A Tamási Áron Gimnázium elemi tagozatos tanulóinak évzáró műsora
2022. június 8.

„Tüzet viszek – kezdi a jól ismert énekes körjáték. A tűz az élet lényegével azonos, az emberi életben és az emberi történelemben fontos szerepet tölt be. A tűz melegít, fényt ad, oltalmaz, tisztít. Lángja, melege a szeretet. Gyakran Isten lelke jelenik meg benne. A szerelem és a forradalom jelképe. Ünnepeinken örömtüzet, tűzijátékot rendezünk.

A Tamási Áron Gimnázium elemi tagozatán heti rendszerességgel történő néptáncoktatás révén a népi értékeket próbáljuk átmenteni. A parázs továbbadása a cél, mert amíg parázs van, addig tűz is lesz.
A hagyomány olyan híd, melyen keresztül kapcsolatba kerülhetünk gyökereinkkel, mely a hosszú évszázadok alatt letisztult tudást őrzi.
A kisiskolások életkori sajátosságaik folytán nagyon is közel érzik magukhoz a néphagyomány által közvetített világot; természetesnek érzik annak jelképekkel teli rendjét. A mesében, énekben, táncban, játékban megfogalmazódó világkép ezért is olyan könnyen befogadható számukra.
„A közös táncos bemutatók örömteli napok, megállópontok életünkben, melyekre különös figyelemmel, nagy odaadással készülődünk.” Boros Hilda és Boros Béla táncoktatók

A 2021-2022-es tanév évzáró műsorát a Kicsi Gereben kezdte, bukovinai táncokat bemutatva. A 18. század közepe táján többezer székely menekült a Kárpátokon túlra. A túlnépesedés miatt a 19. század utolsó évtizedeitől több hullámban települtek vissza a Hunyad megyei Déva környékére és a Bánságba, a második világháború alatt a Bácskába, majd innen a dél-dunántúli Völgység falvaiba. Útjuk során sok fajta tánccal megismerkedtek. A koreográfiában polgári eredetű táncok és a régi stílusú silladri jelenik meg.

A tánc a kisiskolás korban nem válik külön a játéktól, hanem annak szerves részét képezi. Csak a tánctudás bizonyos fokán különül el és válik önálló szórakoztató elemmé. Az előkészítő osztály népi gyermekjáték fűzére különös élményt jelentett, ugyanis együtt járták vidám táncukat az oktatóikkal.
„Egy lángot adok, ápold, add tovább És gondozd híven.” (Reményik Sándor) Az idei előkészítő osztályosok is megkapták a lángot, amelyet népi gyermekjátékokon keresztül loptak a szívükbe Boros Béla és Hilda, a gimnázium táncoktatói. A „Tüzet viszek” című táncelőadás legfiatalabb résztvevőiként örömtáncot jártak a színpadon, lelkesedésük magával ragadta az igencsak népes közönség apraját-nagyját. Türelemmel és elragadtatással követték nagyobb társaik előadásait, azzal a meggyőződéssel, hogy hamarosan ők is pontosan úgy fogják cifrázni, ahogy tőlük látták.” Marika tanító néni

 

 

Az I. osztály felcsíki táncos gyermekjátékokat adott elő.

 

 

„Hála van bennem. Isten áldása kísért ebben a tanévben. Két év megállás, csend után újra megélni azt, hogy tanítványaink, a táncos lábú elemisek megdobogtatják a városunk nagy színpadát, és vele együtt a szívünket is, felemelő érzés volt. Köszönet a táncoktatóknak. Külön köszönet Szabó Ilka volt tanítványomnak, aki szép beszédével színezte az ünnepségünket. Idézve Kányádi Terasz című verséből. „A szalag végtelen, a szalag fáradhatatlan…”. Igen a szalag végtelen, emlékképek sorozata jelent meg előttem, ahogyan néztem a színpadon felkonferáló gyönyörű lánnyá cseperedett Ilkát. Így bámulni csak egy tanító tud a volt tanítványra. Az elsőseimnek most először adatott meg ez az élmény, de nem utoljára. Visszatérünk még a színpadra. Megismételjük fegyelemmel, szeretettel, hagyományainkat őrizve, örömmel, jó kedvvel, ahogyan most is tették ügyes kis elemiseink.” Bella tanító néni

