ISKOLAELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY A 2025 – 2026-OS TANÉVRE

 1 OSZTÁLY – 22 HELY

ELEMI TAGOZATOS TANÁR: NYÁRÁDI IZABELLA

BEIRATKOZÁS

2025. március 31. – május 06.

 8:30 –14:30 óra között

A beiratkozás előjegyzés alapján történik.

Tel. 0266-218379

BEIRATKOZÁSHOZ SZÜKSÉGES IRATOK:

 – mappa doszár

 – a gyerek születési bizonyítványának a másolata

 – a szülő személyigazolványának a másolata

 – szülőnek munkahelyi igazolás

 – családorvosi és oltási igazolás

 
BEISKOLÁZÁSI  KRITÉRIUMOK (link!):

– legalább egy testvér már a Gimnázium diákja, sorrendben elemi, gimnáziumi vagy líceumi oktatásban

– előnyben vannak azok a gyerekek, akik 2025. augusztus 31-ig betöltik a 6 évet

– lakhely közelsége

– szülő munkahelyének közelsége

– a szülő elfogadja az erkölcsös nevelést, illetve vállalja, hogy a gyerek elemi és gimnáziumi oktatásának idején vallásórákra jár, felekezeti hovatartozástól függtelenül

SZÜLŐK FIGYELMÉBE!

Amennyiben a beiratkozási kérést ideiglenes lakcímmel töltik ki, kötelező az iratcsomóhoz a szülő saját felelősségére kitöltött nyilatkozatát csatolni, mely szerint életvitelszerűen a megadott lakcímen laknak. Megértésüket köszönjük!

Az elemi tagozat tanítói 17-ik éve vesznek részt diákjaikkal a felolvasómaratonon.   

Benedek Elek, Orbán Balázs, Jókai Mór, Arany János, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Kányádi Sándor, Tamási Áron, Szabó Magda, Petőfi Sándor Radnóti Miklós, József Attila, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Babits Mihály és Lázár Ervin művei után, a 125 éve született Szabó Lőrinc (1900-1957) alkotásait szólaltatták meg iskolánk legkisebbjei.

Az előkészítősök és az első osztályosok most ismerkednek az olvasás lenyűgöző világával és örömmel hallgatják, tanulják a verseket. A 2-4 osztályosok már önállóan olvasnak hosszabb szövegeket.

A maraton célja, hogy ráirányítsa a figyelmet és az érdeklődést a magyar irodalom egy-egy kiemelkedő személyiségére, életművére. Szabó Lőrincz versei ma is frissek, hozzánk szólnak.

Klasszikusokat olvasni fontos, együtt olvasni nagyon jó, elragadó.

Az idén az osztálytermekben olvasott a 130 gyerek és tanítójuk, együtt hallgatták a megzenésített verseket és rajzokat készítettek, hogy ne felejtsék el ezt a pillanatot.

Szabó Zsuzsa, Fancsali Adélka-Leilla, Székely Emőke, László Mária és Nyárádi Izabella
 

„A magyar nyelv olyan, mint egy hangszer: aki játszani akar rajta, annak minden áldott nap gyakorolnia kell.” – vallja Lénárd Sándor több nyelven publikáló magyar orvos, író, költő.

A  Fürkész helyesírási és nyelvhelyességi verseny megyei szakaszára január 30-án került sor  a Móra Ferenc Általános Iskolában. A verseny célja a tanulók anyanyelv használatának fejlesztése játékos feladatok, rejtvények segítségével.

Iskolánkat a II. osztályból 5 kisdiák képviselte: Bálint Luca, Fazakas Eszter, Simó Villő, Tamás Anna és Tamás Csenge. Komoly hozzáállással, ügyesen oldották meg a feladatokat. Mindannyian jó eredményeket értek el.

Az 56 versenyzőből: 

Tamás Csenge V. 
Fazakas Eszter VI. 
Simó Villő XI.  

A lányok dicsérő oklevélben részesültek.

Szeretettel gratulálunk a versenyzőknek, és további jó eredményeket kívánunk! 

