Igen kedves meglepetés volt Vajárné Székely Ilona Rejtvényfüzete, amelyet erre az alkalomra készített az iskola kisdiákjainak, a 10-12 éves korosztálynak.

Az iskolánk egykori diákja magyar tanárnak tanult, szenvedélyes sakkozó és a Napsugár gyermeklap keresztrejtvényeit szerkeszti 25 éve.

Kedves ajándékát köszönjük szépen!

Az Iskola másként héten versenyt hirdettünk a negyedikeseknek. A diákok nagy élvezettel oldották a feladványokat.

A verseny győztesei: Szabó Eszter, Pál Dóra és Sebők Panna.

Formai érdekesség: a tanulófelhőben kapták a rejtvényeket és táblagépeken oldották meg.

A verseny résztvevőit és győzteseit is kiadványainkkal jutalmaztuk.

Csatoljuk a rejtvényeket, ha van kedvetek, tartsatok velünk.

Szabó Zsuzsa és a negyedikesek

Egy jó jubileumi rendezvénysorozat egyszerre szól rólunk és nekünk. Ezért választottunk a keretmesét, ahol közös játékban együtt ünnepelte öreg tanodáját minden kisdiák és tanító. Reneszánsz udvarrá alakítottuk egy délelőttre a Kollégium épületét. Ekkor történt a varázslat.

 Egyszer, nagyon régen volt egy csodaszép ország, s annak egy igazságos királynéja. Palotája szomszédságában volt egy bűvös erdő, ahol pontosan 136 bagoly lakott. Ezért hívták Baglyok erdejének. Ahányszor az országot veszély fenyegette, a baglyok hangos huhogással jeleztek uralkodójának.

A királynő szerette országát, udvarhölgyeit (Fancsali Adélkát, Székely Emőkét, László Máriát, Nyárádi Izabellát, Szabó Zsuzsannát) és az ők 136 baglyocskáját. Palotája nyitva állott népe számára, ahol pompás kiállításokat rendeztek és szórakoztató előadásokat tartottak a messzi földről jött énekesek, tudósok, táncosok, színészek, festők, írók és költők. Tehetségükkel, tudásukkal szórakoztatták a hálás népet és a királynőjüket.

Minden pompás volt: a palota, az étkek, a ruhák de legfőképpen a hangulat. Vidám derű, gyerekkacaj és elégedett beszélgetések hangzottak mindenhonnan.

Egy este bekopogott a palotába az erdő gonosz szelleme. Szolgálatát ajánlotta királynőjének, ha elveheti a baglyok huhogó hangját, mert erősen zavarta. Hangosan  huhogott a legöregebb hóbagoly a palota ablaka előtt…

A királynő jelnek vélte és visszautasította a gonosz szellem ajánlatát. Az sértődötten távozott és azt rikoltozta, hogy legyen átkozott a királynő és az ő országa! Aztán köd előtte, köd mögötte! A sűrű köd meg ráborult a gyönyörű vidékre!

Egész éjjel morajlott az erdő. Félelem ereszkedett a palotára, az országra. A köd oly sűrű volt, hogy a nap sugarai sem tudtak áthatolni rajta. A királynő szívére rátelepedett az átok.

Olyan erős volt az átok, hogy parancsot adott: az erdő minden baglyocskáját űzzék világgá!

Emberei széjjel szaladtak és teljesítették a parancsot. Csönd lett, nagyobb csönd mint valaha. 425 napja tartott a nagy sötét, amikor tanakodni kezdtek az udvarhölgyek, mit lehetne tenni?

Azt gondolták, hogy köddé válhat legalább a szomorúság, ha az ország minden lakója rajzolni kezd, vagy festegetni, netán mesét írni. Kihirdették, hogy aki a szomorú királyné arcára mosolyt csal, azt megjutalmazzák. Hozták a szebbnél szebb munkákat, az udvarhölgyek fel is állították sorban, szépen a palota folyosóin, de a királyné még a szemét sem bírta felemelni.

A túlvilági ködön áttört az első napsugár és a napsugárral visszajött a legöregebb bagoly is! Ekkor hallották meg a kopogást a palota kapuján.