 

 

A II. osztály következik eszközös kanásztáncokkal. Részben a pásztorfoglalkozásra, részben a tánctípus egyes formai sajátosságaira, jellegzetes eszközhasználatra vezethető vissza. A nyugati táncdialektus területén, így elsősorban a Dunántúlon a legáltalánosabb.
“Az elemi tagozat derekán ezek a kicsiny legényecskék úgy megtáncoltatták a botokat, hogy bottal üthettük a nyomukat. És az ügyes leányocskák! A tele üvegpalackokban meg se’ moccant a jó piros lé! Nem ömlött ki, dehogy, csak a jókedvünk csordult túl a Művelődési Ház falain és öntötte el aznap a várost. Adja a Jó Isten, hogy jövőre ismét együtt táncolhasson ez a sok apró gimis a két táncoktatójával!” Zsuzsa tanító néni

 

 

A moldvai csángómagyarság kör-, sor- és páros táncaiból hozott egy kis ízelítőt a III. osztály.
„Mindenkinek kellemes, pihentető, élményekben és kalandokban gazdag vakációt kívánok!” Fancsali Adélka tanító néni

 

 

A IV. osztály felcsíki táncokat mutatott be: héjszát, zsukát, gyorscsárdást és ceppert.
“Búcsúzik egy újabb generáció az elemi tagozattól. Hosszú utat tettek meg, hiszen a kis óvodások lassan serdülővé cseperedtek. A világ titkaira rácsodálkozó kisgyermekek lassan elmerültek a Tudás tengerébe. A kis búvárok találkoztak okos delfinekkel, akiktől szeretetet, empátiát, helyes viselkedésformákat tanultak, és elsajátították a magasabb szintű stratégiai gondolkodás alapjait. Érett, összetartó, egymást szerető közösségként, indulnak tovább az úton, amely még sok titkot rejt. Isten áldását kérve életükre, Reményik Sándor szavaival búcsúzom tőlük: Egy lángot adok, ápold, add tovább;/ Csillaggal álmodik az éjszaka, / És lidércfénnyel álmodik a láp / És öröktűzzel álmodik a szívem. / Egy lángot adok, ápold, add tovább, / És gondozd híven.”

 

 

Ma már egyre többen felismerik a néptánc jótékony hatását, amelyet gyakorol a gyerekek mindennapi életére, az élet minden területén. Azt is megtapasztaltuk, hogy az a jó, ha a gyerekek lépésről lépésre, az ábécével egyszerre tanulják a táncot is. Így egyszerre vetjük el a magot, azaz a dallamot a fülükbe, lábukba, együtt fonjuk élő szövetté népi gyermekjátékainkkal az elemi tagozat minden tanulóját, tanítóját, táncoktatóját és a diákjaink családjait.

 

Köszönjük, Hilda és Béla, a kö-zösségformáló munkátokat, jövőre szeretettel várunk: László Mária, Nyárádi Izabella, Szabó Zsuzsa, Fancsali Adélka és Székely Emőke elemi tagozatos tanárok

 

 

 

 

“Mint a meleg tenyérben azonnal elolvadó hópihe, a hír is csak akkor számít igazán, amikor először találkozunk vele.”

Barabási Albert-László

 

„Hirdetjük”, hogy a Tamási Áron Gimnázium előkészítősei, elsősei, másodikosai és harmadikosai 2022. május 20-án meglátogatták a kegytemplomot Csíksomlyón, megnézték a legendás kegyszobrot, megtanulták annak mondáját és megpihentek a Barátok fürdőjénél. A Mikó-várban a Csíki Székely Múzeum vártörténeti kiállítását és a Rejtett mintázatok Barabási Albert-Lászlónak a hálózatkutatás művészeti ábrázolásával debütáló kiállítását tekintették meg. Úticéljuk a Gyimesbükkön található 30-as vasúti őrházban található vasúttörténeti kiállítás, valamint a Rákóczi-vár romjai voltak.

