Mátyás kovácsa, a másodikos Énekmondók játékával

„ Erdő, mező, hegy völgy, falu… minden mesél itt.  A mesék földje ez – csuda-e, ha szép csendesen mesemondóvá nő a gyermek? ”  Benedek Elek

A Tamási Áron Gimnázium II. osztálya ebben az iskolai évben Mátyás király reneszánsz udvarával ismerkedett. Játszottak igazságos királyokat, művelt királynékat, bátor lovagokat, szépséges udvarhölgyeket, erős kovácsokat, okos leányokat, vidám bolondokat – együtt.

Ez a kicsi, lelkes csapat az Énekmondók hatodik generációja. A nevet és a színpadi játék szeretetét átörökölték az előző csapatoktól. Színpadi játékukban nemcsak közvetlen környezetük lelhette örömét. Május 19-én a felsőboldogfalvi XXII. Játsszunk együtt! megyei szintű Gyemekszínjátszó Fesztivál II. díját, valamint május 28-án a Székelyföldi Legendárium regionális szintű Karneváljának I díját hozták el.

A Mátyás kovácsa mondával Buda várába kalandoznak, korabeli énekeket zenélve és táncokat járva. Mátyás király, Beatrix királyné, Tibrili udvari bolond, Márton udvari festő, a reneszánsz udvar énekmondói – valaha élő személyek voltak.

A reneszánsz élet mára a mondák világába veszett, azonban „vannak mesék, amik sosem érnek véget. Bennünk is, közöttünk is történnek tovább. Vannak mesék, igen, vannak. Vannak, amíg csak gondolkozunk, amíg hiszünk, amíg remélünk, amíg szeretünk. Örök mesék. Éltető mesék.” Pintér László

Szabó Zsuzsa tanító

„Sok kis téglából épül fel a matematika épülete, vannak…akik nagyobb téglát raknak a falba, vannak akik egy kicsit kisebbet, de a kicsik nélkül sem működne ez a rendszer.” Stipsicz András

 A Brenyó Mihály pontszerző matematikaverseny országos szakaszát XVI. alkalommal rendezték meg Marosvásárhelyen. Május 12-14 között 13 megye legtehetségesebb kisdiákjai mérték össze tudásukat. 

 A verseny Kecskemétről indult Brenyó Mihály matematikus vezetésével, akinek feltett szándéka az volt, hogy a matematikai tehetségeket felismerjék, fejlődésüket motiválják, kutatásra és kitartásra neveljék.

A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumban tartott országos döntőn a III-IV. osztályosok lehetőséget kaptak a kibontakozásra. Dr. Oláh-Gál Róbert matematikus, a Sapientia Egyetem adjunktusa és a versenybizottság elnöke megnyitó beszédében kiemelte: Ha matematikában jók vagytok, akkor mindenből jól tudtok teljesíteni, és lehet belőletek orvos, mérnök, költő, informatikus, nyelvész, bölcsész stb. Nagyon jó úton indultatok el. Legyetek egy láncszeme annak a hosszú névsornak, amely tanártól tanítványig a jelenbe vezet!

A versenyfeladatokat Varga József matematika tanár állította össze, aki a Zrínyi Ilona Matematikaverseny feladatainak kidolgozásában is résztvett. A kisdiákok két óra alatt oldották meg a komoly logikai gondolkodást igénybe vevő öt feladatot. Amíg az értékelés zajlott, a gyerekeknek szakköri tevékenységeket tartottak, illetve meghallgatták Dr. Oláh-Gál Róbert érdekes előadását a Bolyaiak szellemi követőiről. A szervezők igen változatos szabadidőprogramokról gondoskodtak. A záróünnepségen bemutatták és közelről is megfigyelhették a világhírű magyar találmányt, a GÖMBÖC-öt.

Bencze Mátyás, IV. osztályos tanuló 56 pontot ért el a lehetséges 60-ból, ezzel holtversenyben lett első azzal a vásárhelyi kisfiúval, akivel azonos pontszáma volt a Zrínyin is.

Péter Edit, Mátyás édesanyja

A Magyar Nyelv Napjai az AESZ hagyományos rendezvénye, amelyen évről évre változó helyszínen, szórványban vagy tömbmagyarságban ünnepli az anyanyelvet. Idén május 11-14 között Kézdivásárhely adott otthont a rendezvénynek.

A Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos szakasza e rendezvénysorozat vetélkedője, melyet  kisiskolások, általános iskolások és  középiskolások számára rendeznek meg minden évben.

