Tarisznyánkban hamuban sült pogácsa

Szeptember 11-én hangosabban csengetett az óra. Jelezte, hogy valami új kezdődik. Jelezte ezt a tanító néninek, és jelezte ezt az iskolába induló előkészítő osztályt kezdő gyerekeknek. Mindenki felöltözött szépen, vállára tette tarisznyáját és elindult egy még ismeretlen világ felé. 

A templomban kezdtünk, ahol köszöntött minket az aligazgató néni és a pap bácsi. Mindenki elmondta, hogy mennyire várták a legkisebbeket. Sok szép mindent kívántak nekünk, aminek egy részét az izgalom miatt nem is tudtuk megjegyezni.
A tanév vidáman kezdődött. Örültünk egymásnak: a tanító néni a gyerekeknek, a gyerekek a tanító néninek. 

Megbeszéltük, hogy a mai nappal kezdődően elkezdjük a körülöttünk lévő valóságot, világot nem csupán csodálni, hanem egyre jobban megismerni. Lesz még egy osztálytársunk: velünk együtt fog iskolába járni Kiskuvik, a kíváncsi kisbagoly is.
A tanító néni mindenkinek egy baglyot adott ajándékba, hogy mindig jusson eszünkbe a tudás, a tanulás fontossága. Ezt követte egy újabb ajándék: egy ceruza. Rá volt írva: Értékes vagy! És végül mindenki kapott egy szívet, egy mézeskalács-szívet. De ez nem egy akármilyen mézeskalács volt, hanem egy különleges, mert a tésztájába bele volt gyúrva liszt, méz, tojás, fahéj… de mindezek mellett egy kis okosság, kitartás, türelem, akarat, segítőkészség, jóindulat, elfogadás, szeretet is. Ezt a mézeskalácsot nem szabadott egyből megenni ám, mert akkor megárt (mondta a tanító néni)…csak minden nap egy falatot szabad harapni belőle, mert így lesz tartósabb a hatása. 

   
És ez volt a mi hamuban sült pogácsánk. Tarisznyánkba tettük, és elindultunk a hosszú útra. Nagy szükségünk volt rá, hogy erőt adjon nekünk, mert az ősz beálltával máris a Zöld hét köszöntött ránk. Útnak is indultunk korán reggel, és hipp - hopp, a dinók földjén találtuk magunkat. 

     
Nagyon szeretünk mozogni. Novembertől korcsolyázni is jártunk. A végére kis csapatunk minden tagja biztonságosan mozgott a jégen. Utolsó alkalommal még a szülők is bekapcsolódtak.

     
Advent időszakában lelkileg készültünk karácsonyra. Az iskolában is megterítettük az asztalt, a szülőkkel adventi koszorúkat készítettünk.

     
Közben sakkozni is tanultunk, kipróbáltuk a sakktesi programot, még sakkversenyre is mentünk, ahonnan díjakat is hoztunk.

Bekapcsolódtunk a Felolvasómaratonba. Voltunk múzeumban. Előadásokra jártunk. Kézműves foglakozásokat tartottunk. Régi idők játékaival ismerkedtünk.

    
Farsangoltunk az iskolában, hamvazószerdán Alsósófalvára mentünk, hogy jó becsületesen eltemessük a telet.

 Megünnepeltük Március 15-ét az osztályban, és együtt énekeltük a katonadalokat a Székely Dalegylettel a Művelődési Házban.

    
 Az idén év a Mozgás éve volt városunkban, bekapcsolódtunk a Mozdulj, Udvarhely! zenés edzésbe is. 
 

Tavasszal újabb kirándulásra mentünk a Homoród-mentére. Tanulmányi sétát tettünk városunkban, a gyerekek megfogalmazása szerint „pont olyan volt, mint A varázslatos iskolabusz filmben.”  

Fontos események voltak a születésnapok. Énekeltünk, albumot készítettünk egymásnak.

     
És júniusban elérkeztünk első utunk végére. Jól megrakott tarisznyánkkal elbúcsúztunk az előkészítő osztálytól, és kíváncsian várjuk, hogy a következő évek mi minden felfedezni valót tartogatnak számunkra.