Ki kopogott? Kint álltak a mezők állatai és az állatok barátai. Azt mondta a legbátrabb csiga, hogy olyan mesét tudnak, amivel előcsalogatnak éppen annyi napsugarat, amennyien ők vannak. Sőt a napsugarakkal a baglyocskákat is! Beengedték. Előadásuk után oszladozni kezdett a köd! Az erdőben megjelentek a baglyok.

Egyszerre előállottak az erdő állatai is. Ők is segíteni szerettek volna. Reménnyel és várakozással telt meg a palota. Csodálatosak voltak! És visszajöttek a baglyocskák!

Akkor sütött ki egészen a nap, amikor megérkeztek messzi földről a legvidámabb mesemondók: sünék nemzetsége.

Alig fejezték be vidám meséjüket, csak előállott az világhíres Énekmondók csapata, hogy meséjükkel megtörjék az átkot is. A királyné szíve hálával telt. Az erdő pedig újra benépesült bölcs baglyaival. Felállt a királyné és azt mondta:

– Megtört a gonosz szellem átka. Visszaköltözött az öröm és elégedettség. Lakomára hívom kedves vendégeinket. Csapjunk akkora mulatságot, hogy  Zetelakáról Segesvárig follyon a Küküllőn a finom almalé. Háromnegyed tizenkettőkor mécsesekkel vonuljuk közösen a palota elé, ahol a déli harangszó mellett énekkel köszöntjük a Bölcsesség erdejét és a Tudás várát!

Azzal levonult a királyi udvar minden vendégével, az erdők és mezők állataival, az ebédlőbe, majd énekszóval köszöntötték alma materüket.

Így volt, mese volt, igaz mese volt!

Szabó Zsuzsa, elemi tagozatos tanár

„November 9-én részt vettem, részt vehettem a Gimi ünnepségsorozatához tartozó péntek délelőtti előadáson. A mesedélelőttön, ahogy az alsós pedagógusok emlegették túlzások nélkül állíthatom, csodálatos élményben volt részem. Az érdeklődésfelkeltő forgatókönyv nagyszerű kivitelezéssel párosult. Kitűnő volt a koreográfia, ötletesek a kosztümök, jól kidolgozott a mozgás, mely során a csengő gyermekhangok -énekben és versben egyaránt-, az érdekes megoldások magukkal ragadták a nézőközönséget, az érdeklődő hallgatóságot.

Illesse érte köszönet mind a pedagóguskollégákat, mind a lelkiismeretesen közreműködő szülőket! Örültem, hogy ott lehettem, szívet-lelket melengető volt az ünnepi előadás.”

Péterffy Lenke Júlia, nyugalmazott pedagógus

„A Tamási Áron Gimnázium 425 éves évfordulójára az elemisták csodaszép mese előadással készültek. A Baglyok erdeje igazi csapatmunka volt: ugyanúgy kivették részüket a munkából a legkisebbek mint a nagyobb gyerekek, illetve a tanító nénik. A tanítónők munkája nem csak a háttérben zajlott, bár valószínűleg a rendezői szerep lehetett a legnehezebb, hanem kis tanítványaikkal együtt színpadra is álltak. Az eredmény nem maradt el: egy csodálatos, színvonalas előadás, ami magával ragadta a nézőket: egy pillanatra sem tudtuk levenni szemünket a színpdról. A kis színészek egytől egyig élethűen alakították szerepüket, mintha sohasem ismerték volna a lámpalázat. Nemcsak a szövegüket tudták megfelelően, hanem helyesen artikuláltak és a színpadon is otthonosan mozogtak. Ez nem kis teljesítmény, figyelembe véve a résztvevő gyerekek nagy számát és sokféle személyiségüket. Bár valószínűleg szép számmal akadtak köztük szégyenlősebbek, vagy olyanok, akik többet szerettek volna megmutatni, mint amit a szerepük engedett, a végeredmény egy egységes, érdekes, pörgős előadás lett. Mindez úgy a gyerekek, mint főleg a tanítónők szorgos munkáját, kitartását dícséri. Csak így tovább gimisek!”

Lőrincz József szülő, koreográfus és Lőrincz Gabriella szülő, belgyógyász

„Az erdő lakóinak igen nagy megtiszteltetésben lehetett részük, hiszen életük egy kis részét másoknak is elmesélhették.