Megyénket két csapat képviselte, köztük iskolánk IV. osztályos Nyelv-ész csapata Cseke Réka, Lőrincz Dóra-Kinga és Szőke Lilla személyében. A lányok igazi nyelv-őr vitézekként vették az akadályokat a nyelvi játékoktól, a szépen artikulált olvasásig. A magyar nyelv tisztaságának megőrzését, az anyanyelvi kultúra ápolását fontosnak tartó kisdiákok a Napsugár különdíját kapták a lelkeket simogató záróünnepélyen.

„A magyar nyelv, remélem meggyőztelek barátom

Külön leges-legszebb nyelv, kerek e nagy világon.”

Bencze Imre: Édes, ékes anyanyelvünk

Gratulálok, kedves diákok és kívánom, hogy a továbbiakban is ékes anyanyelveteket kincsnek tekintsétek!

Székely Emőke-Katalin tanító néni

Differenciált fejlesztés IKT- s eszközökkel a székelyudvarhelyi

Tamási Áron Gimnázium elemi tagozatán

A differenciálás lényege az egyéni képességhez, valamint a személyiségi tulajdonságok eltéréseit figyelembe vevő tanítási mód.

Az differenciált oktatási folyamat szervezése a tanulók változatos foglalkoztatására épül. A feladatoknak eltérő a fejlesztő hatása. Igazodik az ismeretelsajátítás egyéni üteméhez és felhasználja a tanórai és tanórán kívüli szervezeti lehetőségeket.

A differenciált pedagógiai munka célja eljuttatni a tanulókat az egyéni képességek szerint elérhető legmagasabb ismeretelsajátítási szintre.[1]

Azt a pedagógiai funkciót, amely a tanulással kapcsolatos egyéni és csoportkülönbségek figyelembevételét írja elő a tanítási-tanulási folyamat minden mozzanatára nézve, differenciálásnak nevezzük (Báthory, 2000).

Az IKT fogalma: az Információs és Kommunikációs Technológiák olyan eszközök, technológiák, szervezési tevékenységek, innovatív folyamatok összessége, amelyek az információ- és a kommunikációközlést, feldolgozást, áramlást, tárolást, kódolást elősegítik, gyorsabbá, könnyebbé, és hatékonyabbá teszik.

Az IKT az oktatásban elsősorban az oktatás kibernetikai, rendszer elméleti, kommunikáció elméleti alapokon történő megtervezésének olyan átfogó pedagógiai stratégiája, amely biztosítja a tananyag hatékony elsajátítását, korszerű információhordozó anyagok, eszközök és módszerek együttes felhasználásával.[2]

Székelyudvarhelyen, a Tamási Áron Elméleti Líceum elemi tagozatán interaktív táblákat valamint közel 150 táblagépet használunk a mindennapos oktató-nevelő munkában.

Pozitív tapasztalataink a táblagépek használatával:

A kisfilm mozaikszerűen mutatja be a tanítási órák különböző mozzanataiban a differenciált fejlesztést: differenciált házi feladatot a negyedikesek-, az ismeretközlés mozzanatát a harmadikosok-, a begyakorlást a másodikosok tanóráin rögzítettük.

Differenciálunk: mennyiségben, minőségben, időben, témában, szóban, írásban és a tanulás eszközeiben.

Kisfilmünk a tanulás új eszközhasználatát mutatja be Székely Emőke – Katalin, Fancsali Adélka – Leilla és Szabó Zsuzsa elemi tagozatos tanárok óráin.

ifj. Szabó Sámuel kisfilmje a MIVEL DIFFERENCIÁLHATUNK KORSZERŰEN? kérdésre ad egy izgalmas lehetőséget.

Székely Emőke – Katalin

Fancsali Adélka – Leilla

Szabó Zsuzsa

Székelyudvarhely, 2017. március 28.

[1] Lappints 2002, Loránd 1995, Nádasi 1986

[2] Kis-Tóth Lajos: Information technology (IT) is synonymous with the term information and communications technology (ICT) used in various other countries.

Ősrégi szokás vidékünkön a nagyböjt előtti farsangtemetés.

A kereszténység előtti hitvilág továbbélése ez a hagyomány. A tél elmúltának, szimbolikus “eltemetésének” sok vidámsággal, álarcos felvonulással és tréfás jelenetekkel tűzdelt ünnepe.

Az ősi pogány hit késői megnyilvánulásai a telet elűző tűzgyújtás, a maszkok és mondókák valamint a nagy zajjal és felfokozott vidámsággal lefolytatott ceremónia is.