Székely Emőke tanító néni

A XXVI. Csak tiszta forrásból népdalvetélkedő megyei szakaszára udvarhelyszékről 65 diák nevezett be, 2025. február 15-én.

A versenynek Tamási Áron Gimnázium adott otthont, közreműködve a Csíkszeredai Gyermekek Házával és Hargita Megye Tanfelügyelőségével.

A Csak tiszta forrásból népdalvetélkedőre elsősorban helyi népdalokkal készülnek a versenyzők, korcsoporttól függően, 5-20 népdallal. A verseny során értékelésre kerül a tiszta, csengő hang, a szép hangszín, a listán szereplő népdalok eredetisége és az előadásmód hitelessége, meggyőző ereje.

A rendezvényen 5 csoportban 3 helyszínen két, a minisztérium által jóváhagyott vetélkedő zajlott: „Őszirózsa”  és „Csak tiszta forrasból” . A seregszemlét előválogatások előzték meg: Keresztúr és környéke (Nemes Annamária), Hegyalja (Juon Annamária) Bögöz és környéke (Csáki Enikő), Szentegyháza-Homoródmente (Haáz Sándor és Sorbán Enikő), Farkaslaka (Ágoston Judit) valamint Székelyudvarhely általános iskoláinak lelkes tanítói- és tanári csapata.

A rendezvényt a Tamási Áron Gimnázium igazgatója, Laczkó György, nyitotta meg:

„Pont ugyanúgy énekeltem, mint édesanyám. Pontra, pontra. S akkor mentünk kapálni a mezőre, vagy aratni, há’ zúgott a határ, úgy énekelt mindenki a mezőn. Kapálva énekeltünk, ha arattunk, énekeltünk, ha gyűjtöttük a szénát, énekeltünk, nem csak én, mindenki, a fiatalok is, s édesanyám öregen is énekelt a mezőn. Én még a tavalyelőttig, ameddig tudtam kapálni, énekeltem a mezőn. Nem is nőttek vóna meg a törökbúzáim, ha nem énekeltem vóna nekik.”

A magyarszováti Maneszes Mária néni így mesélte el, hogy mit is jelentetett számára a népdal, az éneklés.

Nincs is élet dalolás nélkül, még a törökbúza sem élhet a nélkül. Mert „Az ének szebbé teszi az életet, az éneklők a másokét is”, vallotta Kodály Zoltán.

Nagy szeretettel köszöntök minden dalos pacsirtát itt a Kicsi Gimiben. Bár versenyben vagytok, de a lényeg mégiscsak az, hogy énekeltek. Szívből tegyétek. És kívánom, hogy egész életetekben daloljatok. Szebb lesz az életetek. Legyen egy vidám napotok, érezzétek jól magatokat Nálunk.”

Székelybetlenfalvi Vikár gyűjtésű népdalt  tanított Kászoniné Fejős Gabriella, hangbemelegítést ötvözve az archív felvételek népdalainak “visszatanításával”.

A bíráló bizottság tagjai: Haáz Margaréta, Kászoniné Fejős Gabriella, Sorbán Enikő, Csáki Enikő, Juon Annamária, Székely Gyula, Dr. Szalay Zoltán, Nemes Annamária, és Györfi Erzsébet.

Díjazottak:

Előkészítő-II. osztály
Különdíjban részesült minden előkészítős kisdiák: Bálint Simon, Boros Zsófia és Nagy Ágnes
Dicséret: Pál Fruzsina, Nagy Hanna és Somai Zsófia
III. díj: Száva Viola, Hadnagy Máté és Gergely Milán
II. díj: Józsa Vince
I.díj: Vass Aba-Attila és Kovács Abigél

III.-IV. osztály
Dicséret: Tamás Hanna, Mihály Anita és Kiss Anita Kamilla
III. díj: Tőkés Ágnes és Kovács Ilka-Gréta
II. díj: Waum Emese-Villő és El Jaouhari Sidi Hamza Adam
I.díj: Bálint Hanga és Sipos Bíborka

