öltözékek és az arcfestés már az első órában is felvidította az egész társaságot. Az arcfestés után játszodtunk, ettünk, ittunk, elsirattuk Ilyést majd olyan érzésünk támadt, hogy az egész nap csak egy szempillantás volt.

A hamvazószerdai mise igazán felüdítette a lelkünket. Azután autóbuszokkal az irányt Alsósófalva felé vettük. Megérkezésünkkor találkoztunk a „temetésre” készülő gyülekezettel. Nótázás, jókedv, bolondozás jellemezte az ott levő embereket. Az ottani emberek a hagyományokat tiszteletben tartva mulatságos jelmezekkel, tréfás halotti beszédekkel, siratásokkal búcsúztatták Ilyést, a falun végig kísérve. A falubeliek meleg szeretettel fogadtak, finomságokkal kínáltak. Nem maradhatott el a farsangi fánk, a csöröge, a főtt pityóka és a cika káposzta sem.

A sok mulatozás után nehéz lesz a 40 napos böjt.

Székely Ágnes, IV. osztály


Ismét ősi szavaink zengtek

Hagyományaink őrzését, regéink, mondáink megtartását, visszaszerzését, mesélését hivatott szolgálni a Monda- és regemondó verseny megyei szakasza, melynek idén, február 22-én, harmadik alkalommal adott otthont iskolánk.

Fontos, hogy anyanyelvünk ősi szavai újra elfoglalhassák tudatunkban az őket megillető helyet.

A hagyomány megőrzése, mint többen is valljuk, elsősorban nem tudást, de érzékenységet jelent. Vért és sebeket, megrendülést vagy vigaszt.

Ez az örökség őseink vagyona, múltja, öröme, bánata, szenvedése, kivirágzása, nemzeti büszkesége, halálmegvető félelme, gyászos napjainak megszámlálhatatlansága, s valamennyi csokorba kötve.

Minden, minden mesél nekünk, ha megértjük a szavát: a siratók, a kövek, a Budvár és Csicser, a Maros és Olt, a fenyvesek, a tavak és még sorolhatnánk.

De miért soroltuk volna mi felnőttek, ha jelen volt öt csodálatos III. osztályos gyerek, akik nekünk meséltek ebből a nagy-nagy örökségből.

A megyei szakasz első helyezettje a Tamási Áron Gimnázium tanulója, Koszta Magor lett, aki megyénket képviseli az országos szakaszon, Marosvásárhelyen.

Mindenkinek gratulálunk, és hajrá, Magor!

Fancsali Adélka Leilla, elemi tagozatos tanár

 

 


Bort, búzát, békességet!

Szűcs-Olcsváry Melinda  |   jan. 19, 2019  |  Elemi oktatás, Hírek

A „kicsi gimi” közel 260 diákja a karácsonyfa körül állva, énekszóval búcsúztatta az évet.

Lelkesen dalolt az előkészítőstől a nyolcadikosig mindenki.  Jó érzés volt együtt lenni, együtt örülni, összetartozni, mint egy nagy család.




Add, Uram, hogy az új év küszöbén megbékélve hagyjuk magunk mögött a múltat,  nyitott szívvel fogadjuk az újat, hogy egymás által épülhessünk a 2019-es esztendőben is!

László Mária tanítónő

 


Köszönet a Napsugárnak

Szűcs-Olcsváry Melinda  |   nov. 20, 2018  |  Elemi oktatás, 425 éves a gimnázium, Hírek

A kolozsvári napsugár is beragyogta ünnepi délelőttünket november 9-én, a Baglyok erdeje mesedélelőttön, hiszen az általunk kedvelt és nagyra becsült Napsugár és Szivárvány gyermeklapok munkatársai időt és fáradságot nem kímélve eljöttek velünk ünnepelni.

Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője, és kedves munkatársai: Imecs Veronka, Salamon Emese és Lőrincz Béla egész évben szeretettel van irántunk, mi sem bizonyítja jobban, hogy tanítványaink munkái gyakran megjelennek a lapszámaikban.

Ajándékként nemcsak jelenlétüket, őszinte, szívhez szóló szavaikat kaptuk, hanem a gyerekeket meglepték Napsugár gyermekirodalmi lapokkal, Angyal-Napsikkal és egy kis finomsággal is.


Isten fizesse jóságukat, szeretetüket, áldozatos munkájukat!

 

Székely Emőke-Katalin, tanító néni


Baglyok erdeje

Egy jó jubileumi rendezvénysorozat egyszerre szól rólunk és nekünk. Ezért választottunk a keretmesét, ahol közös játékban együtt ünnepelte öreg tanodáját minden kisdiák és tanító. Reneszánsz udvarrá alakítottuk egy délelőttre a Kollégium épületét. Ekkor történt a varázslat.