Minden évben, annak rendje s módja szerint iskolánk legkisebbjei Húshagyókedden „eltemetik” a telet. A farsangtemetés főszereplője Illyés, a szalmabábú, amelyet előzőleg a mindenkori I. osztályosok készítenek. Idén is így volt ez. Majd a negyedik osztályosok „sirató asszonyainak népes serege” el is siratta.

” Meghótt már a vén Dobai.

Nem is volt ő már korai

Italos, de jó ember vót

Mikor meghótt, egyet se szólt. “

Pillanatok alatt égett el Illyés, egy szót sem szólt, de a 131 kisdiák teljes szívéből és lelkéből énekelte a farsangi dalokat. Végül már csak hamu jelezte, hogy volt tél, de már vége. Itt a tavasz!

Fancsali Adélka – Leilla, alsó tagozatos tanár

Kö­szö­net a fel­vé­te­lért a Ko­váts Fény­ké­pé­szet-nek.

„Gyerekek! Én tudom, hogy TANULNI irtózat! De vigasztalásul mondom, hogy TUDNI viszont nagyon jó! Ahhoz, hogy az ember valamit TUDJON, először mégis muszáj TANULNI!” Szabó Magda

A ki­len­ce­dik nem­zet­kö­zi fel­ol­va­só ma­ra­to­non Székely Emőke, Fancsali Adélka-Leilla, Szabó Zsuzsa, Nyárádi Izabella és Verestóy Nóra elemi tagozatos tanárok, valamit 141 elemi tagozatos kisdiák is örömmel olvasta Szabó Magda színes történeteit 2017. feb­ru­ár 21-én.

Köszönjük szépen a szervezőknek a maratoni munkát és a könyvjelzőket. Erdélyi jelenünkben kapaszkodó ez a rendezvény!

Szabó Zsuzsa tanító

„A magyar nyelv olyan, mint egy hangszer: aki játszani akar rajta, annak minden áldott nap gyakorolnia kell.” – vallja Lénárd Sándor több nyelven publikáló magyar orvos, író, költő.

Kis elemistáink számára is fontos a szép, helyes, tiszta beszéd és írás, mellyel anyanyelvünk szépségét, értékeit ápolják. A Móra Ferenc Általános iskolában megszervezett VI. Fürkész helyesírási és nyelvhelyességi versenyen kitűnően szerepeltek iskolánk kisdiákjai. A megyei szakaszra két másodikos diák jutott tovább Szabó Zsuzsa tanító néni osztályából: Bokor Máté és Székely Ágnes, két negyedikes tanuló Székely Emőke tanító néni osztályából: Bencze Mátyás, aki a városban a legnagyobb pontszámot érte el saját korosztályában, és Szőke Lilla.

Gratulálunk a továbbjutóknak, és a februárban megrendezésre kerülő megyei szakaszig kívánunk kitartó munkát és lelkes felkészülést!

                                               Székely Emőke és Szabó Zsuzsa tanító nénik

„Mintha valami távoli, az idők kezdetétől hirtelen ideért fuvallat legyintett volna meg.
Mintha Homérosz riadt volna föl bóbiskolásából, s nyitotta volna rám fénnyel teli világtalan szemét. Mintha a Gutenberg óta könyvbe száműzött versek, poémák egyszerre mind hazaszabadultak, pódiumra, képernyőre álltak volna, hangszalagon masírozva, vagy hanglemezek körmeneteiben énekeltek volna.
Mintha Petőfi Sándor ült volna be közénk.
A vers az, amit mondani kell.” (Kányádi Sándor)

A versmondás művészete ugyanúgy megfoghatatlan, mint az emberi élet… a szép magával ragad, kizökkent a mindennapokból. Egy szép vers hallatán, lelkünk is ünneplőbe öltözik, átjár valami megfoghatatlan, nehezen megmagyarázható érzés…

Idén tizennegyedik alkalommal szervezték meg a „Fától fáig, verstől versig” megyeközi versmondó vetélkedőt Nagygalambfalva neves szülöttje, Kányádi Sándor verseiből, aki az idén töltötte a 87. életévét.

Az elbírálás 4 korcsoportban történt: előkészítő -II. osztályosok, III-IV. osztályosok, V-VI. osztályosok és VII-VIII. osztályosok. A versenyen 71 tanuló vett részt 4 megyéből.

Iskolánkat Dávid Veronka II. osztályos tanuló (I. helyezés), és Székely Ágnes I. osztályos tanuló (dicséret) képviselték. Gratulálunk nekik!

Fancsali Adélka-Leilla és Szabó Zsuzsa tanító nénik