     
Fancsali Adélka – Leilla tanító néni

A dédszülők meséi, táncai és szokásai lassan a múltba vesznek, dalaik elhalkulnak, mindent elsöpör a modernizáció, ha a pedagógusokkal karöltve táncba nem hívjuk gyermekeinket, hogy beálljanak abba a nagy körbe, melyben egymás kezét fogva önfeledten tudnak örülni az ősi játékoknak. Hétről-hétre ismerkednek a gyerekek a népzenével, hagyományokkal és népdalainkkal, fokozatosan sajátítják el a néptánc alapjait, miközben vidám csapatokká formálódnak.

– Boros Hilda és Boros Béla táncoktatók

Egy hagyományos székely fonóba invitáltak e tanév végén táncoktatóink. 

A fonó a női társas munka legfontosabb alkalma volt, a téli szórakozás és játék fő színtere, a fiatalok legfőbb szórakozóhelye. Fonó alatt legtöbbször a nagylányok fonóját értjük, de ugyanakkor voltak még kislányfonók és asszonyfonók is. Este, sötétedéskor kezdtek gyűlni, s amíg belemelegedtek a hangulatba, szorgalmasan fontak, hogy haladjanak is, mert később biza, nem sok szaporája volt a munkának. Amíg még valóban fontak a fonóban, addig énekszóval szórakoztatták magukat. A játékok az énekes, táncos változatoktól az ügyességet fejlesztő, testedző játékokig terjedtek. De helye volt a mesemondásnak, találós kérdéseknek, balladák, históriás énekek előadásának is.

Különösen a leányfonókban alig várták a legények érkezését. Nyolc óra felé megérkeztek, és bemehettek a fiúk is, és ettől fogva a hangsúly a játékra, szórakozásra terelődött. Gyakoriak voltak a beugrató, megtréfáló játékok, majd később, amikor a kisebb legények hazamentek, a páros játékok voltak közkedveltebbek.

Az iskolánk Kicsi Gereben néptánccsoportja nyitotta az előadást sóvidéki táncokkal. 

Őket követte az előkészítő osztály népi játékos előadása.

Tarisznyánkban hamuban sült pogácsával indultunk el előkészítő osztály elején a tudás felé vezető úton. A hátunk mögött hagyott egy évben összegyűjtöttük „a szóló szőlőket, a csengő barackokat és a mosolygó almákat”, tarisznyánkba tettük a szeretet, a hála, a jóság, a becsület, a kitartás és az öröm mellé. Minden nap megerősödött bennünk, hogy jó hely az iskola, jó ide jönni, együtt lenni. Tartalommal töltöttünk meg minden pillanatot. Majd a megérdemelt nyári pihenés után újult erővel indulunk a számok birodalmába és betűk országába.

– Adélka tanító néni.

Az első osztály táncos lábú tanulói is népi játékos előadással örvendeztették meg a nézőközönséget.
 

Nyár van megint./ Arcon legyint / Friss napsugár.
Gyerünk, gyerünk, heverni kár!" (Sík Sándor)

Áldott és örömteli nyári vakációt kívánok!

– Emőke tanító néni

A következőkben pedig a másodikosok bukovinai táncokat mutattak be.

Halmos Béla Széchenyi-díjas népzenészt, népzenekutatót idézve: „A néptánc a nép lelke, amelyben megmutatkozik a múlt, a jelen és a jövő.” 
Igazi „lélek pillanatokat” élhettünk át a II. osztályosok előadása alatt, akik bukovinai táncokat mutattak be a nagyérdeműnek. A bukovinai tánckincs érdekessége, hogy a régi székely táncelemek mellett német és román elemek is helyet kaptak az együttélés során, így a táncban gyönyörűen végigkövethettük a különböző kultúrák összefonódását.

Ami pedig a jövőt illeti: amíg ennyi népviseletbe öltözött gyönyörű gyermek ilyen örömmel táncolja a régi magyar táncainkat, addig van remény a magyarságunk megőrzésére.

-  Marika tanító néni
 

A harmadik osztály legényecskévé és lánykává cseperedő tanulói pedig felcsíkit táncoltak.

Kis tanítványaim azokat a kincseket mutatták be a színpadon, amitől mi igazán székelyek vagyunk: néptánc, népviselet, hagyományok, magyar nyelv, kultúra és hit. Részesei lehettünk egy szívet megdobogtató, lelket melengető szép felcsíki táncnak.

–Bella tanító néni 

A negyedikesek udvarhelyszéki népdalokat énekeltek Vikár Béla gyűjtéséből, és táncba hívva osztálytársaikat, udvarhelyszéki táncokat mutattak be.

