Fancsali Adélka Leilla tanító néni és osztálya

Fancsali Adélka Leilla tanító néni és osztálya


Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny – KAV

SZŰCS-OLCSVÁRY MELINDA  |   ápr. 26, 2023  |  Elemi oktatás, Fancsali Adélka Leilla tanító néni és osztálya, Hírek


A KAV versenyszabályzata szerint a verseny célja a diákok anyanyelvi és irodalmi műveltségének gyarapítása; alapvető követelmény a megfelelő anyanyelvi műveltség, kreativitás, beszédkészség.

A nyelvi kérdések, feladatok kötődhetnek a verseny helyszínéhez, illetve valamely időszerű irodalmi, történelmi évfordulóhoz, de ez a tematika nem igényel kötelező bibliográfia alapján történő, külön felkészülést, hanem az anyanyelvi műveltséget mérő játékok, feladatok helyes megoldásából kerekedik ki.

A IV. osztályosok a Napsugár gyermeklap hét lapszámában (szeptember–március) közölt Szólj, szám! rovat anyanyelvi feladatai megoldásával gyűjthetik össze a megyei szakaszon való részvételhez szükséges pontszámot.

Idén többnyire Petőfi Sándor élete, munkássága és művei volt a téma.

A verseny forgatókönyve 5 írásbeli nyelvi játékot, 1 olvasási és 1 szövegalkotási próbát tartalmazott.

Az iskolánkat képviselő 3 fős csapat: Dávid Zsolna, Makai Alexa és Spierer Léna III. díjat hoztak a megyei szakaszról.

 

Gratulálok, lányok! Büszke vagyok rátok!

Fancsali Adélka – Leilla
elemi tagozatos tanár


Orbán Balázs nyomdokain

„A rajz az embert helyettesíti,  a személy átviszi rá saját tartalmait, érzéseit, fantáziáit.” Hárdi István, 1983

A kreatív tevékenység része a kisgyerekek mindennapjainak. Örömmel alkotnak, rajzolnak, színeznek, fantáziájuk szabadon szárnyal az ilyen tevékenységek során.

Az Orbán Balázs Általános Iskola által meghirdetett rajzverseny témája a szólások és közmondások rajz alapú megelevenítése volt. Igazi kihívásként tekintettek a gyerekek a feladatra. Közmondásokat, szólásokat értelmeztünk közösen. A gyerekek szembesültek sok életigazsággal, amelyek tömören, burkoltan vannak megfogalmazva ősrégi tapasztalatok alapján.

Sok szép alkotás készült, amelyeket szakmai zsűri értékelt.

 

Iskolánk több kisdiákja részesült díjazásban:

Előkészítő osztály díjazottja: Koncz Fanni - III. díj


Első osztály díjazottja: András Annabell -  I. díj


Második osztály díjazottja: András Csanád -  I. díj


Harmadik osztály díjazottja: Simon Mínea -  II. díj


Negyedik osztály díjazottjai, akik ppt bemutatót készítettek: Dávid Zsolna és Makai Alexa -III. díj

 

Gratulálunk a tehetséges, alkotó kedvű diákjainknak!

Fancsali Adélka-Leila, László Mária, Nyárádi Izabella, Szabó Zsuzsa, Székely Emőke-Katalin, elemi tagozatos tanárok

 


„FANTÁZIAMADÁRˮ NEMZETKÖZI PROJEKT

                                                

A „FANTÁZIAMADÁRˮ  nemzetközi projekt keretén belül 2023. április 6-án meghirdetett rajzpályázaton az elemis diákjaink a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjának, Petőfi Sándornak műveit mutatták be rajzban, a költő születésének 200. évfordulója alkalmából.

A projekt szervezői egy Van Gogh idézettel bíztatták tanítványainkat a részvételre:


„Ha hallod belül a hangot, ami azt súgja, nem tudsz festeni, akkor okvetlenül állj neki festeni, és a hang elnémul.”

Ezt a hangot némították el a kis elemisek. Sercegtek a ceruzák a rajzlapon. Sikeres, szép alkotások születtek. Díjakat is hoztak:

Előkészítő osztály - Székely Emőke-Katalin tanító néni

Koncz Fanni I. díj
Jakab Flóra II. díj
Tamás Anna III. díj

I. osztály - László Mária tanító néni

Koszta Zenkő II. díj
Sinka Luca II. díj
Pap Roland dicséret

II. osztály - Nyárádi Izabella tanító néni

Jakab Kincső I. díj
Lőrincz Eszter I. díj
Pakot-Andorkó Ákos I. díj

III. osztály -Szabó Zsuzsa tanító néni

Simon Mínea I.díj
Sebők Sára III.díj
Simó Eszter III. Díj
Erőss Zsanett részvételi oklevél

IV. osztály - Fancsali Adélka-Leilla

Ferenczy Júlia I. díj  
Pakot-Andorkó Ágota II. díj,
Barabás Márton-Mór III. díj

Örömmel gratulálunk nyerteseinknek!

