Szabó Zsuzsa tanító néni és osztálya

Szabó Zsuzsa tanító néni és osztálya


Év végi mese a 2019 – 2020-as Előkészítő osztályról

Gimi  |   jún. 15, 2020  |  Szabó Zsuzsa tanító néni és osztálya, Hírek

Nem is olyan régen, volt egy sziget: Lámpások szigete volt a neve.

Azt beszélik, úgy keletkezett, hogy a tanító, amikor először találkozott az iskolába érkező gyermek csapattal, belenézett picike tanítványainak óriásira nyílt szemébe és felkiáltott: „Micsoda lámpások!”

Azzal nagy égzengés, földrengés közepette, keletkezett a kisváros  közepén egy icike-picike sziget, ahol azóta is minden reggel találkoznak  a gyerekek és ahol nagyon nagy egyetértésben játszanak, tanulnak, és felsorolni is nehéz, hogy mi mindent művelnek tanítójukkal! Erről a mi “mindenről” szól a mese!

Amikor először találkoztak egymással az iskolában, nagyon megszeppentek, hogy mi lesz most velük, de mivel a szülők is elkísérték, meg a tanítójuk is barátságoson mosolygott, elhatározták, hogy másnap kedvenc meséskönyvükkel érkeznek a szigetre.

Azt rögtön hallotta a tanító, hogy nagyon szeretik a meséket, így elhatározta, hogy megszeretteti az olvasást még azelőtt, hogy megismernék a betűket! El is hívta Bosnyák Viktóriát, akinek nyelvtan regényeit szerinte rongyosra fogják olvasni. Sőt azzal a lendülettel be is íratta a városi könyvtárba a népes csapatot és boldog tulajdonosai lettek életük első igazolványának.

Annyira igyekeztek a gyerekek megtanulni azt a sok mesét, verset, éneket, hogy a jutalmul kapott baglyocskák nagyon hamar 77-re szaporodtak. És így alakult, hogy királykoronázásra került sor!

Csaptak nagy lovagi tornát, ahol csodaszép ruhákban, lovagiasan vívtak igazi nagy sakkjátszmákat!

 

Mivel nagyon szerették zenét, a tanító elvitte a vonós hangszerek bemutatására szervezett koncertre. Elbűvölte őket a sok hangszer és azt is mondták nevetéstől kipirulva, hogy a nagybőgő hangja csiklandozza a fülüket.

 

Megnézték a Hótündér mesejátékot, ahol mindenki a becsületes, önfeláldozó vetési varjúval érzett együtt.

És, hogy megmutassák, milyen szépen énekelnek, a tanító elvitte őket a karácsonyi vásárra, ahol vidám karácsonyi népénekektől lett hangos a főtér és boldogság költözött az emberek szívébe. Ugyanezzel a népdalcsokorral köszöntötték az ötödikeseket is, akiket nagy szeretettel vendégelt meg a népes csapat. 

A kis csapat nemcsak énekelni, mesélni, rajzolni szeretett, hanem sportolni is. Ezért a tanító hetente vitte a gyerekeket korcsolyázni az új fedett városi korcsolyapályára.

A farsangot is nagy csinnadrattával temették el, jól megénekelve udvarhelyszéki népdalokkal. 

Minden ünnepet jól megünnepeltek: a születésnapokat, az egyházi ünnepeket, a Nők napján pedig szépen felköszöntötték fiúk a lányokat és a tanítójukat.

Március 11-től el kellett hagyniuk a szigetet. A világjárvány miatt minden gyermek a családok szigetére menekült, itt tanult tovább, védve a nehézségektől. A tanító ide küldte a szebbnél szebb népmeséket, amelyek segítségével szerencsésen befejezték azt az utat, amelyet ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYNAK nevezünk.

Ha időtök engedi, nézzétek meg formabontó évzárójukat!

Szabó Zsuzsa tanító

 

 

 

 

 

 


Negyedikesek a számok világában

Gimi  |   jún. 17, 2019  |  Szabó Zsuzsa tanító néni és osztálya, Hírek

A számok tömkelege, és az egyre inkább „elszámosodó” világ ellenére nagy a veszély, hogy a matematika egyre inkább háttérbe szorul… A számok a matematika alapkövei. Nélkülük teljes sötétségre lennénk kárhoztatva. Segítségükkel megpillanthatjuk azokat a csillogó kincseket, melyek egyébként rejtve maradnának”. Barry Lewis, a Brit Matematika Társaság elnöke

 

A 2018-2019-es tanévben a negyedikesek a következő matematika versenyen vettek részt és értek el helyezéseket:

A Kenguru nemzetközi alkalmazott matematika versenyen[1] 28 diákom vett részt. Helyezést ért el Székely Ágnes, továbbjutó a „Baraj” próbára, valamint Szász Jenő és Bokor Máté.

A Brenyó Mihály Országos Pontszerző Matematikaversenyen[2], megyei dicséretben részesült Szász Jenő és megyei I. díjas Bokor Máté, aki az országos szakaszon dicséretes lett.

A Most légy okos![3] versenyen megyei II. díjat Székely Ágnes kapott.

 

Ágnes és Máté beszámolója

„ Ebben a tanévben is több matematika versenyen vettem részt. Közülük a legsikeresebb a Kenguru szórakoztató, logikus gondolkodást fejlesztő versenyen és a néhány éve megrendezésre kerülő Most légy okos! a tanévben megszerzett ismeretek emeltebb szintű felmérését célzó matematika versenyen voltam.