“Mielőtt leborulna az este, szokásom szerint széjjeltekintek mindennap a földön, mintha szívem szerint gondviselője volnék a világnak. S amit ilyenkor látok, azt néha elmesélem azoknak, akik nem érnek reá széjjeltekinteni soha.”

Tamási Áron

Tamási jó szokását minden tanév végén gyakoroljuk. Az Évzáró egyszerre számvetés, örömünnep és hálaadás. Ebben az évben lett nagykorú az újraindított elemi tagozat. Ilyenkor a tanító ölbe teszi a kezeit, végigpásztázza könnyektől homályos tekintetét gyönyörű, tehetséges, életvidám tanítványai során, és azon gondolkodik, hogy jó időben, jó földbe, jó magot vetett-e.

Isten áldja az elemi tagozat 14. generációját. Munkám becsülettel elvégezve kérem Isten áldását!
Köszönöm a büszke örömérzést, kedves tanítványomnak, Székely Ágnesnek, aki kilencedikes diákként is részt vesz a közösségünk építésében: konferál, műsort vezet, példát mutat, és üde mosolya beragyogja a közös tereinket. Jövőre is várunk!

–Zsuzsa tanító néni
 

Mivel az iskola kicsiben mintázza a társadalmi rendszerünket, és sűríti egyszerűsített modellben a nagy konfliktusokat, egyúttal az írás-olvasás-számolás mellett kitanulja a konfliktusok megoldási módját, amit felnőtt életükben sikeresen alkalmaznak. Így nevel a tanító. Egészen biztató a jövőkép, amikor végignézzük, hogyan táncolja bele magát a vakációba a népes és vidám gyereksereg.

A táncokat és koreográfiákat Boros Hilda és Boros Béla, iskolánk táncoktatói tanították be.

Hálásan köszönjük nekik értékes munkájukat! Jövőben ugyanitt, ugyanilyen lelkesen és örömmel!

László Mária, Szabó Zsuzsa, Fancsali Adélka, Székely Emőke és Nyárádi Izabella, elemi tagozatos tanárok

ISKOLAELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY A 2024 – 2025-ÖS TANÉVRE

 1 OSZTÁLY – 22 HELY

ELEMI TAGOZATOS TANÁR: SZABÓ ZSUZSA

BEIRATKOZÁS

2024. március 31. – május 6.

 8:30 –14:30 óra között

A beiratkozás előjegyzés alapján történik.

Tel. 0266-218379

BEIRATKOZÁSHOZ SZÜKSÉGES IRATOK:

 – mappa doszár

 – a gyerek születési bizonyítványának a másolata

 – a szülő személyigazolványának a másolata

 – szülőnek munkahelyi igazolás

 – családorvosi és oltási igazolás

 
BEISKOLÁZÁSI  KRITÉRIUMOK (link!):

– legalább egy testvér már a Gimnázium diákja, sorrendben elemi, gimnáziumi vagy líceumi oktatásban

– előnyben vannak azok a gyerekek, akik 2024. augusztus 31-ig betöltik a 6 évet

– lakhely közelsége

– szülő munkahelyének közelsége

A szülő elfogadja az erkölcsös nevelést, illetve vállalja, hogy a gyerek elemi és gimnáziumi oktatásának idején vallásórákra jár, felekezeti hovatartozástól függtelenül.

SZÜLŐK FIGYELMÉBE!

Amennyiben a beiratkozási kérést ideiglenes lakcímmel töltik ki, kötelező az iratcsomóhoz a szülő saját felelősségére kitöltött nyilatkozatát csatolni, mely szerint életvitelszerűen a megadott lakcímen laknak. Megértésüket köszönjük!

A Mathias Corvinus Collegium Fiatal Tehetség Programjának kooperációs és készségfejlesztő tanulmányi versenyét az idén VI. alkalommal rendezték meg.

A FIT Kaland Tehetségverseny  egy olyan ingyenes csapatverseny, amellyel a teljes Kárpát-medencei magyar negyedik osztályos diákságot szólítják meg a szervezők. A FIT Kaland egy izgalmas, több tudományterületet átfogó projektfeladat megoldását várja a jelentkező csapatoktól. A verseny során a gyerekeknek lehetőségük nyílik egymással kooperálva, egy pedagógus segítségével, gyakorlati tapasztalat és élmény útján megalkotni egy produktumot.

Az idei verseny fókuszában Mátyás király udvarának témaköre állt.