Székely Emőke-Katalin, Fancsali Adélka-Leilla, Szabó Zsuzsa, László Mária és Nyárádi Izabella tanítónők

 


Kányádi Sándor szavalóverseny

,,A gyerekeknek minden javakból a legjobbat szoktuk juttatni - a versekből, az irodalomból is azt kellene.”

- idézi a versenyfelhívás Kányádi Sándor szavait.

A költő versei valóban irodalmunk legjavához tartoznak és a minőséget képviselik.

Március 24-én, a 23. alkalommal megrendezésre kerülő versenyen három korcsoportban mérhették össze tehetségüket az elemisek : előkészítő - I. osztályosok, II. - III. osztályosok, valamint a IV. osztályosok.

A versenyen az alábbi követelmények alapján hozta meg a zsűri a döntését:

•        a gyerek személyiségéhez, korához illő Kányádi Sándor-vers választása;
•        tiszta, helyes beszéd;
•        előadásmód (gesztusok nélkül);
•        a levegővel való helyes gazdálkodás;
•        szöveghűség;
•        a verseny ideje alatti megfelelő magatartás;
•        a szavaló öltözete, amely erősítheti a hatást.

Iskolánkat három tanuló képviselte:

Hermann Gergő, I. osztály
Alber Anna Júlia, II. osztály
Dávid Zsolna, IV. osztály

Mindhárman gyönyörűen tolmácsolták Kányádi Sándor gondolatait.
 

Hermann Gergő I. díjban részesült és továbbjutott az országos szakaszra, amelynek Varsolc község ad otthont május 12-14 között.

Örömteli felkészülést kívánunk neki, hajrá!

László Mária, Nyárádi Izabella és Fancsali Adélka-Leilla tanítónők

 


Ismét ősi szavaink zengtek


A III. osztályosok monda- és regemondó versenye hagyományaink őrzését, regéink, mondáink megtartását, visszaszerzését, mesélését hivatott szolgálni úgy, hogy anyanyelvünk ősi szavai újra elfoglalhassák tudatunkban az őket megillető helyet.

A hagyomány megőrzése, mint többen is valljuk, első sorban érzékenységet jelent.

Vért és sebeket, megrendülést vagy vigaszt. Hagyományainkban megszólalnak a siratók, a kövek, a hágók, a szakadékok, a Duna és a Tisza, a Maros és az Olt, a Budvár és Csicser, a fenyvesek és a tavak. Minden, minden mesél nekünk, ha megértjük a szavát.

Február 10-én, a Monda- és regemondó verseny megyei szakaszán, ismét ősi szavaink zengtek. Csodálatos volt újra felfedezni kicsiknek és nagyoknak a regéket, mondákat, mint nyelvi és történelmi hagyományaink nélkülözhetetlen kincseit, a bennük rejlő nyelvi ősvagyont: ősi szavainkat, a történelmi igazságokat, a történelmi személyiségeket, történelmi helyeket.

Gratulálunk Mihály Borókának, iskolánk III. osztályos kisdiákjának, aki az országos szakaszon képviseli megyénket és iskolánkat.

 

Köszönet illeti a szakmai zsűri: Dr. Ozsváth Imola magyar szakos tanár, Nyárádi Izabella és László Mária alsó tagozatos tanárok munkáját és biztató szavait.

Hajrá, Boróka!

 Fancsali Adélka – Leilla, szervező alsó tagozatos tanár

 

Országos szakasz
 

„Gyökér nélkül kidől a fa, gyökér nélkül nincs koronája, hagyományok nélkül nincs termő, dús lombú élet, múlt nélkül nincs jövő, ami érvényes a családra és anyanyelvünkre is. Tanuljunk a csodálatos, érző és beszélő fáktól. Ha nemcsak a koronát, hanem a gyökereinket is erősítjük, és közben az ágak révén az égből, a Teremtő igazságából is kortyolunk, akkor a gyökerek megtartanak bennünket. A regemondók marosvásárhelyi ünnepe gyökereinket, önismeretünket, önbecsülésünket erősíti, s ezzel dúsítja, fényesíti erdélyi magyar közösségünk koronáját” Zsigmond Emese

Marosvásárhely volt a házigazdája április 21–22-én az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínházban tartott regemondó és képrege-vetélkedő XIII. országos szakaszának, amelynek során 17 megyét és Bukarestet képviselő 31 harmadik osztályos kisdiák kalauzolta el a közönséget regéink, mondáink csodálatos világába (link!).