A Kenguru érdekes feladatai nagyon tetszettek, játszva oldottam, így sikerült maximális pontszámot elérnem, amivel bejutottam az országos megmérettetésre, de a tanév végén nem volt kedvem Bákóba utazni.

A Most légy okos! bonyolult műveletsorát és 5 szöveges feladatát élvezettel oldottam, nagyon jól éreztem magam a verseny ideje alatt és a csíkszeredai díjkiosztón megyei II. díjat kaptam. Jó érzés ilyen szép eredményekkel zárni az elemi tagozatot.”

Székely Ágnes

„ 2019 májusában részt vettem a Brenyó Mihály pontszerző matematikaverseny országos szakaszán, amelyet Marosvásárhelyen szerveztek meg. Ez egy három napos rendezvény volt. Idén a Bólyai Farkas Elméleti Líceumot felújították, így a Mihai Eminescu Pedagógiai Líceumban volt a verseny, a szállás és az étkeztetés is. A pénteki napon részt vettünk a hivatalos megnyitón, ahol a visszatérő versenyzőket felhívták a színpadra és elmeséltük, hogy hogyan készültünk, hogyan jutottunk el az országosra. Szombaton délelőtt volt a verseny, ezután városnézés, feladatmegoldás, filmnézés, játszóház következett. Vasárnap a díjkiosztóra került sor. Én nagyon élveztem a programokat és a feladatmegoldást is.

Számomra a legjobb program az volt, amikor együtt oldottuk a feladatokat Brenyó Mihály tanár úrral, a verseny kitalálójával. Nagyon örültem annak, hogy Szabó Zsuzsa, a tanítónénim is velem tartott. A helyezésem is elég jó lett, ahhoz képest, hogy ez már az országos szakasz volt, az 5. helyezést értem el, dicséretben részesültem. Mint már írtam, nagyon élveztem ezt a versenyt és az lenne a jó, ha 5. osztályban is lehetne jelentkezni.”

Bokor Máté

Minden negyedikes diákomnak azt kívánom, hogy továbbra is érezze jól magát a matematika világában és ugyanilyen lelkesen folytassa a feladatok megoldását az elkövetkező iskolai években is!

Szabó Zsuzsa tanító

[1] Minisztérium által jóváhagyott, OMEN nr. 3016/09.01.2019, Anexa 5, fără finanțare M.E.N., poziția 139

[2] Minisztériun által támogatott, ANEXA nr. 4 la OMEN nr. 3016/09.01.2019, poziția 16

[3] Minisztérium által jóváhagyott, CAEJ Harghita, nr.666/20-02-2019, anexa6, pozitia 22


Magyar múltunk nyomában a negyedikesekkel

Gimi  |   márc. 27, 2019  |  Szabó Zsuzsa tanító néni és osztálya, Hírek

„Nekünk magyaroknak nem csekély hibánk az, hogy rohanvást szoktunk utazni. A futó ember pedig nem lát semmit, nem hall semmit, nem érez semmit. Csak az álló ember, a nyugodt lelkű és nyugodt szemű, az az öterejű fölfogó, aki az öt érzék képességeivel a tudásának birtokába szedi az utazásban eléje forduló kincseket.”

Gárdonyi Géza

Az elemi tagozat ötödik évének vége fele közeledve egyhetes tanulmányi kiránduláson voltak iskolánk negyedikesei. Gyakran megállva, Gárdonyi Gézásan elidőzve utaztak, beszélgettek jó magyar emberekkel, ismételtek és újat tanultak. Egy egész hetes történelem órát tartottak március 11 és 17 között. Beszámolójuk következik:

Hétfőn hajnali 6:00-kor indultunk el a főtérről a Lazar Travel szürke buszával. Megálltunk Medgyesen, ahol a tavaly is kirándultunk, azután visszaültünk a buszra, és a filmet néztünk közösen. Csernakeresztúron megebédeltünk a Nyisztor Panzióban. Nagyon finom ételek voltak. Nyisztor Zsolt, XI-es tanuló körbevezetett Vajdahunyad Várában, amit a Hunyadiak ősi fészkének nevezett. Nagyon csodás volt, és egy érdekességet is megosztott velünk a vezetőnk. Ha olvastad az „Egri Csillagok” regényt, akkor ezt most neked mondom: Éva és Gergely ennek a várnak a kápolnájában házasodtak össze, azaz Isten színe előtt megerősítették fogadalmukat. Mikor bejártuk az egész várat, ismét útra keltünk Temesvárra, a Perla Hotelbe. Nagyon kedvesek voltak a pincérek, és az étel is nagyon finom volt. Kényelmes és ízlésesen berendezett szobákat kapott mindenki. Csodás egy nap volt!

Szabó Anett

 

Kedden reggel Temesvárról indultunk Magyarország felé. Miután átmentünk a határon az első megálló az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark volt, ahol megtekintettük a Rotundát, azon belül a Feszty körképet, az Árpád Fejedelem Emlékművet, az Oskolát, az ottani berendezett kis falut, a templomot, és mindent, amit az idegenvezető úr úgy gondolt, hogy nekünk azt látnunk kell. Ami után megtekintettük az emlékparkot felültünk a buszra és az irányt Kecskemét felé vettük. Mikor megérkeztünk a Planetáriumhoz bementünk és megtekintettünk egy gyönyörű előadást a bolygókról és a csillagokról, amiben tanultunk a csillagképekről, a fényévről, a Tejútról, más univerzumokról. Este kellően elfáradva érkeztünk meg a szállásra. Ez egy gyönyörű nap volt!

