Versíró pályázat

Versíró pályázat


SZŰCS-OLCSVÁRY MELINDA  |   jún. 18, 2022  |  Székely Emőke tanító néni és osztálya, Hírek

A Szatmár megyei Lázári Község Polgármesteri Hivatala, a Hármashatár Egyesület, valamint a LiterArt Egyesület támogatásának köszönhetően immár ötödik alkalommal hirdethettek meg a magyar költészet napja alkalmából versíró pályázatot az ifjú tollforgatóknak, amely évről évre népszerűbb a diákok körében.

Több mint 200 tollforgató küldött verset a Megyeközi Versíró Pályázatra  a romániai megyék (Hargita, Kovászna, Maros, Bihar, Arad, Kolozs, Szilágy és Szatmár) mellett Magyarországról, Hollandiából és Kanadából is.

Iskolánk néhány negyedikes diákja megosztotta belső utazását. Két tollforgató díjazottal büszkélkedhetünk:

Szabó Bencző Anna II. helyezést kapott, Gergely Etele István dicséretben részesült.

Kedves diákjaim, nagy bátorságra vall, hogy verseiteket olvasásra közzétettétek. Köszönjük nektek az elgondolkodtató sorokat! Írjatok még sokat mások és önmagatok örömére!
              

Székely Emőke – Katalin tanító néni

 

Szabó Bencző Anna versei

A trombita dala

Egyszer egy kis Attilácska
belefújt a trombitába.
Erre a szép muzsikára
leesett a világ álla.

Fúvós hangszer a trombita,
játszik rajta Hannácska.
Játszik rajta Ádám, Petra,
de játszhat még Andriska.

Játszik rajta az iskola,
lehet, hogy ez egy csoda?
Szép hangszer a trombita,
nem kell hozzá nagy csoda.

Játszik, játszik, játszik a,
nem unja meg senki ma.
Játszik, játszik, játszik a,
táncol rá a paripa.

Indul a felvonulás is,
mindenki megy arra is.
Boldog ember muzsikál,
boldog asszony táncikál.

Járták, fújták, amíg tudták,
táncolt már az egész világ.
Mindenki figyelt a trombitára,
s azok szép muzsikájára.

Popkornt, popkornt pattogtatnak,
jön-e már a trobita dal?
Megjött végre, ide ért,
meghallgatta mind ki élt.

Táncolhatnánk, míg meghalunk,
úgysincs semmi nagy programunk.
De az ember tovább lép,
a trombita már nem lesz szép.

 


A félelem útja

Mindig is féltem,
rettegésben éltem.
Bármerre is néztem,
csak sötétben léptem.

Nem láttam szépet,
csak gépet, és gépet.
Ha lesz egy kis szeretet,
talán még szebb lehet.

Volt valami, mi segített
szép szavakkal repített.
Egy barát volt csupán,
kisegített talán.

A szívem újra dobban,
lobog már a láng.
A félelem útját,
többé nem járom már.

 

Gergely Etele versei

Tavasz

Itt van a tavasz, elment a tél,
most már csak szelíden fúj a szél,
Hóvirág az udvaron,
rég elolvadt a hó halom.

Gólyák jönnek, gólyák mennek,
kukacot esznek, építkeznek.
Felébredt a barnamedve,
éhesen, ételt keresve.

Rügyeznek a fák, rügyeznek a bokrok,
boldog vagyok, mert a természet is boldog.
Madarak hangját hallom,
csicseregnek minden dombon.

 

Találmányok, híres honfitársak

Rubik kocka: Rubik Ernő,
De jó volna oly lenni, mint ő!
Űrhajó: Farkas Bertalan,
Bátorsága határtalan.

Viccelődés: Hofi Géza,
Humorizál az ő szája.
Versírás: Petőfi Sándor,
Ő a példaképem mától.

C-vitamin: Szent-Györgyi Albert,
Szerencse, hogy életre kelt.
Golyóstoll: Bíró József,
Írni tudok, hála ennek.