 Egyszer, nagyon régen volt egy csodaszép ország, s annak egy igazságos királynéja. Palotája szomszédságában volt egy bűvös erdő, ahol pontosan 136 bagoly lakott. Ezért hívták Baglyok erdejének. Ahányszor az országot veszély fenyegette, a baglyok hangos huhogással jeleztek uralkodójának.

A királynő szerette országát, udvarhölgyeit (Fancsali Adélkát, Székely Emőkét, László Máriát, Nyárádi Izabellát, Szabó Zsuzsannát) és az ők 136 baglyocskáját. Palotája nyitva állott népe számára, ahol pompás kiállításokat rendeztek és szórakoztató előadásokat tartottak a messzi földről jött énekesek, tudósok, táncosok, színészek, festők, írók és költők. Tehetségükkel, tudásukkal szórakoztatták a hálás népet és a királynőjüket.

Minden pompás volt: a palota, az étkek, a ruhák de legfőképpen a hangulat. Vidám derű, gyerekkacaj és elégedett beszélgetések hangzottak mindenhonnan.

Egy este bekopogott a palotába az erdő gonosz szelleme. Szolgálatát ajánlotta királynőjének, ha elveheti a baglyok huhogó hangját, mert erősen zavarta. Hangosan  huhogott a legöregebb hóbagoly a palota ablaka előtt…

A királynő jelnek vélte és visszautasította a gonosz szellem ajánlatát. Az sértődötten távozott és azt rikoltozta, hogy legyen átkozott a királynő és az ő országa! Aztán köd előtte, köd mögötte! A sűrű köd meg ráborult a gyönyörű vidékre!

Egész éjjel morajlott az erdő. Félelem ereszkedett a palotára, az országra. A köd oly sűrű volt, hogy a nap sugarai sem tudtak áthatolni rajta. A királynő szívére rátelepedett az átok.

Olyan erős volt az átok, hogy parancsot adott: az erdő minden baglyocskáját űzzék világgá!

Emberei széjjel szaladtak és teljesítették a parancsot. Csönd lett, nagyobb csönd mint valaha. 425 napja tartott a nagy sötét, amikor tanakodni kezdtek az udvarhölgyek, mit lehetne tenni?

Azt gondolták, hogy köddé válhat legalább a szomorúság, ha az ország minden lakója rajzolni kezd, vagy festegetni, netán mesét írni. Kihirdették, hogy aki a szomorú királyné arcára mosolyt csal, azt megjutalmazzák. Hozták a szebbnél szebb munkákat, az udvarhölgyek fel is állították sorban, szépen a palota folyosóin, de a királyné még a szemét sem bírta felemelni.

A túlvilági ködön áttört az első napsugár és a napsugárral visszajött a legöregebb bagoly is! Ekkor hallották meg a kopogást a palota kapuján.

Ki kopogott? Kint álltak a mezők állatai és az állatok barátai. Azt mondta a legbátrabb csiga, hogy olyan mesét tudnak, amivel előcsalogatnak éppen annyi napsugarat, amennyien ők vannak. Sőt a napsugarakkal a baglyocskákat is! Beengedték. Előadásuk után oszladozni kezdett a köd! Az erdőben megjelentek a baglyok.

Egyszerre előállottak az erdő állatai is. Ők is segíteni szerettek volna. Reménnyel és várakozással telt meg a palota. Csodálatosak voltak! És visszajöttek a baglyocskák!

Akkor sütött ki egészen a nap, amikor megérkeztek messzi földről a legvidámabb mesemondók: sünék nemzetsége.

Alig fejezték be vidám meséjüket, csak előállott az világhíres Énekmondók csapata, hogy meséjükkel megtörjék az átkot is. A királyné szíve hálával telt. Az erdő pedig újra benépesült bölcs baglyaival. Felállt a királyné és azt mondta:

– Megtört a gonosz szellem átka. Visszaköltözött az öröm és elégedettség. Lakomára hívom kedves vendégeinket. Csapjunk akkora mulatságot, hogy  Zetelakáról Segesvárig follyon a Küküllőn a finom almalé. Háromnegyed tizenkettőkor mécsesekkel vonuljuk közösen a palota elé, ahol a déli harangszó mellett énekkel köszöntjük a Bölcsesség erdejét és a Tudás várát!

Azzal levonult a királyi udvar minden vendégével, az erdők és mezők állataival, az ebédlőbe, majd énekszóval köszöntötték alma materüket.

Így volt, mese volt, igaz mese volt!