Szász Jenci

 

 

Mint mindegyik nap, a szerda is remekül kezdődött. A Charles Hotelben bőségesen reggeliztünk és indultunk Esztergom felé. Nagyon elcsodálkoztunk az Esztergomi bazilikán, mert nagyon nagy volt. Az idegenvezetőtől megtudtuk, hogy az épület teljes neve Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert- Főszékesegyház. A főoltárkép Mária mennybemenetelét ábrázolja, amely 13 méter magas és 7 méter széles. Ez a világ legnagyobb vászonra festett oltárképe. Az oltár melletti szobrok, több mint 1 és fél méteresek. A bazilika megcsodálása után átmentünk az Esztergomi Vármúzeumba, ahol a királyi palota helységeit mutatták be. A berendezés kiállításából megismertük az Esztergom vár történetét. A Mária Valéria hídon átmentünk a felvidéki kisvárosba, Párkányba, ahol megebédeltünk. Estére visszaértünk Budapestre és izgatottan vártuk, hogy mit hoz a csütörtöki nap.

Székely Ágnes

 

A kirándulás negyedik napján reggel a fővárosi állatkertbe indultunk. Az állatkertben rengeteg állat volt, pókoktól az óriáskígyókig. Nekem a kedvencem az oroszlán volt. Az állatkertben most nyílt meg a Cápasuli és született egy kis kenguru is. Utána ebédeltünk a Barlang étteremben. Ott elpróbáltuk a táncot aztán pedig elindultunk a Széchenyi fürdőbe. A Széchenyi fürdő nekem a kedvencem lett: az örvények medencéje és a nagy úszómedence. A Széchenyi fürdő nagyon nagy, rengeteg medence van: 3 kinti és 11 benti és ezek közt van gyógymedence is. A nagy fürdőzés után volt egy kis pihenő a szálláson, majd este kimentünk a Citadellára. A Citadelláról megnéztük Budapest fényeit és még pezsgőztünk. A szobor nagyon nagy volt és az elénk táruló látvány felejthetetlen. Nekem ez a nap nagyon tetszett.

Magyari Balázs

 

Nekem nagyon tetszett a március 15-ei rendezvény, mert jó hangulata volt. A Kossuth téren kezdődött egy zászlófelvonással, ezt követően a Nemzeti Múzeumnál folytatódott egy kis legényes néptánc koreográfiával. Nagyon megtisztelő volt, amikor a lengyel miniszterelnök, vagyis Mateusz Morawiecki beszédet mondott és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is. Meglepő volt a lengyel nép iránti tisztelete.  Beszédének szerintem legszebb mondata: ,,A lengyelek nélkül ma Magyarország sem lenne szabad, és Európát sem lehetett volna újra egyesíteni.’’ És a legizgalmasabb az egészben az volt, hogy öt méterre voltunk a két elnöktől! Igaz, hogy a Kossuth térről gyalogolnunk kellet két és fél kilómétert székelycsizmában, de megérte. Ezt követően metróztunk egyet és felszálltunk a buszra. Jó érzés volt megpihenni e kimerítő, de szép nap után.

Szűcs-Olcsváry Zete

 

Március 16.– án, szombaton a Várkert Bazárban voltunk a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Rajz és esszé pályázatának díjátadó ünnepségén. A vendégek szórakoztatására udvarhelyszéki táncokat adtunk elő. Szerintem nagyon szép előadást tudtunk előadni, és nagyon jól éreztük magunkat tánc közben. Az ünnepség után volt az állófogadás, szintén a Várkert Bazárban és nagyon finom szendvicsek voltak. Ezután visszamentünk a szállodába átöltözni és indultunk is moziba. A moziban az „Így neveld a sárkányodat 3” című filmet néztük meg és nagyon izgalmas volt. Mozi után visszamentünk a hotelbe és vacsoráztunk egy jót. Nagyon izgalmas és vidám nap volt ez a mai!

Bokor Máté

 

 

Vasárnap reggeli után indultunk Budapestről Egerbe. Ez volt az egyhetes kirándulás utolsó napja. Szerencsére vasárnapra, az egész hetes hideg és eső után, gyönyörűen kisütött a nap. Az út nem tartott sokáig, hamar Egerbe értünk. Lenyűgöző volt megpillantani az Egri várat, hisz néhány héttel korábban fejeztük be az Egri csillagok című könyv olvasását. Gárdonyi Géza regénye megelevenedett a szemünk előtt, kíváncsian hallgattuk az idegenvezető beszámolóját. Meglátogattuk az író sírját is. A vár megtekintése után, még volt időnk arra is, hogy a várudvarban ajándékokat vásároljunk az otthoniaknak. A vásárlás után ebédelni mentünk az 1552 elnevezésű étterembe. Ebéd után elindultunk haza. Az út hosszú volt, éjszaka lett, amire begördült a buszunk Székelyudvarhelyre. Szüleink a megbeszélt helyen vártak ránk. Jó volt hazatérni, mindenki nagyon örült.

Pál Flóra

Feltarisznyálva élményekkel, az út mentén elénk forduló megannyi kinccsel, mind az öt érzékszervünkkel megtapasztalva a közösségben szerzett élmények valódiságát, szerencsésen hazatértünk a népes csapattal. Kirándulásuk minden percéből azt az üzenetet kaptuk, hogy jó ma magyar gyermeknek lenni. Mindazoknak, akik segítettek útunkon, Isten fizesse!