Jeles vendégség gyűlt össze a Tamási Áron Gimnázium fennállásának 425. évét megünnepelni. Jelen volt Mátyás király udvara, felesége, udvarhölgyek, zenészek, udvari festő, barátságos erdei állatok és kedves gyerekek. De hiszem, hogy eljöttek és jelen voltak (számunkra láthatatlan formában) a régen itt tanult összes diák és régen itt tanított összes tanár, pedagógus és nevelő. Az égő gyertyák fényében jelezték jelenlétüket és igen nagy örömmel konstatálták, hogy van tovább, van utánpótlás, vannak még hivatásbeli pedagógusok, akik kézen fogva vezetik a rájuk bízottak sorsát egy másmilyen világban való boldogulásban.

Az Ég mosolygott, a Nap melegített a hideg őszi napon és Mi ünnepeltük az életet!”

Svella Adél szülő, balett-tanárnő

„Összhang, béke, szeretet és egymásra figyelés jellemezte a tanítók által szervezett Baglyok erdeje mesedélelőttöt. Az interaktív mesekeret, a gyerekek komoly hozzáállása lenyűgözte a felnőtt nézőközönséget. A kis színészek könnyedén más dimenzióba repítettek: a valóságból a mesevilágba, ahol nagyon jól éreztem magam.

Színvonalas előadásokat láthattunk, tiszta éneklésekkel díszítve, melyek szebbé varázsolták a délelőttünket. Szívből gratulálok a lelkes tanító csapatnak és a sokszínű gyerekseregnek!”

Székely Gyula szülő, zenetanár

„Köszönjük, hogy részesei lehettünk csodás ünnepeteknek. Megtiszteltetés volt a meghívás, a nekünk szentelt figyelem, a lehetőség, hogy találkozhassunk gimis olvasóinkkal.
Az elemi osztályok születésnapi ünnepe méltó volt az iskola múltjához, mai rangjához. A tanítók, mint igazi szellemi-lelki vezetők, maguk jártak elöl megjelenésük eleganciájában, a vendégek fogadásában, az ünnep emelkedetté tételében. Fénnyel és magvas tartalommal töltötték meg a születésnapi ünnepségsorozat nekik szánt délelőttjét. Maguk voltak igényes mesejátékuk keretszereplői, sőt nemcsak a tanítók,  hanem Bekő Melinda Erzsébet igazgatóhelyettes is a Baglyok erdejének tündérévé vált néhány órára. Minden osztály a maga korához illő irodalmi műsort illesztett szervesen a keretjátékba. A közelmúlt és a jelenkor magyar gyermekirodalmának legszebb verseit, dalait szőtték egybe, elevenítették meg izgalmas és igényes színpadi játékkal. A tanítónők reneszánsz nemesi viselete, a régizene és a Mátyás-rege a múltat villantotta fel, a gyermekek pergő játéka és felhőtlen vidámsága a jelenről vallott, de egyúttal a jövőt is hordozta: rangot és mindig új kalandot jelent a Gimiben diáknak lenni.

Ehhez gratulál, és nyújt havonta friss szellemi-lelki fényt és meleget a Napsugár gyermeklap.”
 

Zsigmond Emese, főszerkesztő, a Napsugár gyermeklap csapata nevében

Köszönet a fotókért Szabó K. Sámuelnek!

Mi most abban a szerencsében részesülhetünk, hogy kiváló tanárokkal találkozhatunk, akik tapasztalataik megosztásával kivételesen nem csak diákjaikat, hanem egymást, minket is inspirálnak.

A mai összejövetel célja tulajdonképpen ez, tanulni egymástól, megosztani a szakmai tudást és termékenyen fórumot létrehozni a szakmai diskurzusnak. Mindezt pedig nem csak határon innen, hanem határon túlról is, hiszen rengeteg jó gyakorlat a tágabb értelemben vett hazából érkezik.

A mai programért sokakat köszönet illet. Elsőként köszönjük a Bethlen Gábor alap támogatását és a Könyvtár Ellátó szorgalmas és lelkes részvételét, Bakos Erika, a könyvtárellátó szakmai vezetőjének nagyszerű ötleteit, melyek meghatározóak voltak abban, hogy ma itt lehetünk. A munkából mi is igyekeztünk kivenni a részünket, a Modern Iskola online pedagógiai szaklap dolgozói, Somoskői Gábor vezérigazgató és Fülöp Hajnalka főszerkesztő társaságában. De a legnagyobb köszönet a pedagógusoknak szól, mindazoknak akik eljöttek ma készen arra, hogy egy új szakmai beszélgetés indulhasson nyitottan.