 

Az előkészítő osztály és Marika tanító néni képes beszámolója:

   

 

Az elsősök és Bella tanító néni beszámolója:

Megkérdeztem a kis elsőseimet, hogy tetszett-e a kirándulás, kórusban zengették „Igeen! Ugye megyünk még?” – jött rögtön a válasz után a kérdés. A beszélgetéseink során áradoztak a Csíksomlyói kegytemplom magasztosságáról, „olyan nagy”, „olyan titokzatos”, „olyan szent”, „olyan megnyugtató” - fogalmaztak. „Én nem értem fel Mária lábáig, de szemébe néztem, és kértem, hogy a szüleim mindig egészségesek legyenek” - mondta csillogó szemekkel a kicsi lányka.
A Csíksomlyói kegytemplom mögötti területen a Barátok feredőjét körbesétáltuk. Megtudtuk, hogy nagyon jó gyógyító ereje van ennek a víznek. Többen is elhatározták a gyerekek közül, hogy elviszik tatát, mamát oda, hadd áztassák meg fájó lábaikat a feredő vizének sárgájában, hogy meggyógyulhassanak.
Csíkszeredában a múzeumban nagyon sok érdekes dolgot mesélt nekünk a tárlatvezető néni a Barabási Albert műalkotásairól. Örömömre, a gyönyörű Gyimesek sok gyereknek ismerős már. Csodáltuk a zsenge csángó vidék ezeregy színű üde zöldjét, és közben ezeket mondogatták a gyerekek: „Mi, a szüleimmel sokat járunk ide pihenni, szeretünk itt lenni.”, „Amikor édesapámnak elege lesz a sok telefoncsöngésből, akkor ide jövünk a család. Itt nincs térerő, és egész nap sétálunk meg játszunk.”, „Az Ezeréves határ volt számomra a legérdekesebb” - nyilatkozta egy gyerek.  Kérdésemre, hogy miért, jött is a válasz: „Nagyon sok régi vasúti eszközt láttam a 30-as vasúti őrházban. No meg a régi gőzös, az nagyon profi. Déditata sokat mesél a régi időkről.”
Tehát él a történelem. Érdekli a gyerekeket is. Szerintük érdemes volt kirándulni, feledhetetlen utazás volt, és jó volt együtt csángálni a gimis elemisekkel. A végszó ez volt „menjünk még!”. És még fogunk menni.

 

  

 

A másodikosok és Zsuzsa tanító néni beszámolója:

„Elmentünk Csíksomlyóra, ott együtt imádkoztunk és megérintettük Mária lábát. Nem mindenki érte fel, olyan magasan van.” Sára
„A Mikó-várban megnéztünk egy rövid filmet a várkútról, amibe mindenfélét bedobáltak: kancsót, gyűrűt, pénzt, nyakláncot és serleget. Beöltöztünk várvédőknek.” Cs. Anna
Hompoth Hanna-Erika tárlatvezető muzeológusként az elemi tagozatos tanulókat is élvezetesen kalauzolta el a hálózatok különös világában és lebilincselő előadása nyomán a másodikosok a következőket írták:
„Elmagyarázták nekünk, hogyan kapcsolódnak az ételek ízeit. Nagyon érdekes volt az öröklésről készült kép, a betegségekkel.” Gergely
„Nekem az tetszett a legjobban, ami arról szólt, hogy egy Pistike nevű kisfiúnak volt egy telefonja, ami vírusos lett.” Ábel
Volt egy olyan példa, hogy egy ember olvasott egy cikket egy háromszemű házatlan lábas csigáról és ezt hírt tovább küldte, tovább mondta, majd így tettek a többiek is. Így lett egy furcsa alakú, nagyon szép hálózat. De beszéltek a betegségekről és mintázattal mutatták meg az öröklődéseket is.” Mínea
„Láttuk a korona vírust kivetítve üveg négyzetben, hogy a gyógyszerek milyen hatással voltak. Láttam 3D nyomtatást, egy szobrot.” Kende
Végül:
„Megérkeztünk Gyimesbükkre, felmentünk a Rákóczi-várromhoz és szétnéztünk.” Gréta
„Megnéztük a 30-as vasúti őrházat, ott volt egy bácsi, sokat mesélt.” D. Annácska
„A bunker is érdekes volt.” Viktor