A harmadik díj nyertese Mihály Boróka, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium tanulója, Szabó Zsuzsa tanítványa lett, aki az Oktatási Minisztérium által felajánlott díjak mellett átvehette Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának díját is dr. Balogh Attila Márton konzultól.

Mielőtt a szövegmondás újabb ösvényére térnénk Borókával, itt az útelágazásban, előbb szeretettel gratulálok tanítványomnak az elért eredményhez és köszönöm a szülők szelíden támogató, állandó jelenlétét!

Szabó Zsuzsa tanító

 

 


Forog az esztendő kereke

Forog az esztendő kereke, egyszerre kettő is. Forog egy évkerék, a vallási ünnepeinkkel és forog egy évkerék a népi hagyományainkkal. Néha összeér a kettő, mint most, az év végén: Szent Miklós, napján. Ilyenkor minden osztályban ott van már az adventi koszorú, minden gyermek adventi éneket tanul, minden tanító díszbe vonja az osztálytermeket és a lassan lecsendesíti kisdiákjait adventi mesékkel.

Ebben a varázslatos időszakban a Gimi legkisebb diákjai minden évben közös asztalt terítenek, roskadásig tele gyümölccsel: almával, naranccsal, fahéjas körtével, mézes dióval és mogyoróval.

Asztal közepén adventi koszorú és már ég az első gyertya! Körbe állják és közösen énekelnek, muzsikálnak az osztálytanítókkal, vallástanáraikkal.

December 5-én a frissen felújított iskola tereit töltötte be a gyümölcsillat és a hálatelt énekszó. Tiszta és csengő gyermekhangok szóltak az adventről, a várakozásról. Öröméneküket meghallgatta az igazgató bácsi, a főesperes úr és a tanáraik.

Márton József plébános áldást osztott a gyerekekre és tanáraikra majd szőttes tarisznyájából elővarázsolt finomságokkal jutalmazta a gyermekeket. Isten fizesse!

Székely Emőke, László Mária, Nyárádi Izabella, Szabó Zsuzsa és Fancsali Adélka tanítók

Köszönet a fotókért Nagy Hajnal vallástanárnőnek.


Az adventi szentidőben

SZŰCS-OLCSVÁRY MELINDA  |   nov. 29, 2022  |  Elemi oktatás, Fancsali Adélka Leilla tanító néni és osztálya, Hírek


Az adventi szentidőben, egy-egy advent vasárnapot megelőző szombat este a Gimi szomszédságában magasodó Szent Miklós Hegyen, a plébániatemplomban az adventi vasárnapokat megelőző szombat esti szentmisék keretében ünnepélyes gyertyagyújtásokra kerül sor.

Az advent első vasárnapját megelőző előesti szentmise keretében a Tamási Áron Gimnázium IV. osztályos tanulói és az épp idén végzős teológiai osztály tanulói közösen karöltve igyekeztek szebbé varázsolni közreműködésükkel az Úrjövet időszakának ezen magával ragadó pillanatait.


Fényt gyújtottunk a sötétben - mert elkezdődött az év legmisztikusabb időszaka…

Advent első vasárnapja előtti szombaton sok kis mécses lángja világította meg a Szent Miklós Római Katolikus Templomot. Kíváncsi szemek, áhítatra összegyűlt szülők, nagyszülők és hívek várták a gyerekek bevonulását. Felcsendültek az ismert adventi énekek, versek és imák. A szívünkben már ott motoszkált az a várakozással teli érzés, amely az elcsendesedésről, a belső béke megtalálásáról és az örömszerzésről szól. Egyre többen vágyunk a lelki nyugalomra és békére, amely megtalálásában a hit tud segíteni. Az interaktív mise feloldotta a gyerekeket, kellemes, barátságos beszélgetés vette kezdetét Lehel pap bácsi és a gyerekek között.
Az adventi koszorú első gyertyája a hitet szimbolizálja. Amikor családunk körében meggyújtjuk az első gyertyát, annak fényessége nemcsak Isten világosságát, közelségét jelentheti számunkra, hanem azt is, hogy a nehéz időkben is meg lehet találni a fényességet. Meg lehet találni azt a békét, amelyet a hit révén nyerhetünk el. Ezt az első gyertyát a gyerekek most egy nagyon nagy család körében gyújtották meg.

