Regemondó vetélkedő, megyei szakasz
Tamási Áron Elméleti Líceum, Székelyudvarhely, 2017. március 3.
Tudtad, hogy már a régi korokban is ábrándoztak szuperhősökről az emberek?
S hogy kik voltak a szuperhősök? Hát az istenek, a mítoszok hősei. A fantáziában nem volt hiány.
A mese, a monda és a mítosz között csak árnyalatnyi különbség van. Míg a mesétől és a mítosztól nem várunk hitelességet, nem várjuk el, hogy legalábbis részben igaz legyen, addig a mondától elvárjuk, hogy vagy a történet, vagy a helyszínek, vagy a szereplők részben valóságosak legyenek.
A III. osztályosok monda- és regemondó versenye hagyományaink őrzését, regéink, mondáink megtartását, visszaszerzését, mesélését hivatott szolgálni úgy, hogy anyanyelvünk ősi szavai újra elfoglalhassák tudatunkban az őket megillető helyet.
A hagyomány megőrzése, mint többen is valljuk, elsősorban nem tudást, de érzékenységet jelent.
S hogy mi ez az örökség?
„Őseink vagyona, múltja, öröme, bánata, szenvedése, kivirágzása, nemzeti büszkesége, halálmegvető félelme, gyászos napjainak megszámlálhatatlansága, s valamennyi csokorba kötve, melynek neve legenda, monda, rege.
Hagyományainkban megszólalnak a siratók, a kövek, a hágók, a szakadékok, a Duna és a Tisza, a Maros és az Olt, a fenyvesek és a tavak. Minden, minden mesél nekünk, ha megértjük a szavát.”
A vetélkedő egyik célja volt újra felfedeztetni kicsikkel és nagyokkal a regéket, mondákat, mint nyelvi és történelmi hagyományaink nélkülözhetetlen kincseit.
Regemondó vetélkedőnk megyei szakaszán nyolc kisdiák vett részt Udvarhely és Keresztúr körzetből. A verseny háromtagú zsűrije, Dr. Ozsváth Imola magyar szakos tanárnő, Szabó Zsuzsa alsó tagozatos tanár, valamint Dáné Szilárd magyar szakos tanfelügyelő és a zsűri elnöke egyben, meghozta döntését. És bár I. helyezéssel nem is gazdagodhattunk mindannyian, de kaptunk egy nagy ajándékot: nyolc csodálatosan elmesélt mondát. Köszönjük szépen nektek, gyerekek!
Fancsali Adélka – Leilla
alsó tagozatos tanár
a verseny helyi szervezője