Erikson Zsófia, Modern iskola

Edukációs tereink a Tamási Áron Gimnáziumban

Szabó Zsuzsa, Székelyudvarhely

(az előadás forgatókönyve)

Az iskolai környezet nemcsak az oktatás és nevelés helyszíne, hanem gyermekeink szocializációjának hangsúlyos színtere. Edukációs tereink a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban több száz éves múlttal rendelkező műemlék épületekben helyezkednek el. Idén ünnepeljük iskolánk alapításának 425. évét[1], ez indokolja a téma fókuszát.

A valós és a virtuális terek hatással vannak kisdiákjainkra. Prezentációm listázza azon tanítási területeket, ahol sikeres megoldásokat találtunk, valamint a pozitív, mérhető eredményeket, amelyek a tereink szerencsés találkozásának tulajdonítunk. Az elemi tagozatos diákok életkori sajátosságaiból eredően, nagyon hamar kialakul a helykötődés, helyidentitás.

Minél kisebb korosztályú gyerekcsoporttal foglalkozunk, annál hangsúlyosabb a helytulajdonlás érzése, ami hosszabb távon ragaszkodásba fordul át. Hogyan alakul diákjaink ragaszkodása a virtuális terekhez?

Miénk itt a tér! Kisfilm, ifj. Szabó Sámuel

Tamásis terek hatása a kisdiákok viselkedésére

A gyerekek legendás alkalmazkodó képessége az adott környezethez minden pedagógust ámulatba ejt. Ha iskolai környezetük egészségtámogató és otthonos, az megmutatkozik a gyerekek viselkedésben, az eredményes tanulásban és a pedagógus motiváltságában is.

Edukációs helyszíneink környezetpszichológiája

Tudjuk azt, hogy a tér, a berendezési tárgyak, a színek, zajok és más nehezen tudatosuló környezeti jellemzők hatással vannak ránk. A fizikai környezet önmagában véve nem kedvező és nem romboló a gyerekre nézve, mégis számolnunk kell az ambiens ingerek[2] hatásával. Ezek a diákok 6 évesen jönnek az intézménybe és öt évet töltenek tanítóikkal. Minél kisebb korosztályú gyerekcsoporttal foglalkozunk, annál hangsúlyosabb a helytulajdonlás érzése, ami hosszabb távon a helyhez történő ragaszkodássá alakul át.

Oktatástörténeti fordulópont, a virtuális terek helyfoglalása a műemléképületben

Romániában 2013-ban reform indul: kompetenciaalapú oktatással, megváltozott tantervvel, tankönyvekkel és a tartalom-kiegészítő digitális tankönyvmellékletekkel.

A kisebbségi oktatásban tankönyvhiány van. Minden tanító a leleményességére meg a lehetőségeire van utalva. Én a modern palatáblát választottam.

Osztályunkban egy okostáblát és 29 táblagépet használunk, a megfelelő oktatási szoftverekkel ellátva, kódolva és előkészítve a tanulásra.[3]

Mindennapi gyakorlat

Fokozatosan építettem be a hazai tanrendbe, így most negyedik osztály elejére napi gyakorisággal használjuk diákjaimmal a tanulófelhőt, a számítógépet, az interaktív táblát, valamint a táblagépeket.

Korlátlan lehetőséget ad a tanítási gyakorlatban. Képes hozzáférést biztosítani egy már létező, hatalmas internetes adatbázishoz, megjeleníthetőek a természettudományi folyamatok, a grafikai ábrázolások gyorsak, szemléletesek, az adatok kiértékelése személyesebb, követhetőbb, alkalmas gyors pedagógiai mérésre és az interaktív tankönyveket teljes kapacitásukban használhatjuk. Sokat segít a természettudományok oktatásában, olyan nehezen megérthető, lassú folyamatok esetében is, mint a csírázás, vagy a bolygók mozgásának modellezése.

Az ajánlott olvasmányokat és munkafüzeteket a tanulófelhőbe feltöltve, élvezetes, motiváló és innovatív módot jelentenek az olvasás megkedveléséhez. Minden diák saját ritmusában olvassa és oldja feladatait, bár kiváló lehetőség a csoportmunkához és pármunkához is.