A feladathoz négy részterület kapcsolódott:

Rejtélyes építészet – palota tervrajz és makett készítése (https://drive.google.com/file/d/1oyQLLRrNZVvCYzmZ767V_Fe7ldXV7q5F/view?usp=sharing)

Pénzügyi tudatosság – üzleti terv kidolgozása (https://drive.google.com/file/d/1wUFDmIhQdh5hH8rVOMezoxBIj9c0adtV/view?usp=sharing)

Színház világa – korhű jelmezek megtervezése, elkészítése (https://drive.google.com/file/d/1SU6id8wSJcpVbcIlF4eTJfdeq78AbGKy/view?usp=sharing)

Kreatív írás – meseírás népmesei elemekkel (https://drive.google.com/file/d/1kcdJOmtq9eq7Yer7x797YPKk2xjpka1V/view?usp=sharing)

Mivel a közoktatásban kevésbé hangsúlyos területek játékos feldolgozásán túl, a versenyben való részvétel a felsőbb évfolyamok tanulmányi versenyeire is kiváló tapasztalatszerzési lehetőség, örömmel neveztem be diákjaimat a versenyre. A versenyre való felkészítés változatosságot jelentett és kihívást. Ráadásul A FIT Kaland versenyre Hargita Megye Tanfelügyelősége hívta fel a figyelmet, és Mátyás reneszánsz udvara elbűvöl bennünket.

A feladatoknak úgy fogtunk neki, mintha lovagi korok próbatételei lettek volna.

Simon Mínea a csapat legügyesebb kézművese, ő készítette a legtöbb rajzot, a látványtervet, a tűzzománc reneszánszrózsát, és magát a várpalotát is. Mivel sakkbajnokunk, ezért a mese keretét is ő találta ki.
Székely Ábel ír a legszebben és a leghelyesebben, így a csapat krónikása is egyben. A szövegek szerkesztését is ő végezte, valamint a makett várrészét ő tervezte és készítette el. Erőssége a zene.
Ivácsony Bence a legrátermettebb matematikusunk, így ő gondolta végig a pénzügyi szolgáltatást, a találmányt is az ő ötlete alapján dolgoztuk ki.

Bár mindenik feladatot közösen készítettük elő, a feladatok megoldása közben jól érvényesültek az egyéni képességek. Abban egyetértettünk, hogy a legizgalmasabb és a legkomplexebb verseny, amin részt vettünk.
A feladatok megoldása közben folyamatosan olvastunk, figyelembe vettük a felhasznált anyagok minőségét. Tudatosan figyeltünk arra, hogy újrahasznosított anyagokkal dolgozzunk: kartondobozokat használtunk, már meglévő ruhákat szabtunk át és a felújítás előtt álló iskolaépület sötétítőit használtuk fel. Adományokból szereztük be az akrilfestéket, fehér enyvet, valamint segítséget kértünk a címerek nyomtatásában.

Az első fordulóban 174 csapat nezezett be, amelyből 10 csapatot hívtak Budapestre a döntőre, amelyre március 22-én került sor Budapesten, az MCC központban.

10 napunk volt felkészülni az 5 perces bemutatóra (https://www.canva.com/design/DAF_gpdEGME/bA2EUehv-rDi5Znaeknv-w/edit?utm_content=DAF_gpdEGME&utm_campaign=designshare&utm_medium=link2&utm_source=sharebutton), a 3 perces mesejelenetre és a 70 perces interaktív standra, ahol a zsűri tagjainak bizonyítani kellett a tudásunkat, jártsságunkat, kreatív csapatszellemünket és meg kellett győznünk őket arról, hogy valóban helytálló a találmányunk.

Óriási öröm a dobogós II. Helyezés!

Nemcsak értékes nyereménnyel járt, hanem azzal a lehetőséggel is, hogy diákjaim bekerülnek a Fiatal Tehetség Program 2024. szeptembertől induló évfolyamába.

“Nagyon tetszett az MCC verseny, mert megismertük a versenytársainkat és sok kihívás adódott a verseny közben például a makettkészítés, a ruhatervezés és a bemutató. A versenyen másodikok lettünk, és ez nekünk nagyon sokat jelent. A tanító nénink és a szüleink is velünk jöttek ezért amikor lejárt a verseny akkor körbe néztünk a városban. Felmentünk a Halászbástyához és megcsodáltuk a kivilágított Budapestet. Felejthetetlen!” Mínea, Bence és Ábel

Szabó Zsuzsa tanító

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által meghirdetett „Magyar zászló és címer” rajzpályázatra az idén rekordszámú pályamű érkezett.