                        Fancsali Adélka-Leilla tanító néni

 

„Az a legszebb gyertyaláng, amely elsőnek meggyúl az adventi koszorún. Ennek lehettünk részesei szombaton este, amikor összegyűltünk, hogy megünnepeljük az adventi első gyertya gyújtását. Hisz ez a gyertya a hitet szimbolizálja, és mi hiszünk a jóban és a szeretet erejében.”
                          

 Pakot - Andorkó Ágota, IV. A

 

„Csodálatos volt, hogy a sok emberrel együtt mi is adventre hangolódtunk. Elénekeltünk néhány éneket, verseket mondtunk, felolvastunk és könyörgéseket mondtunk. Égő mécsesekkel a kezünkben világítottuk meg a templomot. Mesés volt az az érzés, ami megmelengette a szívemet.”
                            

Dávid Zsolna, IV. A

 

„Olyan volt, mint a mesében, amikor a sötétben világítottak a mécsesek kicsiny lángjai, mutatva az utat az oltárig. Szépek voltak az énekek és a versek, de nagyon tetszettek Lehel pap bácsi kérdései is. Jó volt együtt ünnepelni az emberekkel a templomból, a szüleinkkel, a barátainkkal, a tanító nénivel, Tarzícia nővérrel és Hajnika tanár nénivel.”
                            

Ferenczy Júlia, IV. A

 

 


Tüzet viszek

 

A Tamási Áron Gimnázium elemi tagozatos tanulóinak évzáró műsora
2022. június 8.

„Tüzet viszek – kezdi a jól ismert énekes körjáték. A tűz az élet lényegével azonos, az emberi életben és az emberi történelemben fontos szerepet tölt be. A tűz melegít, fényt ad, oltalmaz, tisztít. Lángja, melege a szeretet. Gyakran Isten lelke jelenik meg benne. A szerelem és a forradalom jelképe. Ünnepeinken örömtüzet, tűzijátékot rendezünk.

A Tamási Áron Gimnázium elemi tagozatán heti rendszerességgel történő néptáncoktatás révén a népi értékeket próbáljuk átmenteni. A parázs továbbadása a cél, mert amíg parázs van, addig tűz is lesz.
A hagyomány olyan híd, melyen keresztül kapcsolatba kerülhetünk gyökereinkkel, mely a hosszú évszázadok alatt letisztult tudást őrzi.
A kisiskolások életkori sajátosságaik folytán nagyon is közel érzik magukhoz a néphagyomány által közvetített világot; természetesnek érzik annak jelképekkel teli rendjét. A mesében, énekben, táncban, játékban megfogalmazódó világkép ezért is olyan könnyen befogadható számukra.
„A közös táncos bemutatók örömteli napok, megállópontok életünkben, melyekre különös figyelemmel, nagy odaadással készülődünk.” Boros Hilda és Boros Béla táncoktatók

A 2021-2022-es tanév évzáró műsorát a Kicsi Gereben kezdte, bukovinai táncokat bemutatva. A 18. század közepe táján többezer székely menekült a Kárpátokon túlra. A túlnépesedés miatt a 19. század utolsó évtizedeitől több hullámban települtek vissza a Hunyad megyei Déva környékére és a Bánságba, a második világháború alatt a Bácskába, majd innen a dél-dunántúli Völgység falvaiba. Útjuk során sok fajta tánccal megismerkedtek. A koreográfiában polgári eredetű táncok és a régi stílusú silladri jelenik meg.

A tánc a kisiskolás korban nem válik külön a játéktól, hanem annak szerves részét képezi. Csak a tánctudás bizonyos fokán különül el és válik önálló szórakoztató elemmé. Az előkészítő osztály népi gyermekjáték fűzére különös élményt jelentett, ugyanis együtt járták vidám táncukat az oktatóikkal.
„Egy lángot adok, ápold, add tovább És gondozd híven.” (Reményik Sándor) Az idei előkészítő osztályosok is megkapták a lángot, amelyet népi gyermekjátékokon keresztül loptak a szívükbe Boros Béla és Hilda, a gimnázium táncoktatói. A „Tüzet viszek” című táncelőadás legfiatalabb résztvevőiként örömtáncot jártak a színpadon, lelkesedésük magával ragadta az igencsak népes közönség apraját-nagyját. Türelemmel és elragadtatással követték nagyobb társaik előadásait, azzal a meggyőződéssel, hogy hamarosan ők is pontosan úgy fogják cifrázni, ahogy tőlük látták.” Marika tanító néni

 

 

Az I. osztály felcsíki táncos gyermekjátékokat adott elő.