 

 

A harmadikosok és Adélka tanító néni beszámolója:

Tartalmas, értékekkel teli kirándulás volt. Gyerekeinkkel elmentünk az egykori magyar világ legkeletibb sarkáig, az Ezeréves határig. A 30-as őrház felett, egy kis magaslaton áll a Rákóczi-vár. Azaz állt egykor, mert ma már csak a romjai közt sétálhattunk. Egyszerre szólítja meg a bal és a jobb agyféltekét a tudomány és a művészet szoros kapcsolatát bemutató Rejtett mintázatok című tárlat a Csíki Székely Múzeumban. A világhírű fizikus és hálózatkutató, Barabási Albert László kiállítása egy újszerű múzeumi élményt nyújtott nemcsak a gyerekek, de nekünk, pedagógusoknak is.

 

 

 

Fancsali Adélka-Leilla, László Mária, Nyárádi Izabella és Szabó Zsuzsa tanítók

 

 

„A tudás kívánása eredeti vágy a lélekben, ...csak fel kell serkenteni.” Bolyai Farkas matematikus

 

A Maros Megyei Tanfelügyelőség és a Bolyai Farkas Elméleti Líceum immár huszonegyedik alkalommal hirdette meg a Brenyó Mihály Pontszerző Matematikaversenyt 3-4. osztályosok számára. A verseny fő célja az átlag feletti teljesítményre való adottság felismerése, logikus gondolkodás mérése, a kitartás, akaraterő fejlesztése, és a matematika népszerűsítése.

A verseny 3 levelezős fordulóból, egy megyei jelenléti fordulóból, és egy országos fordulóból áll, melyre Marosvásárhelyen kerül sor májusban.

3-4. osztályos diákjaink kitartóan dolgoztak a levelezős fordulókban. Az eredményeik alapján 7 harmadikos és 2 negyedikes diák vehetett részt a pénteken Gyergyóditróban megrendezett megyei fordulón. Az eredményhirdetés öröm volt kis csapatunk számára.

 

Harmadikos díjazottjaink:

Bálint Bence IV. díj

Balázs Barna Lehel  VI. díj

 

Negyedikes díjazottjaink:

Mátyás Áron I. díj

Sándor Csongor IV. díj

  

Gratulálunk a díjazottaknak!

Áronkának kitartást, sok sikert kívánunk a májusban megrendezésre kerülő országos szakaszon!

Fancsali Adélka-Leilla, Székely Emőke-Katalin tanítónők

A Kányádi Sándor megyei szintű szavalóversenyt idén is online térben szervezték meg a „Benedek Elek” Padagógiai Líceum pedagógusai.

A vetélkedőre egy választott Kányádi verssel lehetett benevezni. Előkészítő – IV. osztályos tanulók vehettek részt  a tanítók által beküldött videókkal. A felvételeket korosztályonként értékelte a zsűri az előre meghatározott szempontok alapján.

Iskolánkból mindhárom jelentkező kisdiákot jutalmazták: Albert Anna Júlia I. osztályos tanuló I. díjban részesült, Mihály Boróka II. osztályos és Lőrincz Eszter IV. osztályos tanulók a II. díj boldog tulajdonosai.

 

Gratulálunk a díjazottaknak!

Sok sikert kívánunk Albert Anna-Júliának az országos szakaszon!

 

Nyárádi Izabella, Szabó Zsuzsa és Székely Emőke tanító nénik

 

 

 

ISKOLAELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY A 2022-2023-AS TANÉVRE

 1 OSZTÁLY – 22 HELY

ELEMI TAGOZATOS TANÁR: SZÉKELY EMŐKE-KATALIN

 

BEIRATKOZÁS 

2022 ÁPRILIS 11 – MÁJUS 10, 8,30-14,30 ÓRA KÖZÖTT

A beiratkozás előjegyzés alapján történik !