Szabó Zsuzsa, elemi tagozatos tanár

 


Farsangfarka a kicsi Gimiben is

Gimi  |   márc. 09, 2019  |  Elemi oktatás, Szabó Zsuzsa tanító néni és osztálya, Hírek

„Meghót Ilyés, a vén Dobai!”

A farsang vége, húshagyókedd mindig nagyon emlékezetes a Gimiben. A farsangi szokások csúcspontja ezen a napon van.

Már ötödik éve részesei vagyunk az Ilyés elégetésének, amivel elűzzük a telet. A szokásokhoz híven idén is a negyedik osztály siratta el az első osztály által elkészített Ilyést. A mulatságos öltözékek és az arcfestés már az első órában is felvidította az egész társaságot. Az arcfestés után játszodtunk, ettünk, ittunk, elsirattuk Ilyést majd olyan érzésünk támadt, hogy az egész nap csak egy szempillantás volt.

A hamvazószerdai mise igazán felüdítette a lelkünket. Azután autóbuszokkal az irányt Alsósófalva felé vettük. Megérkezésünkkor találkoztunk a „temetésre” készülő gyülekezettel. Nótázás, jókedv, bolondozás jellemezte az ott levő embereket. Az ottani emberek a hagyományokat tiszteletben tartva mulatságos jelmezekkel, tréfás halotti beszédekkel, siratásokkal búcsúztatták Ilyést, a falun végig kísérve. A falubeliek meleg szeretettel fogadtak, finomságokkal kínáltak. Nem maradhatott el a farsangi fánk, a csöröge, a főtt pityóka és a cika káposzta sem.

A sok mulatozás után nehéz lesz a 40 napos böjt.

Székely Ágnes, IV. osztály


Ismét felolvastunk…

Gimi  |   feb. 23, 2019  |  Szabó Zsuzsa tanító néni és osztálya, Hírek

A negyedikesek beszámolói

Ötödik éve veszünk részt a Nemzetközi Felovasómaratonon, amelyre mindig szeretettel készülünk. Idén XI. alkalommal szervezték meg ezt az eseményt és Radnóti Miklósra emlékeztünk, aki 35 évesen hunyt el.

Az elemi tagozat és az ötödik osztály reggel 9 órától volt bejelentkezve a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárba, ahol osztályonként külön termekben emlékeztünk a költőre.

Számtalan gyönyörű vers került felolvasásra, elmondásra kicsiktől nagyokig egyaránt.

augusztus 8-án Zagubica fölött a hegyekben született meg a „Gyökér” című verse, amelynek utolsó sorai igazán megragadták figyelmemet:

„ Virág voltam, gyökér lettem,

súlyos sötét föld felettem,

sorsom elvégeztetett,

fűrész sír fejem felett.”

Köszönöm a tanító néninek, hogy idén is benevezte az osztályt a felolvasásra!

Székely Ágnes

Ma, amikor beértem az iskolába, beszélgettünk egy órácskát az osztályban, aztán 9:00-kor elindultunk a városi könyvtárba. Én Jázminnal álltam és az olvasóteremben olvastunk. Most Radnóti Miklós volt a főszereplő. Mindenki tőle olvasott fel verseket.Volt aki meg is tanulta. Én a „Három hunyorítás”-ból olvastam egy részletet. Miután mindenki felolvasott, kaptunk egy könyvjelzőt is. Nekem ez a nap nagyon tetszett.

Szabó Anett

 

Én a „Téli vasárnap” című vers második szakaszát olvastam. Ott voltak még az elsősök, a másodikosok és az ötödikesek. Az idei Felolvasómaraton jobb volt, mint a tavalyi, mert az olvasóteremben voltunk, itt sokkal hangulatosabb. Remélem jövőre is elmegyünk az osztállyal, elvisz minket majd a magyar tanárunk.

Ünver Jázmin

Én is részt vettem ezen a rendezvényen az osztályommal. Ebben az évben Radnóti Miklós verseket olvastunk fel, mert minden évben más híresség verseit olvassuk fel. Idén a mi osztályunk olvasott először, azon belül is a mi csoportunk, ahol a barátom és én olvastunk először. A felolvasómaraton a könyvtár olvasótermében volt, ahol zavartalanul lehet olvasni.

Nagy Magor-Attila

Sorban mondtuk a verseket, mindenkinek megvolt a része. Mi az olvasóteremben voltunk és nagyon jól éreztük magunkat most is, mint mindig!

Magyari Balázs

Nekem nagyon tetszett az idei felolvasómaraton. Nagyon tetszettek a Radnóti Miklós versei, bár azt gondolom talán még kicsit korai nekünk ezeket olvasni. A mi csapatunk a ,,Zápor után“ című verset olvasta. Azért gondolom, hogy még korai, mert akkoriban sötét idők jártak. Eléggé nehéz volt akkoriban az élet. De térjünk vissza a Felolvasómaratonra. Mint mindig, most is nagyon jó volt a hangulat. Mint már említettem nekem nagyon tetszettek a versek, kár, hogy aki ezeket írta sajnos elhunyt. Nyugodjon békében Radnóti Miklós!

Szűcs-Olcsváry Zete


A 425 éves iskolám rejtvényekben

Igen kedves meglepetés volt Vajárné Székely Ilona Rejtvényfüzete, amelyet erre az alkalomra készített az iskola kisdiákjainak, a 10-12 éves korosztálynak.