Diákjaim számára a mozgókép egyenrangú önkifejezési forma a nyelvvel, tánccal és képzőművészettel. Az interaktív tábla és a kütyük kép- és hang minősége minden eddig használt multimédiás eszköznél jobb.

Kedvenc projektünk a heti egy órás sakk, azaz polgári nevelés sakkal. Első osztályban a Polgár Judit féle Sakkpalotával indítottunk, harmadik osztályra már komoly sakkverseny eredményeinkkel mérhettük a fejlődést. Megtapasztaltam, hogy az évezredes stratégiai játék ugyanolyan izgalmas a valóságos térben mint a virtuális valóságban. Mindkettő tanítható és diákjaim könnyedén eligazodnak mindkettőben.

Táblagépeinket szívesen használom a differenciálásra[4], nemcsak a tanórán, hanem a házi feladatok szintjén is. A tanulófelhőre feltöltött napi lecke, a versenyekre készülés feladatsorai, ajánlott olvasmány, kottaanyag és az interaktív tankönyvek könnyen elérhetőek a diákjaim által, három évre visszamenően. Bár a táblagépek nem alkalmasak a világhálón való navigálásra, mivel kódolva vannak, diákjaim mégis szívesen dolgoznak az általuk is szerkeszthető munkalapokon.

A pedagógus kibővített feladatkörei, megváltozott tanítási stílus

Nem elég csak alkalmazkodni a kapott tanítási helyszínekhez, lehetőségekhez, mert megfelelő ingereket kell küldjön a pedagógus az „okosórás” tanítványai fele. Ezért egy új módszertan kitalálója.

A pedagógus körenyezetpszichologusként lakberendezői szemmel kell formálja a környezetét ahhoz, hogy átalakítsa a meglévő feltételeket. Mindezt úgy, hogy tudja: a jól tervezett és kialakított edukációs környezet nem helyettesíti a hatékony oktatástervezést és tanítást.

A zavartalan tanuláshoz elengedhetetlen feltétel a gyerekeket támogató szülői háttér, ezért a pedagógus moderátora is a szülői közösségnek, maga mellé állítva a saját családját is, hiszen nagyon időigényes az eszközszintű használat elsajátítása.

Gazdaságszociológusként meg kell fogalmaznia anyagi jellegű kéréseit, mert igen költséges az IKT-s felszerelés. Csapatépítő trénerként meg kell győznie egy informatikához értő csapatot, akik segítenek a technikai jellegű problémák megoldásában.

Végérvényesen megváltozik a tanítási stílus, amihez igen nagy szakmai tudás birtokosa kell legyen a pedagógus és bölcs nyugalommal kell viszonyulnia a diákjai partnerré válásában. Ez újabb oktatási és nevelési helyezetek megoldását feltételezi.

A terek találkozása hatással van ránk: öntudatos környezetkímélőként nem pazarolunk papírt és energiát. Nem terhelődik túl diákjaim fejlődésben lévő csontozata (átlagosan 2,5 kg-mal kevesebb az iskolás táskáink tömege). Exponenciálisan növekszik a versenyeredményeink száma. Kimagaslóan fejlett diákjaim szociális kommunikációja. Diákjaim pontosan ismerik az IKT-s eszközök anyagi és szellemi értékét és ami a legfontosabb: a tanulás szolgálatába tudják állítani.

Az általam feltöltött oktatási tartalom minden kisdiákhoz eljut és fel is dolgozza, ha másért nem, azért, mert érdekli és motiválja őket a kütyühasználat. Tanóráink előszobái valami érezhetően újnak. Attitűdöket alakítunk izgalmas, aktív tanulási móddal.

Zajlik az informatikai forradalmon. Edukációs tereinket ellepik a kütyük és a virtuális tér körbezár. Állítsuk a tanítás szolgálatába!

[1] http://www.gimi.ro/tudod-e-hogy/

[2]https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_541_Dull_Andrea_Kornyezetpszichologia/ch04.html

[3] http://www.gimi.ro/almok-es-kalandok-a-digitalis-eszkozok-vilagaban/

[4] http://www.gimi.ro/differencialt-fejlesztes-ikt-s-eszkozokkel/

Minden tanév végén iskolánk harmadik osztályosai elbúcsúztatják a negyedik osztályosokat.