Tel. 0266-218379

 

BEIRATKOZÁSHOZ SZÜKSÉGES IRATOK:

 – mappa doszár

 – a gyerek születési bizonyítványának a másolata

 – a szülő személyigazolványának a másolata

 – szülőnek munkahelyi igazolás

 – családorvosi és oltási igazolás

 

BEISKOLÁZÁSI  KRITÉRIUMOK (link!):

– Legalább egy testvér már a Gimnázium diákja, sorrendben elemi, gimnáziumi vagy líceumi oktatásban.

– Előnyben vannak azok a gyerekek akik 2022 augusztus 31-ig betöltik a 6 évet.

– A lakhely közelsége

– A szülő munkahelyének közelsége

 

A szülő elfogadja az erkölcsös nevelést, illetve vállalja, hogy a gyerek elemi és gimnáziumi oktatásának idején vallási órákra jár, felekezeti hovatartozástól függtelenül.

    

Egyszer egy találkozón egy kisiskolás gyerek feltett egy egyszerű kérdést a nagy költőnknek: „Mi a vers?” – és Kányádi Sándor azt válaszolta: “A vers az, amit mondani kell.” És milyen igaza volt.

A szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum idén is megrendezi a VIDÁM VERSEK VERSMONDÓ VERSENYÉT az elemi osztályos tanulók számára.

Amint azt a verseny elnevezése is sugallja, a jelentkezőknek egy tréfás, humoros verset kellett választaniuk a magyar irodalomból.

Iskolánkat két kisdiák képviselte a megyei szakaszon: az előkészítő – első – második osztályosok kategóriájában Hermann Gergő, előkészítő osztályos, a harmadik-negyedikesek korosztályában Várday Lilla, III. osztályos tanuló.

Mindkét kisdiákunk Kovács András Ferenc erdélyi magyar költő verseiből választott, és szárnyaltak akár A nagyravágyó csuriveréb vagy Egy pettyes petymeg.

Sok vidám vers hangzott el a versenyen, nevettünk egy-egy szófordulaton, elraktároztunk egy pár jó hangulatú verset jövőre.

Nagy szeretettel gratulálunk mindkét tanítványunknak, hiszen Gergő II. helyezést ért el korcsoportjában, Lilla pedig I. helyezett lett, így április első napjaiban Szatmáron részt vesz az országos döntőn.

Gratulálunk, Gergő! Hajrá, Lilla!

Fancsali Adélka-Leilla és László Mária tanító nénik

   

Udvarhelyszéki döntő. 2022. március 19.

A vetélkedő házigazdája, Laczkó György igazgató úr, köszöntötte az egybegyűlteket, gondolatait Kodály Zoltán szavával nyomatékosítva: „Mélyebb zenei műveltség mindig csak ott fejlődött, ahol ének volt az alapja. A hangszer a kevesek, kiváltságosok dolga. Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszer lehet csak általános, sokakra kiterjedő zenekultúra termő talaja.”

Udvarhelyszéki muzsikát játszott a Rekettye zenekar, a Tamási Áron Gimnázium diákjainak népi zenekara: Dezső László – hegedű, András Áron és Lukácsi Csongor – brácsa, Bekő Máté – bőgő.

A vetélkedőn résztvevő diákokat két helyszínen, öt korcsoportban hallgatta meg a zsűri:

Antal Rozália – a Csíkszeredai Gyermekek Háza igazgatónője

Nemes Annamária – zenepedagógus

Csáki Enikő – zenepedagógus

Dr. Szalay Zoltán – a zenetudományok doktora, néprajzkutató

Györfi Erzsébet – népdalénekes

Galaczi Hajnalka – Hargita megye magyar tanítóinak szaktanfelügyelője

 

A szakmai értékelés nyomán minden résztvevő Elismerő Oklevelet kapott. A következő helyezéseket érték el a diákok:

Előkészítő – 2. osztályosok korcsoportja

I.díj: Kiss Zalán, Marthi Buzogány Flóra

II.díj: Sipos Bíborka

III. díj: Kovács Ilka-Gréta

3.-4. osztályosok korcsoportja

I.díj: Ágoston Anna, Szombatfalvi Julianna-Éva

II.díj: Tódor Rebeka

III.díj: Pakot-Andorkó Ágota, Kincses András-Kerecsen

Dicséret: Várday Lilla

5.-6. osztályosok korcsoportja

I.díj: Deák Alexandra

II.díj: Kovács Sarolta, Venczel Dániel, Elekes András

III.díj: Kászoni Kata, Nagy Fanni

Dicséret: Hegyi Krisztián

7.-10.osztályosok korcsoportja

I.díj: Antal Tímea, Deák Boglárka, Salat Anita

II.díj: Nagy Nikoletta

III.díj: Balázsi Boróka

 