Szabó Zsuzsa, elemi tagozatos tanár

 

 

„November 9-én részt vettem, részt vehettem a Gimi ünnepségsorozatához tartozó péntek délelőtti előadáson. A mesedélelőttön, ahogy az alsós pedagógusok emlegették túlzások nélkül állíthatom, csodálatos élményben volt részem. Az érdeklődésfelkeltő forgatókönyv nagyszerű kivitelezéssel párosult. Kitűnő volt a koreográfia, ötletesek a kosztümök, jól kidolgozott a mozgás, mely során a csengő gyermekhangok -énekben és versben egyaránt-, az érdekes megoldások magukkal ragadták a nézőközönséget, az érdeklődő hallgatóságot.

Illesse érte köszönet mind a pedagóguskollégákat, mind a lelkiismeretesen közreműködő szülőket! Örültem, hogy ott lehettem, szívet-lelket melengető volt az ünnepi előadás.”

Péterffy Lenke Júlia, nyugalmazott pedagógus

 

 

„A Tamási Áron Gimnázium 425 éves évfordulójára az elemisták csodaszép mese előadással készültek. A Baglyok erdeje igazi csapatmunka volt: ugyanúgy kivették részüket a munkából a legkisebbek mint a nagyobb gyerekek, illetve a tanító nénik. A tanítónők munkája nem csak a háttérben zajlott, bár valószínűleg a rendezői szerep lehetett a legnehezebb, hanem kis tanítványaikkal együtt színpadra is álltak. Az eredmény nem maradt el: egy csodálatos, színvonalas előadás, ami magával ragadta a nézőket: egy pillanatra sem tudtuk levenni szemünket a színpdról. A kis színészek egytől egyig élethűen alakították szerepüket, mintha sohasem ismerték volna a lámpalázat. Nemcsak a szövegüket tudták megfelelően, hanem helyesen artikuláltak és a színpadon is otthonosan mozogtak. Ez nem kis teljesítmény, figyelembe véve a résztvevő gyerekek nagy számát és sokféle személyiségüket. Bár valószínűleg szép számmal akadtak köztük szégyenlősebbek, vagy olyanok, akik többet szerettek volna megmutatni, mint amit a szerepük engedett, a végeredmény egy egységes, érdekes, pörgős előadás lett. Mindez úgy a gyerekek, mint főleg a tanítónők szorgos munkáját, kitartását dícséri. Csak így tovább gimisek!”

Lőrincz József szülő, koreográfus és Lőrincz Gabriella szülő, belgyógyász

 

 

„Az erdő lakóinak igen nagy megtiszteltetésben lehetett részük, hiszen életük egy kis részét másoknak is elmesélhették.

Jeles vendégség gyűlt össze a Tamási Áron Gimnázium fennállásának 425. évét megünnepelni. Jelen volt Mátyás király udvara, felesége, udvarhölgyek, zenészek, udvari festő, barátságos erdei állatok és kedves gyerekek. De hiszem, hogy eljöttek és jelen voltak (számunkra láthatatlan formában) a régen itt tanult összes diák és régen itt tanított összes tanár, pedagógus és nevelő. Az égő gyertyák fényében jelezték jelenlétüket és igen nagy örömmel konstatálták, hogy van tovább, van utánpótlás, vannak még hivatásbeli pedagógusok, akik kézen fogva vezetik a rájuk bízottak sorsát egy másmilyen világban való boldogulásban.

Az Ég mosolygott, a Nap melegített a hideg őszi napon és Mi ünnepeltük az életet!”

Svella Adél szülő, balett-tanárnő

 

 

„Összhang, béke, szeretet és egymásra figyelés jellemezte a tanítók által szervezett Baglyok erdeje mesedélelőttöt. Az interaktív mesekeret, a gyerekek komoly hozzáállása lenyűgözte a felnőtt nézőközönséget. A kis színészek könnyedén más dimenzióba repítettek: a valóságból a mesevilágba, ahol nagyon jól éreztem magam.

Színvonalas előadásokat láthattunk, tiszta éneklésekkel díszítve, melyek szebbé varázsolták a délelőttünket. Szívből gratulálok a lelkes tanító csapatnak és a sokszínű gyerekseregnek!”

Székely Gyula szülő, zenetanár

 

 