Így történt ez idén is, Szabó Zsuzsa tanító néni és harmadik osztályos kisdiákjai időutazásra hívtak minket, negyedik osztályosokat. Képzeletben visszarepítettek a kezdetekhez, amikor először fogták kezükbe az édesanyák a gyermekeiket, amikor elvitték templomi, majd óvodai közösségbe, aztán az iskolába.

Útravalót is kaptunk: a mézet, minden vándor eledelét, amely istenek eledele és az örök ifjúság forrása. Azt kívánták mellé, hogy tudjuk meglépni a gyerekkor és ifjúság közötti igen magas lépcsőfokot és maradjunk örök ifjak.

Majd a sót adták át, az élet ízét. A só egyúttal a finom humort is jelképezi, amely a társalgás sója, a székely ember „fegyvere”. Igen nagy szükség lesz rá.

Kertész Boróka Születés munkájával együtt Szent Ferenc áldását adták át a gyerekek:

“Uram, adj gyermekemnek türelmet,

Hogy elfogadjam, amin nem tud változtatni,

Adj néki bátorságot, hogy megváltoztassa,

Azt amit lehet, és adj néki bölcsességet,

Hogy a kettő között különbséget tudjon tenni.

Uram, tedd őt békéd eszközévé,

hogy szeressen ott is, ahol gyűlölködnek,

hogy megbocsásson az arra méltóknak s ott, ahol megbántják,

hogy összekössön, ahol széthúzás van,

hogy reménységet keltsen, ahol kétségbeesés kínoz,

hogy fényt gyújtson, ahol sötétség uralkodik,

hogy örömet hozzon oda, ahol gond tanyázik.”

Végül azt kívánták, hogy közös kalandozásainkat bölcsőhelyünk körül ne felejtsük.  Majd a sámándobokon, a “sámánok lován” vert ritmus jelezte, hogy nekünk még nagyon sok feladatunk van ezen a földön, „világokon” át kell utazzunk tudásunk megszerzésére, elmélyítésére.

Babits Mihály versével búcsúztak el tőlünk:

„Mi vagyunk a rónán járók,
Soha napján meg nem állók,
Lég fiai, röpke rárók,
Messze mezőn szerte szállók.
Huj, huj, huj!”

Köszönjük szépen! Tanulságos időutazás volt!

Fancsali Adélka-Leilla tanító néni és a volt IV. osztályosok

Köszönet a videóért a Kováts Fényképészetnek!

2018. június 14-e, sok izgalmat tartogatott iskolánk elemi osztályainak. Spotnapot tartottunk, ahol közel 140 diák sorversenyeken (zsákba-futás, ügyességi próbák, futóverseny) és fociban mérhette össze tudását és kitartását.

Öröm és lelkesedés hangja lengte be nem csak a sportpályát, hanem az egész iskolaudvart. Egymást biztatták a csapat- és osztálytársak. Mindenhol kipirult arcok, csillogó szemek.

Az előkészítő osztályosok egymás között versenyeztek. Az 1-4 osztályosok közül nagy meglepetésre a másodikosok megnyerték a sorversenyeket és a focibajnokságot is. Gratulálunk nekik!

De ezen a napon mindenki nyertes volt, hisz mozogtunk, jól éreztünk magunkat, csapattá kovácsolódtunk.

A szervező testnevelő tanárok: Boros Barna és Lukács Levente köszönik a lelkes részvételt és a tanítónőknek a segítséget!

Lukács Levente

Hagyományaink őrzését, regéink, mondáink megtartását, visszaszerzését, mesélését hivatott szolgálni a Monda- és regemondó verseny megyei szakasza, melynek idén második alkalommal adott otthont iskolánk 2018. március 9-én.

A harmadik osztályosoknak szervezett versenyen megszólaltak a siratók, a kövek, a hágók, a szakadékok, a Duna és a Tisza, a Maros és az Olt, a fenyvesek és a tavak, őseink vagyona, múltja, öröme, bánata, szenvedése, kivirágzása, nemzeti büszkesége, halálmegvető félelme, gyászos napjainak megszámlálhatatlansága.

A verseny zsűrije Dr. Ozsváth Imola magyar szakos tanár, Biró Sára magyar szakos tanár és Szabó Zsuzsa tanár voltak, akiknek idén sem könnyítették meg a dolgát a versenyzők.