Az iskolánk egykori diákja magyar tanárnak tanult, szenvedélyes sakkozó és a Napsugár gyermeklap keresztrejtvényeit szerkeszti 25 éve.

Kedves ajándékát köszönjük szépen!

Az Iskola másként héten versenyt hirdettünk a negyedikeseknek. A diákok nagy élvezettel oldották a feladványokat.

A verseny győztesei: Szabó Eszter, Pál Dóra és Sebők Panna.

Formai érdekesség: a tanulófelhőben kapták a rejtvényeket és táblagépeken oldották meg.

A verseny résztvevőit és győzteseit is kiadványainkkal jutalmaztuk.

Csatoljuk a rejtvényeket, ha van kedvetek, tartsatok velünk.

 

Szabó Zsuzsa és a negyedikesek

 

 


Baglyok erdeje

Egy jó jubileumi rendezvénysorozat egyszerre szól rólunk és nekünk. Ezért választottunk a keretmesét, ahol közös játékban együtt ünnepelte öreg tanodáját minden kisdiák és tanító. Reneszánsz udvarrá alakítottuk egy délelőttre a Kollégium épületét. Ekkor történt a varázslat.

 Egyszer, nagyon régen volt egy csodaszép ország, s annak egy igazságos királynéja. Palotája szomszédságában volt egy bűvös erdő, ahol pontosan 136 bagoly lakott. Ezért hívták Baglyok erdejének. Ahányszor az országot veszély fenyegette, a baglyok hangos huhogással jeleztek uralkodójának.

A királynő szerette országát, udvarhölgyeit (Fancsali Adélkát, Székely Emőkét, László Máriát, Nyárádi Izabellát, Szabó Zsuzsannát) és az ők 136 baglyocskáját. Palotája nyitva állott népe számára, ahol pompás kiállításokat rendeztek és szórakoztató előadásokat tartottak a messzi földről jött énekesek, tudósok, táncosok, színészek, festők, írók és költők. Tehetségükkel, tudásukkal szórakoztatták a hálás népet és a királynőjüket.

Minden pompás volt: a palota, az étkek, a ruhák de legfőképpen a hangulat. Vidám derű, gyerekkacaj és elégedett beszélgetések hangzottak mindenhonnan.

Egy este bekopogott a palotába az erdő gonosz szelleme. Szolgálatát ajánlotta királynőjének, ha elveheti a baglyok huhogó hangját, mert erősen zavarta. Hangosan  huhogott a legöregebb hóbagoly a palota ablaka előtt…

A királynő jelnek vélte és visszautasította a gonosz szellem ajánlatát. Az sértődötten távozott és azt rikoltozta, hogy legyen átkozott a királynő és az ő országa! Aztán köd előtte, köd mögötte! A sűrű köd meg ráborult a gyönyörű vidékre!

Egész éjjel morajlott az erdő. Félelem ereszkedett a palotára, az országra. A köd oly sűrű volt, hogy a nap sugarai sem tudtak áthatolni rajta. A királynő szívére rátelepedett az átok.

Olyan erős volt az átok, hogy parancsot adott: az erdő minden baglyocskáját űzzék világgá!

Emberei széjjel szaladtak és teljesítették a parancsot. Csönd lett, nagyobb csönd mint valaha. 425 napja tartott a nagy sötét, amikor tanakodni kezdtek az udvarhölgyek, mit lehetne tenni?

Azt gondolták, hogy köddé válhat legalább a szomorúság, ha az ország minden lakója rajzolni kezd, vagy festegetni, netán mesét írni. Kihirdették, hogy aki a szomorú királyné arcára mosolyt csal, azt megjutalmazzák. Hozták a szebbnél szebb munkákat, az udvarhölgyek fel is állították sorban, szépen a palota folyosóin, de a királyné még a szemét sem bírta felemelni.

A túlvilági ködön áttört az első napsugár és a napsugárral visszajött a legöregebb bagoly is! Ekkor hallották meg a kopogást a palota kapuján.

Ki kopogott? Kint álltak a mezők állatai és az állatok barátai. Azt mondta a legbátrabb csiga, hogy olyan mesét tudnak, amivel előcsalogatnak éppen annyi napsugarat, amennyien ők vannak. Sőt a napsugarakkal a baglyocskákat is! Beengedték. Előadásuk után oszladozni kezdett a köd! Az erdőben megjelentek a baglyok.

Egyszerre előállottak az erdő állatai is. Ők is segíteni szerettek volna. Reménnyel és várakozással telt meg a palota. Csodálatosak voltak! És visszajöttek a baglyocskák!

Akkor sütött ki egészen a nap, amikor megérkeztek messzi földről a legvidámabb mesemondók: sünék nemzetsége.

Alig fejezték be vidám meséjüket, csak előállott az világhíres Énekmondók csapata, hogy meséjükkel megtörjék az átkot is. A királyné szíve hálával telt. Az erdő pedig újra benépesült bölcs baglyaival. Felállt a királyné és azt mondta:

– Megtört a gonosz szellem átka. Visszaköltözött az öröm és elégedettség. Lakomára hívom kedves vendégeinket. Csapjunk akkora mulatságot, hogy  Zetelakáról Segesvárig follyon a Küküllőn a finom almalé. Háromnegyed tizenkettőkor mécsesekkel vonuljuk közösen a palota elé, ahol a déli harangszó mellett énekkel köszöntjük a Bölcsesség erdejét és a Tudás várát!