 

Fancsali Adélka-Leilla köszöntő beszédében elhangzott gondolatok:

“Mit jelent a népdal az emberiségnek, a nemzeteknek? Azt a művészetet, amelyet emberek sokasága közösen teremtett meg; tehát közösségi művészet… Az a lényeg benne, hogy sok ember együttes alkotása, …, nem egyé. Ezért vannak … nagy mélységei. S ezért van felismerhető hangja,… Ezért jelent külön színt, ami akkor is érték lesz, amikor már a múlté lesz az az életforma, amely létrehozta…” Vargyas Lajos

Nem a produkció a lényeg, hanem hogy a sajátuknak érezzék azt, ami ott történik, a kultúrájukat, az identitásukat. A gyerekek énekeljenek, játsszanak saját örömükre, és fejlődjenek. A magyar népdal ma is él, és mindaz, aki dalolja, tovább élteti. Felmenőink, akár egy-két nemzedékre visszamenőleg, naponta daloltak. Számukra a dal a mindennapi életük szerves része volt.

Kodály Zoltán pontosan fogalmazott: „A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható… Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.” Őseink minden bizonnyal kutatók nélkül is tudták ezt. Kiénekelték a szomorúságukat, szerelmüket, örömüket. Ezeket a dalokat nemzedékről nemzedékre hagyományozták, mint gazdag örökséget. Ebből a gazdag örökségből fogunk ma is hallani!

 

Székely Emőke-Katalin köszöntő beszédében elhangzott gondolatok:

„A magyar népdal az egész magyar lélek tükre, a magyar nyelvvel egyidős; a magyarság történelme során kialakult és az évszázados – évezredes – használatban csiszolódott népzenei hagyomány anyanyelvünkhöz hasonló érték. Benne mindannyian magunkra ismerhetünk, belőle mások is megismerhetnek bennünket” Kodály Zoltán

Nagy öröm számunkra, hogy két év kihagyás után ismét fizikai jelenlétben tudunk együtt lenni, örvendezni a kis dalos pacsirtáknak.

 

Ami nem hangzott el, de ami nélkül nem jöhetett volna létre a rendezvény:

Szervező a Tamási Áron Gimnázium, Hargita Megye Tanfelügyelősége, a Tiszta Forrás Alapítvány.

Támogató: Hargita Megyei Forrásközpont, Gyermekünkért Egyesület, Concentus Consult.

A fotókat K. Szabó Sámuel készítette.

 

 A szervező záró gondolatai

Természetes, hogy vetélkednek a virágok, illatukkal, színükkel. Megénekli a népdal. Vetélkednek a tavasszal a madarak, megörökíti a költészet. Vetélkednek népdalénekeseink, megörökítjük mi a lelkünkben. Jó, hogy együtt énekel, együtt figyel ismét egy nagy és lelkes közösség: gyerekek, szülők, nagyszülők, tanárok és népdalkedvelő vendégek. 

Így együtt, ez az élő szövet ad lendületet, értelmet a közösségi munkának és újabb célokat minden  rendezvényszervező pedagógusnak. Isten fizesse!

Szabó Zsuzsa

   

„Meghótt már a vén Dobai. Nem is volt ő már korai…” szólt a rigmus a tél elűzűsének ünnepén a Gimi bentlakásának udvarán is.

A télutó legjelesebb napja a húshagyókedd, mely határkövet jelent a vidám farsangi mulatságok és a hamvazószerdától kezdődő 40 napos böjt időszaka között. A farsangtemetés régi téltemető, egyben tavaszváró ünnep, ősrégi hagyomány.

Március elsején a Gimi bentlakása a jókedvtől, a mókától és a kacagástól volt hangos. Kis elemistáink jelmezekbe bújva hozták vissza a régi idők alakoskodásait, őrizve, tovább éltetve ezzel hagyományainkat.