 

 

„Hála van bennem. Isten áldása kísért ebben a tanévben. Két év megállás, csend után újra megélni azt, hogy tanítványaink, a táncos lábú elemisek megdobogtatják a városunk nagy színpadát, és vele együtt a szívünket is, felemelő érzés volt. Köszönet a táncoktatóknak. Külön köszönet Szabó Ilka volt tanítványomnak, aki szép beszédével színezte az ünnepségünket. Idézve Kányádi Terasz című verséből. „A szalag végtelen, a szalag fáradhatatlan…”. Igen a szalag végtelen, emlékképek sorozata jelent meg előttem, ahogyan néztem a színpadon felkonferáló gyönyörű lánnyá cseperedett Ilkát. Így bámulni csak egy tanító tud a volt tanítványra. Az elsőseimnek most először adatott meg ez az élmény, de nem utoljára. Visszatérünk még a színpadra. Megismételjük fegyelemmel, szeretettel, hagyományainkat őrizve, örömmel, jó kedvvel, ahogyan most is tették ügyes kis elemiseink.” Bella tanító néni

 

 

A II. osztály következik eszközös kanásztáncokkal. Részben a pásztorfoglalkozásra, részben a tánctípus egyes formai sajátosságaira, jellegzetes eszközhasználatra vezethető vissza. A nyugati táncdialektus területén, így elsősorban a Dunántúlon a legáltalánosabb.
“Az elemi tagozat derekán ezek a kicsiny legényecskék úgy megtáncoltatták a botokat, hogy bottal üthettük a nyomukat. És az ügyes leányocskák! A tele üvegpalackokban meg se’ moccant a jó piros lé! Nem ömlött ki, dehogy, csak a jókedvünk csordult túl a Művelődési Ház falain és öntötte el aznap a várost. Adja a Jó Isten, hogy jövőre ismét együtt táncolhasson ez a sok apró gimis a két táncoktatójával!” Zsuzsa tanító néni

 

 

A moldvai csángómagyarság kör-, sor- és páros táncaiból hozott egy kis ízelítőt a III. osztály.
„Mindenkinek kellemes, pihentető, élményekben és kalandokban gazdag vakációt kívánok!” Fancsali Adélka tanító néni

 

 

A IV. osztály felcsíki táncokat mutatott be: héjszát, zsukát, gyorscsárdást és ceppert.
“Búcsúzik egy újabb generáció az elemi tagozattól. Hosszú utat tettek meg, hiszen a kis óvodások lassan serdülővé cseperedtek. A világ titkaira rácsodálkozó kisgyermekek lassan elmerültek a Tudás tengerébe. A kis búvárok találkoztak okos delfinekkel, akiktől szeretetet, empátiát, helyes viselkedésformákat tanultak, és elsajátították a magasabb szintű stratégiai gondolkodás alapjait. Érett, összetartó, egymást szerető közösségként, indulnak tovább az úton, amely még sok titkot rejt. Isten áldását kérve életükre, Reményik Sándor szavaival búcsúzom tőlük: Egy lángot adok, ápold, add tovább;/ Csillaggal álmodik az éjszaka, / És lidércfénnyel álmodik a láp / És öröktűzzel álmodik a szívem. / Egy lángot adok, ápold, add tovább, / És gondozd híven.”

 

 

Ma már egyre többen felismerik a néptánc jótékony hatását, amelyet gyakorol a gyerekek mindennapi életére, az élet minden területén. Azt is megtapasztaltuk, hogy az a jó, ha a gyerekek lépésről lépésre, az ábécével egyszerre tanulják a táncot is. Így egyszerre vetjük el a magot, azaz a dallamot a fülükbe, lábukba, együtt fonjuk élő szövetté népi gyermekjátékainkkal az elemi tagozat minden tanulóját, tanítóját, táncoktatóját és a diákjaink családjait.

 

Köszönjük, Hilda és Béla, a kö-zösségformáló munkátokat, jövőre szeretettel várunk: László Mária, Nyárádi Izabella, Szabó Zsuzsa, Fancsali Adélka és Székely Emőke elemi tagozatos tanárok