V-VI. osztály
Dicséret: Kovács Kriszta, Lőrincz Dalma és Lukács Lili Sára
II. díj: Nagy Kamilla, Bartalis Csenge és Demeter Zselyke
I.díj: Ilyés-Hadnagy Jázmin

VII-VIII. osztály
Dicséret: Boldizsár Zsófia és Szombatfalvi Juliánna-Éva
III.díj: Deák Alexandra és Venczel Dániel
II. díj: Waum Réka és Kászoni Kata
I.díj: Ágoston Anna

IX-XII. osztály
Dicséret: Sándor Anita
III. díj: Sata Réka
II. díj: Nagy Fanni
I.díj: Nagy Nikoletta

Az udvarhelyszéki döntő nyertesei régiónkat képviselni fogják a XV. Székelyföldi népdalvetélkedő regionális szakaszán (4-8 osztály, Nyárádszereda, április 4.), a II. Csak tiszta forrásból népdalvetélkedő országos szakaszán (9-12 osztály, Csíkszereda, április 5.) és az Őszirózsák népdalvetélkedő országos szakaszán (5-8 osztály, Újszentes, október), valamint a regionális szakaszán (E-4 osztály, Újszentes, október.).

Sok sikert kívánunk!

Köszönjük támogatóinknak a hozzájárulást rendezvényünk megszervezéséhez: Gyermekünkért Egyesület, Concentus Consult, Kolibri SRL, Szabó Sámuel-fotók, valamint a Tamási Áron Gimnázium szervező csapatának állandó és áldásos jelenlétét, Fancsali Adélka-Leilla, Nyárádi Izabella, Székely Emőke-Katalin és László Mária. Isten fizesse!

Iskolánkat Boros Zsófia, Nagy Ágnes, Pál Fruzsina, Marosi Júlia-Réka és Kálmán Anna-Borbála képviselte. Gratulálunk a kiemelkedő teljesítményükhöz!

Programfelelős: Szabó Zsuzsa
 

„Életünk nemcsak cselekedetek, de talán még inkább a várakozás iskolája.” – írja Pilinszky János 

Az egyén az ünnepet szívében éli meg, de fontos, hogy a várakozás, az ünnep közösségben teljesedjen ki.

Öröm volt számunkra adventben találkozni a testvérosztályunkkal. A X. E osztály diákjai és osztályfőnökük Tarzícia nővér odafigyeléssel, szeretettel fogadtak bennünket. A kicsi másodikosok furulyaszóval, énekekkel köszöntötték a nagyokat. Az osztályteremben fellobbanó gyertyák fénye János apostol szavaira emlékeztetett: „Az Isten világosság, és nincs benne semmi sötétség.” (János első levele 1. rész, 5. vers)

Az ünnepet előkészítettük az iskola falai között is, megéltük az egymásra figyelést, rácsodálkoztunk a kicsik és nagyok közti önzetlen szeretetre, a hangulat fokozódására.

Amikor olyan tevékenységeket folytatunk, amelyek örömet okoznak, az nem csak a saját boldogságunkat növeli, de hatással van a körülöttünk lévő személyekre is. Az együtt elékszített adventi asztali dísz lépésről lépésre, a tervezéstől a végtermékig örömet szerzett kicsinek és nagynak egyaránt, boldogság töltötte be az osztálytermet.

Finom sütemények és almalé adta a még jobb hangulatot. Közös fotóval, ölelkezéssel és  búcsúzással zártuk az együttlétünket.

A következő találkozásra tavasszal fog sor kerülni, addig is szeretettel gondolunk egymásra.

Székely Emőke- Katalin és Török Edith-Tarzícia
 

Író-olvasó találkozó Balázs Imre Józseffel

December 16-án a Tamási Áron Gimnáziumban generációkon átívelő író-olvasó találkozóra került sor.

Iskolánk véndiákja, Balázs Imre József találkozott az előkészítő osztály kisdiákjaival, a szülőkkel és a nagyszülőkkel.