Azzal levonult a királyi udvar minden vendégével, az erdők és mezők állataival, az ebédlőbe, majd énekszóval köszöntötték alma materüket.

Így volt, mese volt, igaz mese volt!

Szabó Zsuzsa, elemi tagozatos tanár

 

 

„November 9-én részt vettem, részt vehettem a Gimi ünnepségsorozatához tartozó péntek délelőtti előadáson. A mesedélelőttön, ahogy az alsós pedagógusok emlegették túlzások nélkül állíthatom, csodálatos élményben volt részem. Az érdeklődésfelkeltő forgatókönyv nagyszerű kivitelezéssel párosult. Kitűnő volt a koreográfia, ötletesek a kosztümök, jól kidolgozott a mozgás, mely során a csengő gyermekhangok -énekben és versben egyaránt-, az érdekes megoldások magukkal ragadták a nézőközönséget, az érdeklődő hallgatóságot.

Illesse érte köszönet mind a pedagóguskollégákat, mind a lelkiismeretesen közreműködő szülőket! Örültem, hogy ott lehettem, szívet-lelket melengető volt az ünnepi előadás.”

Péterffy Lenke Júlia, nyugalmazott pedagógus

 

 

„A Tamási Áron Gimnázium 425 éves évfordulójára az elemisták csodaszép mese előadással készültek. A Baglyok erdeje igazi csapatmunka volt: ugyanúgy kivették részüket a munkából a legkisebbek mint a nagyobb gyerekek, illetve a tanító nénik. A tanítónők munkája nem csak a háttérben zajlott, bár valószínűleg a rendezői szerep lehetett a legnehezebb, hanem kis tanítványaikkal együtt színpadra is álltak. Az eredmény nem maradt el: egy csodálatos, színvonalas előadás, ami magával ragadta a nézőket: egy pillanatra sem tudtuk levenni szemünket a színpdról. A kis színészek egytől egyig élethűen alakították szerepüket, mintha sohasem ismerték volna a lámpalázat. Nemcsak a szövegüket tudták megfelelően, hanem helyesen artikuláltak és a színpadon is otthonosan mozogtak. Ez nem kis teljesítmény, figyelembe véve a résztvevő gyerekek nagy számát és sokféle személyiségüket. Bár valószínűleg szép számmal akadtak köztük szégyenlősebbek, vagy olyanok, akik többet szerettek volna megmutatni, mint amit a szerepük engedett, a végeredmény egy egységes, érdekes, pörgős előadás lett. Mindez úgy a gyerekek, mint főleg a tanítónők szorgos munkáját, kitartását dícséri. Csak így tovább gimisek!”

Lőrincz József szülő, koreográfus és Lőrincz Gabriella szülő, belgyógyász

 

 

„Az erdő lakóinak igen nagy megtiszteltetésben lehetett részük, hiszen életük egy kis részét másoknak is elmesélhették.

Jeles vendégség gyűlt össze a Tamási Áron Gimnázium fennállásának 425. évét megünnepelni. Jelen volt Mátyás király udvara, felesége, udvarhölgyek, zenészek, udvari festő, barátságos erdei állatok és kedves gyerekek. De hiszem, hogy eljöttek és jelen voltak (számunkra láthatatlan formában) a régen itt tanult összes diák és régen itt tanított összes tanár, pedagógus és nevelő. Az égő gyertyák fényében jelezték jelenlétüket és igen nagy örömmel konstatálták, hogy van tovább, van utánpótlás, vannak még hivatásbeli pedagógusok, akik kézen fogva vezetik a rájuk bízottak sorsát egy másmilyen világban való boldogulásban.

Az Ég mosolygott, a Nap melegített a hideg őszi napon és Mi ünnepeltük az életet!”

Svella Adél szülő, balett-tanárnő

 

 

„Összhang, béke, szeretet és egymásra figyelés jellemezte a tanítók által szervezett Baglyok erdeje mesedélelőttöt. Az interaktív mesekeret, a gyerekek komoly hozzáállása lenyűgözte a felnőtt nézőközönséget. A kis színészek könnyedén más dimenzióba repítettek: a valóságból a mesevilágba, ahol nagyon jól éreztem magam.

Színvonalas előadásokat láthattunk, tiszta éneklésekkel díszítve, melyek szebbé varázsolták a délelőttünket. Szívből gratulálok a lelkes tanító csapatnak és a sokszínű gyerekseregnek!”

Székely Gyula szülő, zenetanár

 

 

„Köszönjük, hogy részesei lehettünk csodás ünnepeteknek. Megtiszteltetés volt a meghívás, a nekünk szentelt figyelem, a lehetőség, hogy találkozhassunk gimis olvasóinkkal.
Az elemi osztályok születésnapi ünnepe méltó volt az iskola múltjához, mai rangjához. A tanítók, mint igazi szellemi-lelki vezetők, maguk jártak elöl megjelenésük eleganciájában, a vendégek fogadásában, az ünnep emelkedetté tételében. Fénnyel és magvas tartalommal töltötték meg a születésnapi ünnepségsorozat nekik szánt délelőttjét. Maguk voltak igényes mesejátékuk keretszereplői, sőt nemcsak a tanítók,  hanem Bekő Melinda Erzsébet igazgatóhelyettes is a Baglyok erdejének tündérévé vált néhány órára. Minden osztály a maga korához illő irodalmi műsort illesztett szervesen a keretjátékba. A közelmúlt és a jelenkor magyar gyermekirodalmának legszebb verseit, dalait szőtték egybe, elevenítették meg izgalmas és igényes színpadi játékkal. A tanítónők reneszánsz nemesi viselete, a régizene és a Mátyás-rege a múltat villantotta fel, a gyermekek pergő játéka és felhőtlen vidámsága a jelenről vallott, de egyúttal a jövőt is hordozta: rangot és mindig új kalandot jelent a Gimiben diáknak lenni.

