Az adventi szentidőben

Az adventi szentidőben, egy-egy advent vasárnapot megelőző szombat este a Gimi szomszédságában magasodó Szent Miklós Hegyen, a plébániatemplomban az adventi vasárnapokat megelőző szombat esti szentmisék keretében ünnepélyes gyertyagyújtásokra kerül sor.

Az advent első vasárnapját megelőző előesti szentmise keretében a Tamási Áron Gimnázium IV. osztályos tanulói és az épp idén végzős teológiai osztály tanulói közösen karöltve igyekeztek szebbé varázsolni közreműködésükkel az Úrjövet időszakának ezen magával ragadó pillanatait.

Fényt gyújtottunk a sötétben - mert elkezdődött az év legmisztikusabb időszaka…

Advent első vasárnapja előtti szombaton sok kis mécses lángja világította meg a Szent Miklós Római Katolikus Templomot. Kíváncsi szemek, áhítatra összegyűlt szülők, nagyszülők és hívek várták a gyerekek bevonulását. Felcsendültek az ismert adventi énekek, versek és imák. A szívünkben már ott motoszkált az a várakozással teli érzés, amely az elcsendesedésről, a belső béke megtalálásáról és az örömszerzésről szól. Egyre többen vágyunk a lelki nyugalomra és békére, amely megtalálásában a hit tud segíteni. Az interaktív mise feloldotta a gyerekeket, kellemes, barátságos beszélgetés vette kezdetét Lehel pap bácsi és a gyerekek között.
Az adventi koszorú első gyertyája a hitet szimbolizálja. Amikor családunk körében meggyújtjuk az első gyertyát, annak fényessége nemcsak Isten világosságát, közelségét jelentheti számunkra, hanem azt is, hogy a nehéz időkben is meg lehet találni a fényességet. Meg lehet találni azt a békét, amelyet a hit révén nyerhetünk el. Ezt az első gyertyát a gyerekek most egy nagyon nagy család körében gyújtották meg.

                        Fancsali Adélka-Leilla tanító néni

„Az a legszebb gyertyaláng, amely elsőnek meggyúl az adventi koszorún. Ennek lehettünk részesei szombaton este, amikor összegyűltünk, hogy megünnepeljük az adventi első gyertya gyújtását. Hisz ez a gyertya a hitet szimbolizálja, és mi hiszünk a jóban és a szeretet erejében.”
                          

 Pakot - Andorkó Ágota, IV. A

„Csodálatos volt, hogy a sok emberrel együtt mi is adventre hangolódtunk. Elénekeltünk néhány éneket, verseket mondtunk, felolvastunk és könyörgéseket mondtunk. Égő mécsesekkel a kezünkben világítottuk meg a templomot. Mesés volt az az érzés, ami megmelengette a szívemet.”
                            

Dávid Zsolna, IV. A

„Olyan volt, mint a mesében, amikor a sötétben világítottak a mécsesek kicsiny lángjai, mutatva az utat az oltárig. Szépek voltak az énekek és a versek, de nagyon tetszettek Lehel pap bácsi kérdései is. Jó volt együtt ünnepelni az emberekkel a templomból, a szüleinkkel, a barátainkkal, a tanító nénivel, Tarzícia nővérrel és Hajnika tanár nénivel.”
                            

Ferenczy Júlia, IV. A