A magyar nyelv hangjait a Madárábécé madaras verseivel gyakorolják anyanyelv órákon az apró gimisek, így sok izgalmas kérdés merült fel a versekben szereplő madarakkal kapcsolatosan. A találkozón kialakult párbeszéd alatt a költő idegenvezetőként járta körbe a kisiskolásokkal ezt a színes, vidám világot.

A találkozó végén minden kisdiáknak dedikálta a Madárábécés kötetét. Ezen a délutánon nemcsak a tanító, de a szülők is bátorító érvelést kaptak a kortárs gyermekirodalom olvasására, feldolgozására.

Köszönjük az Erdélyi Magyar Írók Ligájának, hogy lehetővé tette a találkozó megszervezését.

Szabó Zsuzsa tanító
 

 „A játék. Az különös.

Gömbölyű és gyönyörű,

Csodaszép és csodajó,
Nyitható és csukható,

Gomb és gömb és gyöngy, gyűrű.

Bűvös kulcs és gyertya lángja,
Színes árnyék, ördöglámpa.”

(Kosztolányi Dezső) 
 

Vallom, hogy a játék valóban Bűvös kulcsa a gyermeki örömnek, jóllétnek, jókedvnek. 

Ragyogó napsütötte októberi reggel volt. Elindultunk, a negyedikesek, együtt játszani más iskolák színjátszó csapataival. Mi, a SÜNTESTVÉREK csapata Csukás István Sün Balázs meséjét vittük színpadra. Nemcsak az októberi napfény ragyogott, de ragyogtak a Süntestvérek szemei is, egy kicsit a kíváncsiságtól, hogy milyen érdekes mesejeleneteket fogunk látni a többi kisművész előadásában, aztán egy kicsit az izgalomtól is, merthogy adott volt a lehetőség a díjszerzés örömére is.

Az egész napunk élmény volt. Játszottunk a színpadon, önfeledten bukfenceztünk, galoppoltunk, ugrándoztunk, gurigáztunk nemez almákkal és szedrekkel, melyeket a süntestvérek felkapkodtak kosarukba, és csettintgetve szájukkal, majszolták a finom gyümölcsöket.  Nem kellett semmi hozzá, hogy almafákká változzunk, csupán piros kendőket és zöld pólókat öltöttünk magunkra, pördültünk magunk körül egyet, és máris almafákká váltunk. Éppen így a szederbokor és a kalyiba alakításában. 

A kalyiba minduntalan szűknek bizonyult a hét süni testvérkének, ezért a legkisebb, Sün Balázs fájó szívvel ugyan, de világgá ment. Mindenkihez hozzászegődött egyedüllétében, akivel csak találkozott útja során, mert nagyon hiányoztak neki a testvérei. Azonban, sehol nem találta nyugalmát, egyedül érezte magát. Szomorúan fel is sóhajtott: „Addig megyek, amíg újra rátok lelek, ahol minden puha, meleg!”  Ez időben a süntestvérek is Sün Balázs keresésére indultak. Természetesen újra egymásra találtak, összeölelkeztek, és attól a perctől kezdve el nem engedték egymást. 

És azóta is boldogan él a puha, meleg házikóban a hét süntestvér: Sün Aladár, Sün Piroska, Sün Dorottya, Sün Adorján, Sün Demeter, Sün Tihamér és a legkisebb Sün Balázs. 

A szeretet üzenete, az egymásra találás, a hét süntestvér történetében és a boldog befejezés, érzékenyen hatott a gyermek-nézőközönségre, no meg a Fesztivál zsűri tagjaira is. Nagy tapsot és I. díjat kaptunk tőlük ajándékba az alakításunkért. 

Köszönet a szervezőknek és a zsűri tagjainak, hogy részt vehettünk ezen a színvonalas Gyermekszínjátszó Fesztiválon.

„Hacsak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát”.

Sütő András.

Nagy örömmel és tele élménnyel, 

 Nyárádi Izabella tanító néni és a negyedikes Süntestvérek színjátszó csapata
 

A mese, az kell.