Ehhez gratulál, és nyújt havonta friss szellemi-lelki fényt és meleget a Napsugár gyermeklap.”
 

Zsigmond Emese, főszerkesztő, a Napsugár gyermeklap csapata nevében

 

       

Köszönet a fotókért Szabó K. Sámuelnek!


Magyarból Jeles – Kárpát-medencei Pedagógusok Fóruma

Gimi  |   szept. 30, 2018  |  Szabó Zsuzsa tanító néni és osztálya, Hírek
Egy gyakran emlegetett idézett szerint “A középszerű tanár magyaráz. A jó tanár indokol. A kiváló tanár demonstrál. A nagyszerű tanár inspirál.”.

Mi most abban a szerencsében részesülhetünk, hogy kiváló tanárokkal találkozhatunk, akik tapasztalataik megosztásával kivételesen nem csak diákjaikat, hanem egymást, minket is inspirálnak.

 

A mai összejövetel célja tulajdonképpen ez, tanulni egymástól, megosztani a szakmai tudást és termékenyen fórumot létrehozni a szakmai diskurzusnak. Mindezt pedig nem csak határon innen, hanem határon túlról is, hiszen rengeteg jó gyakorlat a tágabb értelemben vett hazából érkezik.

 

A mai programért sokakat köszönet illet. Elsőként köszönjük a Bethlen Gábor alap támogatását és a Könyvtár Ellátó szorgalmas és lelkes részvételét, Bakos Erika, a könyvtárellátó szakmai vezetőjének nagyszerű ötleteit, melyek meghatározóak voltak abban, hogy ma itt lehetünk. A munkából mi is igyekeztünk kivenni a részünket, a Modern Iskola online pedagógiai szaklap dolgozói, Somoskői Gábor vezérigazgató és Fülöp Hajnalka főszerkesztő társaságában. De a legnagyobb köszönet a pedagógusoknak szól, mindazoknak akik eljöttek ma készen arra, hogy egy új szakmai beszélgetés indulhasson nyitottan.

Erikson Zsófia, Modern iskola

 

 Fotó: Modern Iskola

Edukációs tereink a Tamási Áron Gimnáziumban

Szabó Zsuzsa, Székelyudvarhely

(az előadás forgatókönyve)

 

Felvezetés (palatábla és táblagép)

Az iskolai környezet nemcsak az oktatás és nevelés helyszíne, hanem gyermekeink szocializációjának hangsúlyos színtere. Edukációs tereink a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban több száz éves múlttal rendelkező műemlék épületekben helyezkednek el. Idén ünnepeljük iskolánk alapításának 425. évét[1], ez indokolja a téma fókuszát.

A valós és a virtuális terek hatással vannak kisdiákjainkra. Prezentációm listázza azon tanítási területeket, ahol sikeres megoldásokat találtunk, valamint a pozitív, mérhető eredményeket, amelyek a tereink szerencsés találkozásának tulajdonítunk. Az elemi tagozatos diákok életkori sajátosságaiból eredően, nagyon hamar kialakul a helykötődés, helyidentitás.

Minél kisebb korosztályú gyerekcsoporttal foglalkozunk, annál hangsúlyosabb a helytulajdonlás érzése, ami hosszabb távon ragaszkodásba fordul át. Hogyan alakul diákjaink ragaszkodása a virtuális terekhez?

Miénk itt a tér! Kisfilm, ifj. Szabó Sámuel

 

A téma kifejtése

Tamásis terek hatása a kisdiákok viselkedésére

A gyerekek legendás alkalmazkodó képessége az adott környezethez minden pedagógust ámulatba ejt. Ha iskolai környezetük egészségtámogató és otthonos, az megmutatkozik a gyerekek viselkedésben, az eredményes tanulásban és a pedagógus motiváltságában is.

Edukációs helyszíneink környezetpszichológiája

Tudjuk azt, hogy a tér, a berendezési tárgyak, a színek, zajok és más nehezen tudatosuló környezeti jellemzők hatással vannak ránk. A fizikai környezet önmagában véve nem kedvező és nem romboló a gyerekre nézve, mégis számolnunk kell az ambiens ingerek[2] hatásával. Ezek a diákok 6 évesen jönnek az intézménybe és öt évet töltenek tanítóikkal. Minél kisebb korosztályú gyerekcsoporttal foglalkozunk, annál hangsúlyosabb a helytulajdonlás érzése, ami hosszabb távon a helyhez történő ragaszkodássá alakul át.

Oktatástörténeti fordulópont, a virtuális terek helyfoglalása a műemléképületben

Romániában 2013-ban reform indul: kompetenciaalapú oktatással, megváltozott tantervvel, tankönyvekkel és a tartalom-kiegészítő digitális tankönyvmellékletekkel.

A kisebbségi oktatásban tankönyvhiány van. Minden tanító a leleményességére meg a lehetőségeire van utalva. Én a modern palatáblát választottam.