Végül az első helyezett a székelykeresztúri Mátéffy Anna lett, aki Udvarhely körzetet képviseli a Marosvásárhelyen megrendezendő országos szakaszon. Második helyezést ért el iskolánk harmadik osztályos tanulója, Neubauer István, és őt követte Biró Krisztina a Móra Ferenc Általános Iskolából.

Ezúton is köszönet és hála a zsűri szakszerű munkájáért, a versenyzők lelkes előadásáért!

                                                                                          Fancsali Adélka – Leilla, szervező tanár

A Vidám Versek Versmondó Versenye megyei szakaszát idén március 22-én rendezték meg három helyszínen.  Székelyudvarhelyen a Móra Ferenc Általános Iskola adott helyet a rendezvénynek.

A megmérettetés két korcsoportban zajlott: 0-I-II. osztályosok és III-IV. osztályosok külön csoportjaiban.

A versmondók produkcióit háromtagú zsűri értékelte.

Iskolánkat két kisdiák képviselte, mindketten díjazásban részesültek.

Sata Balázs, előkészítő osztályos tanuló- II. díj

Ezzel elnyerte a jogot a Szatmárnémetiben, áprilisban megrendezésre kerülő országos szakaszra.

Székely Ágnes, III. osztályos tanuló – IV. díj

Gratulálunk a díjazottaknak és kívánjuk, hogy továbbra is örvendeztessenek meg szép szavalataikkal!

Székely Emőke-Katalin, elemi tagozatos tanár

Égi ige ága

Ágasbogas bokra

Bokrétája csokra

Csokrának virága

Virágának szirma

Szirmának szárnya

Szárnyának röpte

Röpte, fel az égbe

Égbe száll éneke!

Népi mondóka

Minél nagyobb az idegen hatás, annál jobban kidomborul a helyi jellegzetessége népdalainknak. Talán sose volt ennyire szép székelynek lenni, talán soha nem volt ennyire megható székelységünk népdalait énekelni, mint most, az elfogyásban.

A X. Hajnalcsillag népdalvetélkedőt az összefonódás jegyében szerveztük. A hajnalcsillag a névadó. Ő a Vénusz vagy a Szélanya, aki a harmadik fő alak a magyar mitológiában, és akit a világfa ágai között lakozó öregasszonyként ábrázoltak. Szélanya énekel a szél hagján. Népi hegedűseink, Nagy Dániel és Magyari Balázs egy Jobbágytelki népdalt játszott, majd iskolánk igazgatóhelyettese, Bekő Melinda köszöntötte az egybegyűlteket. Kiemelte a rendezvény jeletőségét az iskolánk fennállásának 425. évében. A nemrég elhúnyt néprajzosunkra, Kallós Zoli bácsira emlékeztünk. Simó Hargita, volt Hajnalcsillagos tanítványunk, Zoli bácsi kedves népdalát énekelte. Egy firtosváraljai népdalt tanultunk, Koszta Ákos és Szász Jenő közreműködésével, amelyet az Emléklapok hátoldalára is rányomtattunk. A közös fotó után a versenyt két helyszínen folytattuk, öt korcsoportban, összesen 43 diákkal.

I. díjban részesült Sztojka Nóra, Berde Anett, Geréb Ajnácska, Marossy Anna-Eszter és Fábián Katalin.

II. díjban részesült Nagy Ádám, Lőrincz Dalma, Zilinczky Nóra-Hanna, Dimény Boglárka, Nagy Tünde és Csibi Krisztina.

III. díjas Szántó Lea, Waum Réka-Gyopár, Nagy Ágnes, Demeter Csenge és Károly Edina.

Köszönjük szépen a bíráló- és értékelő munkát Haáz Margónak, Fancsali Adélkának, Geréb Harmatnak, Bodurian Ágotának és Csáki Enikőnek. Vérbeli pedagógusként méltatták a diákokat, népdaltisztelő szakmaisággal tettek javaslatot a népdalválasztáshoz. Értékes meglátásaik meghatározóak a soron következő vetélkedőkre való felkészülésben.

Rendezvényünket az RDE Hargita, Concentus Consult, és a Samwork Studios támogatta. Isten fizesse!

Iskolánk népzenészeit és népdalénekeseit legközelebb a márciusi Csak tiszta forrásból nédalvetélkedőn hallhatjuk, mint közreműködők és versenyzők. További sikereket kívánunk nekik!

Szabó Zsuzsa programfelelős