Főként akkor, amikor valamilyen útelágazáshoz, vagy nagy életeseményhez érünk. Ilyen az iskolába lépés. A Gimi meseszép épületei elindítják a gyermeki képzeletet. Választottam hét népmesét, hogy a hét főhőssel együtt könnyebb legyen megbirkózni a kezdeti nehézségekkel, megismerkedni a segítőinkkel és barátokra szert tenni.

Az első hét meséje A só.

A család öleléséből sokunk kedvenc meséjével indult neki az iskolás éveknek az Előkészítő osztály. A mese fordulatai éppen arra alkalmasak, hogy megismerjék a tanáraikat, segítőiket és segít eligazodni ebben az épület rengetegében. A népmese egyenes világa indokolja a szabályok létjogosultságát és szorgalmazza azok betartását.

Ráadásul az Elek Apó Unokái Egyesület a Hargita Megye Tanfelügyelőség partnerségével meghirdetett regionális Meseillusztráció és kreatív szépírás versenyen az Előkészítő és első osztályosok korcsoportjában Bîrziche Maya-Aurora rajza I. díjat hozott a mese illusztrálásával.

A második népmesénk Az aranyszőrű bárány.

Ez a mese segített felmérni, mekkora batyuval érkeztek az iskolába, azaz, mekkora a hamuba sült pogácsa, amivel feltarisznyálták az óvodában a gyerekeket. Megvizsgáltuk, hogyan rajzolnak, hogyan vágnak az ollóval, szeretnek-e énekelni, mesélni, játszani. Bizony az lett a vizsgálódásnak az eredménye, hogy ezek a gyerekek iskolába való, tanulni vágyó igen vidám csapat. 

Harmadik népmesénkkel, Az égig érő fával, megemlékeztünk A Magyar Népmese Napjáról.

Az ötlábú táltos paripával mi is eljutottunk a könyvtárba, ahol iskolánk könyvtárosa mutatta meg a könyvek csodás világát. Megismerkedtünk iskolánk névadójával, Tamási Áronnal. Megnéztük, milyen könyveket írt és a róla szóló, nagy diákok rajzaiból, festményeiből rögtönzött kiállítást.

A papucsszaggató királykisasszonyokkal bejártuk a kacifántos feladatok világát. Olyan bonyolult vonalakat húztak a lapra a kicsik, hogy még az ördögfiúknak is becsületére vált volna. Terveztek várakat, padlót, a lányoknak díszes ruhát, úgyhogy mindenki talált kedvére valót. Ráadásul elkezdtek sakkozni Éva nénivel.

A bölcsőhelyünk körüli sétát két mondai hely meglátogatásával kezdtük. Az októberi őszben túráztunk a Budváron, a Csicser és a Budvár mondája nyomán. A monda elvarázsolta a kicsiket. Történeteink közül ebben találtuk a legerősebb motiválást az írás megtanulására, hiszen annyira szép, hogy őseink ezer éve már kőbe vésték, fába rótták gondolataikat, érzéseiket. Az erdő támogatóan terített tele mindent a színes falevelekkel, mintha ő is bíztatta volna a kicsike diáksereget.

A Jézus kápolna mondája a hitről szól. Arról tanít, hogy hatalmas ereje van a kimondott szónak.

A hetedik népmesénk A kiskondás.

Ez a mese a szívből jövő gondolatról szól, amivel a legreménytelenebb helyzetet is meg tudja oldani egy nagyon apró, békés teremtmény.

Ezzel a mesével képviselte osztályunkat Boros Zsófia  a Kriza János mesemondó verseny megyei szakaszán.

Az első modul 7 hete igazi kihívás volt: meg kellett ismerniük egymást, össze kellett hangolni 22 kisdiák egyéni ritmusát és meg kellett szokni az iskola szabályos lüktetését.

Az a bandukoló őszi nap, ha benéz az ablakon azt látja, hogy az iskola legfiatalabb diákjai figyelnek egymásra és ráfordultak tanítójukkal a tervezett tanulás útjára, meséről-mesére.

Szabó Zsuzsa tanító