Osztályunkban egy okostáblát és 29 táblagépet használunk, a megfelelő oktatási szoftverekkel ellátva, kódolva és előkészítve a tanulásra.[3]

Mindennapi gyakorlat

Fokozatosan építettem be a hazai tanrendbe, így most negyedik osztály elejére napi gyakorisággal használjuk diákjaimmal a tanulófelhőt, a számítógépet, az interaktív táblát, valamint a táblagépeket.

Korlátlan lehetőséget ad a tanítási gyakorlatban. Képes hozzáférést biztosítani egy már létező, hatalmas internetes adatbázishoz, megjeleníthetőek a természettudományi folyamatok, a grafikai ábrázolások gyorsak, szemléletesek, az adatok kiértékelése személyesebb, követhetőbb, alkalmas gyors pedagógiai mérésre és az interaktív tankönyveket teljes kapacitásukban használhatjuk. Sokat segít a természettudományok oktatásában, olyan nehezen megérthető, lassú folyamatok esetében is, mint a csírázás, vagy a bolygók mozgásának modellezése.

Az ajánlott olvasmányokat és munkafüzeteket a tanulófelhőbe feltöltve, élvezetes, motiváló és innovatív módot jelentenek az olvasás megkedveléséhez. Minden diák saját ritmusában olvassa és oldja feladatait, bár kiváló lehetőség a csoportmunkához és pármunkához is.

Diákjaim számára a mozgókép egyenrangú önkifejezési forma a nyelvvel, tánccal és képzőművészettel. Az interaktív tábla és a kütyük kép- és hang minősége minden eddig használt multimédiás eszköznél jobb.

Kedvenc projektünk a heti egy órás sakk, azaz polgári nevelés sakkal. Első osztályban a Polgár Judit féle Sakkpalotával indítottunk, harmadik osztályra már komoly sakkverseny eredményeinkkel mérhettük a fejlődést. Megtapasztaltam, hogy az évezredes stratégiai játék ugyanolyan izgalmas a valóságos térben mint a virtuális valóságban. Mindkettő tanítható és diákjaim könnyedén eligazodnak mindkettőben.

Táblagépeinket szívesen használom a differenciálásra[4], nemcsak a tanórán, hanem a házi feladatok szintjén is. A tanulófelhőre feltöltött napi lecke, a versenyekre készülés feladatsorai, ajánlott olvasmány, kottaanyag és az interaktív tankönyvek könnyen elérhetőek a diákjaim által, három évre visszamenően. Bár a táblagépek nem alkalmasak a világhálón való navigálásra, mivel kódolva vannak, diákjaim mégis szívesen dolgoznak az általuk is szerkeszthető munkalapokon.

A pedagógus kibővített feladatkörei, megváltozott tanítási stílus

Nem elég csak alkalmazkodni a kapott tanítási helyszínekhez, lehetőségekhez, mert megfelelő ingereket kell küldjön a pedagógus az „okosórás” tanítványai fele. Ezért egy új módszertan kitalálója.

A pedagógus körenyezetpszichologusként lakberendezői szemmel kell formálja a környezetét ahhoz, hogy átalakítsa a meglévő feltételeket. Mindezt úgy, hogy tudja: a jól tervezett és kialakított edukációs környezet nem helyettesíti a hatékony oktatástervezést és tanítást.

A zavartalan tanuláshoz elengedhetetlen feltétel a gyerekeket támogató szülői háttér, ezért a pedagógus moderátora is a szülői közösségnek, maga mellé állítva a saját családját is, hiszen nagyon időigényes az eszközszintű használat elsajátítása.

Gazdaságszociológusként meg kell fogalmaznia anyagi jellegű kéréseit, mert igen költséges az IKT-s felszerelés. Csapatépítő trénerként meg kell győznie egy informatikához értő csapatot, akik segítenek a technikai jellegű problémák megoldásában.

Végérvényesen megváltozik a tanítási stílus, amihez igen nagy szakmai tudás birtokosa kell legyen a pedagógus és bölcs nyugalommal kell viszonyulnia a diákjai partnerré válásában. Ez újabb oktatási és nevelési helyezetek megoldását feltételezi.

Összefoglalás, befejezés

A terek találkozása hatással van ránk: öntudatos környezetkímélőként nem pazarolunk papírt és energiát. Nem terhelődik túl diákjaim fejlődésben lévő csontozata (átlagosan 2,5 kg-mal kevesebb az iskolás táskáink tömege). Exponenciálisan növekszik a versenyeredményeink száma. Kimagaslóan fejlett diákjaim szociális kommunikációja. Diákjaim pontosan ismerik az IKT-s eszközök anyagi és szellemi értékét és ami a legfontosabb: a tanulás szolgálatába tudják állítani.

Az általam feltöltött oktatási tartalom minden kisdiákhoz eljut és fel is dolgozza, ha másért nem, azért, mert érdekli és motiválja őket a kütyühasználat. Tanóráink előszobái valami érezhetően újnak. Attitűdöket alakítunk izgalmas, aktív tanulási móddal.

Zajlik az informatikai forradalmon. Edukációs tereinket ellepik a kütyük és a virtuális tér körbezár. Állítsuk a tanítás szolgálatába!

[1] http://www.gimi.ro/tudod-e-hogy/

[2]https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_541_Dull_Andrea_Kornyezetpszichologia/ch04.html

[3] http://www.gimi.ro/almok-es-kalandok-a-digitalis-eszkozok-vilagaban/

[4] http://www.gimi.ro/differencialt-fejlesztes-ikt-s-eszkozokkel/