Az egész napos bolondos álarcos mulatság leglátványosabb momentuma Illyés „siratása”, majd elégetése volt. Az osztályok énekelve vonultak végig az épületben, aztán vidám dalaikkal csaltak mosolyt az udvaron a jelenlévők arcára.

A farsangot jelképező bábut, Illyést a hagyomány szerint az első osztályosok készítették, a negyedikesek búcsúztatták el. A siratóasszonyok kétértelmű szövegekkel vettek érzékeny búcsút tőle, a muzsikusok hegedűszóval alapozták meg a jó hangulatot.

A hagyományőrző téltemetéssel lezártuk a farsang időszakát, beléptünk a böjti időszakba.

Hálásak vagyunk minden szép pillanatért.

A tanítók: Fancsali Adélka-Leila, László Mária, Nyárádi Izabella, Szabó Zsuzsa, Székely Emőke-Katalin a farsang elbúcsúztatásával kívánnak áldott, feltöltő, újat hozó, elcsendesülő böjti időszakot!

Székely Emőke-Katalin, elemi tagozatos tanár

 

 

   

 

 

„Nekem a farsangtemetés nagyon sokat jelentett. Egész héten odaadással készültem a szerepemre. Viccesnek találtam a szerepcserét, örültem, hogy mindenki vidáman adta elő szerepét, és készült valami finomsággal. Nekem nagyon tetszett ez a nap.” Szász István János, IV. osztályos tanuló

„A farsangtemetésen én voltam a plébános. Már előző este is próbáltam a ruhámat, ami nekem nagyon tetszett. Reggel vicces volt bemenni az osztályba, mert nehéz volt megmondani, hogy ki fiú és ki lány. Élveztem, hogy mindenki „Dicsértessék a Jézus Krisztus!” köszönéssel fogadott. Nap végén úgy mentem haza, hogy életem egyik legjobb napja volt.” Sata Balázs, IV. osztályos tanuló

„Nekem nagyon tetszett a farsangtemetés. Engem boldogsággal töltött el, hogy láttam mindenki boldogságát. Még a tancinak is rajzoltunk bajuszkát. Az egész I-IV. kreatív jelmezekkel tündökölt, sőt még a néptánc oktatóink is beöltöztek. Ez az nap egy szép emlék marad.” Szabó Bencző Anna, IV. osztályos tanuló

„Én nagyon élveztem a farsangtemetés napját. Örülök, hogy mindenki jót nevetett a szövegünkön és a jelmezünkön. Többen is megdicsértek, hogy mennyire jók és ügyesek voltunk. ” Magyari Anna, IV. osztályos tanuló

„Március elseje a farsangtemetés napja volt idén. Erdély különböző településein hagyomány a szalmabábú elégetése, a tél elűzése. A mi iskolánk is tartja ezt a hagyományt. A fiúk lányoknak, a lányok fiúknak öltöztek, siratták Illyést vicces szövegekkel. Nagyon sokat nevettünk. A végén farsangi fánkot ettünk.” Székely-Domokos Szabolcs, IV. osztály

„Örvendek, hogy vannak ilyen hagyományaink, és idén a mi osztályunké lehetett a főszerep.” Szikszai Márta, IV. osztály

„Nekem a 2022-es farsangi nap tetszett a legjobban ebben a tanévben, mert nagyon jól éreztem magam. Érdekes volt legény bőrébe bújni. Mindenki jól érezte magát, hiszen nagyon viccesek voltunk. A gyakorlás, a sok nevetés, Illyés elégetése, a tél elűzése nagyszerű élmény volt.” Szabó Leila-Krisztina, IV. osztály

„Az idei farsangtemetés számomra nagyon emlékezetes esemény volt. Reggel vidámabban keltem, mint máskor. Férfi ruhába öltöztem, kalapot tettem. Idén mi sirattuk Illyést, mindenkinek volt saját szövege. Az elején kicsit izgultam, de nagyon jól sikerült. Nagyon ízlett a sok finom fánk. Köszönjük a II. osztáynak!” Pál Krisztina, IV. osztály