Jankovics Marcellre emlékezve az idei téma a Magyar népmesék, illetve az magyar űrkutatás 75. évfordulójára emlékezve Magyar űrhajós a világűrben volt a választható téma.

A beérkezett hétezer rajz közül iskolánk két diákjának pályamunkája került díjazásra:

                                                        Kálmán Anna-Borbála: A világűrben, előkészítő osztály

                                                           Mihály Boróka: Pelikánmadár, IV. osztály

A díjátdó pompás ceremóniájára Március 15-én került sor a Nemzeti Múzeumban. A szakmai zsűri döntése alapján mindkettő különdíjban részesült, melyhez szívből gratulálunk!

Fancsali Adélka-Leilla és Szabó Zsuzsa tanítók

„Most már, idők múltával, azt is tudom, hogy arról szólt a mese, hogy a világban mindenkire rá van bízva valami. Valami nagyon fontos, amivel el kell jutni az Üveghegy elé, s aki az Üveghegy elé akar jutni, annak ismernie kell testvérét, anyját, nagyapját, tudnia kell, hogy az Üveghegy vára mindenki előtt nyitva áll, csak szeretet és tiszta szív kell hozzá.” Lázár Ervin

2024. március 5-én ismét együtt járt az Üveghegy várában az elemi tagozat 128 diákja és tanítói. Tiszta szívvel fejtegették, hogy kire mi van rábízva.

16. éve kutatják együtt az élet titkát az olvasni szeretők, az idén közel 37 500 felolvasóval. A közös felolvasás szervezője a Kájoni János Megyei Könyvtár és Hargita Megye Tanácsa.

Benedek Elek, Orbán Balázs, Jókai Mór, Arany János, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Kányádi Sándor, Tamási Áron, Szabó Magda, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, József Attila, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Babits Mihály művei után, a 88 éve született Lázár Ervin (1936–2006) alkotásait szólaltatták meg.

A felolvasómaraton célja továbbra is ráirányítani a figyelmet, érdeklődést a magyar irodalom egy-egy kiemelkedő személyiségére, életművére, azokra az emberi, erkölcsi, művészi értékekre, melyek ma is aktuálisak és felfedezni benne mindazt, amit magunkénak érzünk.

Klasszikusokat olvasni fontos és együtt olvasni jó.

Fancsali Adélka-Leilla, Székely Emőke-Katalin, László Mária, Nyárádi Izabella és Szabó Zsuzsa

“Az sokkal inkább motiváló, ha azt mondjuk: ezt és ezt remekül megcsináltad!” Polgár Judit

A diákjaink és mi magunk is folyamatosan multitasking módban pörgünk. Ez az elmélyülés ellensége. A tanítási délelőtt is folyamatos “átmenetelés” egyik tantárgyról a másikra. Időnként projektekkel “fékezünk”. Így tudunk alaposan elmélyülni egy-egy témában. Ilyen projektünk a sakk.

Rendi Éva sakkmester segít eligazodni ebben a feket-fehér világban. Minden héten gyakoroljuk, hogy a vereség éppolyan tudást nyújt, mint a győzelem. Polgár Judit szerint

“az elhibázott lépés, akárcsak a jó lépés, alapvetően önmagáról szól”.

A negyedikesekkel a 2023-2024-es tanévben is rendszeresen foglalkozunk a sakkal: választott tantárgyként, a Pedagógusok napján szervezett sakkversennyel, benevezve a Napsugár Sakkpalota játékába és hat diák a Sakkolimpiászon is megküzdött dobogós helyekért.

A legsikeresebb negyedikes kisdiákunk ebben a tanévben Marosfői Zsuzsanna, aki

elnyerte a Napsugár Sakkpalota Nagydíját,

második díjat szerzett a Sakk az iskolában versenyen és

harmadik helyezett lett a Sakkolimpiász megyei szakaszán.

Mivel a Tanügyminisztérium által jóváhagyott versenykalendárium szerint elemi tagozatos diák nem vehet részt a meghirdetett versenyek, olimpiászok országos szakaszain, ebben az iskolai tanévben befejeztük a sikergyöngysort. Remekeltél, Zsuzsi!