„Köszönjük, hogy részesei lehettünk csodás ünnepeteknek. Megtiszteltetés volt a meghívás, a nekünk szentelt figyelem, a lehetőség, hogy találkozhassunk gimis olvasóinkkal.
Az elemi osztályok születésnapi ünnepe méltó volt az iskola múltjához, mai rangjához. A tanítók, mint igazi szellemi-lelki vezetők, maguk jártak elöl megjelenésük eleganciájában, a vendégek fogadásában, az ünnep emelkedetté tételében. Fénnyel és magvas tartalommal töltötték meg a születésnapi ünnepségsorozat nekik szánt délelőttjét. Maguk voltak igényes mesejátékuk keretszereplői, sőt nemcsak a tanítók,  hanem Bekő Melinda Erzsébet igazgatóhelyettes is a Baglyok erdejének tündérévé vált néhány órára. Minden osztály a maga korához illő irodalmi műsort illesztett szervesen a keretjátékba. A közelmúlt és a jelenkor magyar gyermekirodalmának legszebb verseit, dalait szőtték egybe, elevenítették meg izgalmas és igényes színpadi játékkal. A tanítónők reneszánsz nemesi viselete, a régizene és a Mátyás-rege a múltat villantotta fel, a gyermekek pergő játéka és felhőtlen vidámsága a jelenről vallott, de egyúttal a jövőt is hordozta: rangot és mindig új kalandot jelent a Gimiben diáknak lenni.

Ehhez gratulál, és nyújt havonta friss szellemi-lelki fényt és meleget a Napsugár gyermeklap.”
 

Zsigmond Emese, főszerkesztő, a Napsugár gyermeklap csapata nevében

 

       

Köszönet a fotókért Szabó K. Sámuelnek!


A legkisebb ballagóink

Minden tanév végén iskolánk harmadik osztályosai elbúcsúztatják a negyedik osztályosokat.

Így történt ez idén is, Szabó Zsuzsa tanító néni és harmadik osztályos kisdiákjai időutazásra hívtak minket, negyedik osztályosokat. Képzeletben visszarepítettek a kezdetekhez, amikor először fogták kezükbe az édesanyák a gyermekeiket, amikor elvitték templomi, majd óvodai közösségbe, aztán az iskolába.

Útravalót is kaptunk: a mézet, minden vándor eledelét, amely istenek eledele és az örök ifjúság forrása. Azt kívánták mellé, hogy tudjuk meglépni a gyerekkor és ifjúság közötti igen magas lépcsőfokot és maradjunk örök ifjak.

Majd a sót adták át, az élet ízét. A só egyúttal a finom humort is jelképezi, amely a társalgás sója, a székely ember „fegyvere”. Igen nagy szükség lesz rá.

Kertész Boróka Születés munkájával együtt Szent Ferenc áldását adták át a gyerekek:

“Uram, adj gyermekemnek türelmet,

Hogy elfogadjam, amin nem tud változtatni,

Adj néki bátorságot, hogy megváltoztassa,

Azt amit lehet, és adj néki bölcsességet,

Hogy a kettő között különbséget tudjon tenni.

Uram, tedd őt békéd eszközévé,

hogy szeressen ott is, ahol gyűlölködnek,

hogy megbocsásson az arra méltóknak s ott, ahol megbántják,

hogy összekössön, ahol széthúzás van,

hogy reménységet keltsen, ahol kétségbeesés kínoz,

hogy fényt gyújtson, ahol sötétség uralkodik,

hogy örömet hozzon oda, ahol gond tanyázik.”

Végül azt kívánták, hogy közös kalandozásainkat bölcsőhelyünk körül ne felejtsük.  Majd a sámándobokon, a “sámánok lován” vert ritmus jelezte, hogy nekünk még nagyon sok feladatunk van ezen a földön, „világokon” át kell utazzunk tudásunk megszerzésére, elmélyítésére.

Babits Mihály versével búcsúztak el tőlünk:

„Mi vagyunk a rónán járók,
Soha napján meg nem állók,
Lég fiai, röpke rárók,
Messze mezőn szerte szállók.
Huj, huj, huj!”

 

Köszönjük szépen! Tanulságos időutazás volt!

Fancsali Adélka-Leilla tanító néni és a volt IV. osztályosok

 

Köszönet a videóért a Kováts Fényképészetnek!


SPORTNAP A KICSI GIMIBEN

2018. június 14-e, sok izgalmat tartogatott iskolánk elemi osztályainak. Spotnapot tartottunk, ahol közel 140 diák sorversenyeken (zsákba-futás, ügyességi próbák, futóverseny) és fociban mérhette össze tudását és kitartását.

Öröm és lelkesedés hangja lengte be nem csak a sportpályát, hanem az egész iskolaudvart. Egymást biztatták a csapat- és osztálytársak. Mindenhol kipirult arcok, csillogó szemek.

Az előkészítő osztályosok egymás között versenyeztek. Az 1-4 osztályosok közül nagy meglepetésre a másodikosok megnyerték a sorversenyeket és a focibajnokságot is. Gratulálunk nekik!

De ezen a napon mindenki nyertes volt, hisz mozogtunk, jól éreztünk magunkat, csapattá kovácsolódtunk.

    

A szervező testnevelő tanárok: Boros Barna és Lukács Levente köszönik a lelkes részvételt és a tanítónőknek a segítséget!

Lukács Levente

 

 


Elemi oktatás