Szabó Zsuzsa, elemi tagozatos tanár

A III. osztályosok monda- és regemondó versenye hagyományaink őrzését, regéink, mondáink megtartását, visszaszerzését, mesélését hivatott szolgálni úgy, hogy anyanyelvünk ősi szavai újra elfoglalhassák tudatunkban az őket megillető helyet.

Hagyományainkban megszólalnak a siratók, a kövek, a szakadékok, a Duna és a Tisza, a Maros és az Olt, a fenyvesek és a tavak.

Minden mesél nekünk, ha megértjük a szavát.

A vetélkedő célja:
•    Újra felfedeztetni kicsikkel és nagyokkal a regéket, mondákat, mint nyelvi és történelmi hagyományaink nélkülözhetetlen kincseit.
•    Felfedeztetni a bennük rejlő nyelvi ősvagyont: ősi szavainkat, a történelmi igazságokat, a történelmi személyiségeket, történelmi helyeket.
•    Ismerjék meg a gyerekek a népi nyelv alkotó erejét.
•    Vegye észre minden mesélő, hogy a nyelvnek mindenre van szava.
•    A mondák olvasása megalapozza történelmi szókincsünket, történelmi kultúránkat, alapja és kiteljesítője lehet a történelem tanulásának, segít eligazodni mindennapjainkban és újraalkotni képzeletünkben a régmúlt időket.

Erre a nem kis feladatra vállalkozott az Udvarhely körzet hét iskolájából továbbjutott kisdiák február 15-én. Szárnyaltak az ősi szavak, zengtek a regék és velük együtt a lelkünk is.

Díjazottak:

I.díj:  Albert Anna – Júlia – Tamási Áron Gimnázium, Székelyudvarhely
II. díj: Mátéffy Atilla - Petőfi  Sándor Általános Iskola, Székelykeresztúr
III. díj: Tamás-Szóra Botond - Tompa László Általános Iskola, Székelyudvarhely
            Sebestyén Sára - Dr. P. Boros Fortunát Elméleti Középiskola, Zetelaka
Dicséret: Kassay Zágon - Benedek Elek Pedagógiai Líceum, Székelyudvarhely
                 Bereczi Réka - Orbán Balázs Általános Iskola, Székelyudvarhely
                 Kovács Hunor - Bethlen Gábor Általános Iskola, Székelyudvarhely

Hálás köszönet a zsűri tagjainak: Biró Sára iskolánk magyar szakos tanárnőjének, Szabó Zsuzsa és László Mária tanító néniknek. Mindhármuknak szívügye a tiszta, érthető, szép beszéd, a helyes kiejtés, az ősi, ízes magyar szavak megtartása.

Gratulálunk minden versenyzőnek, és szurkolunk Annának az áprilisban Marosvásárhelyen megrendezésre kerülő regionális szakaszhoz.
 
 

Fancsali Adélka-Leilla és Nyárádi Izabella, elemi tagozatos tanárok

A Regemondó Verseny regionális szakaszán Udvarhely körzetet iskolánk III. osztályos tanulója, Albert Anna-Júlia képviselte. Nagy öröm számunkra Anna teljesítménye, hiszen a 27 versenyző közül dicsérettel tért haza. Ez úton is gratulálunk Annának és az őt felkészítő Nyárádi Izabella tanító néninek. 

„Nagy élmény volt számomra a REGIONÁLIS REGEMONDÓ VETÉLKEDŐN részt venni Marosvásárhelyen. Az ország minden szegletéből érkeztek versenyzők, akikkel jó volt ismerkedni, meghallgatni az ő regéiket is. Tetszett az egész vetélkedő programja, Móra Ferenc írónk műveire volt felépítve, sokat tanultunk belőle. Nagyon boldog voltam a díjkiosztón kapott dicsérettől. Egy szép családias hangulatú napot töltöttünk Bella tanító nénivel. Örömmel a szívünkben tértünk haza.”
Albert Anna –Júlia, III. A osztályos tanuló 

A Regemondó verseny „testvére” a Képrege, negyedik osztályosoknak szervezett rajzverseny, melynek megyei szakaszát ugyancsak iskolánk kisdiákja nyerte. Idén a téma a Gyilkos - tó legendája volt. 

I.helyezést ért el Dumitrescu Ana, Szabó Zsuzsa tanító néni IV. osztályos tanulója. 

Szeretettel gratulálunk mindkét sikeres versenyzőnknek!