Vitéz Lelkek

Vitezlelkek_logo_domborítottA kezdet lehet szerencsés vagy kétballábas, de sohasem úgy pattan elő, mint Pallasz Athéné Zeusz fejéből. Előzményei vannak. A Gimnáziumnak már 1990 előtt is volt szinjátszó hagyománya. Azonban ennek nem voltam részese, igy semmit sem tudok erről irni, de nem is tisztem.Sajnos, a 2000 előtti évekről sincs teljesen megbizható adattáram, az emlékek meg nem mindig megbizhatóak.
Szász-Mihalykó Attila 1989-ben került a gimnáziumba némettanárnak.A szinjátszás szeretetét még az egyetemről hozta magával. Mintegy másfél évtizedig volt a helybeli Népszinház vezetője. Természetes, hogy ezt a munkát a gimiben is folytatni szerette volna. A rendszerváltás után ez a törekvés találkozott a vezetőség vágyával, hogy élesszék fel a hagyományt, lehetőséget adva igy a diákoknak egy másféle tanulásra.

1990.

még zavaros időszak volt. Udvarhelyen a rendőrség épülete még romokban, tüntetés a magyar tankönyvekért, a magyar nyelvű oktatásért…él még Imecs László emléke, a kiskatonáé, aki életét adta…no, miért is, de jó lenne tudni….A csapat az ő emlékére készit Kányádi verseiből összeállitást. Olyan versekből, amelyek addig némaságra voltak itélve.

1999.

Október 27.-én került sor az iskolánk névadó ünnepségére. Az ünnepi műsorban az iskola színjátszói előadták: Tamási Áron: Vitéz Lélek című több felvonásos darabját. A rendező Szász M. Attila, némettanár volt, akinek a háta mögött nagy színházi tapasztalat állt. A Vitéz Lélek nagyszínpadi igényekkel készült. Díszletet a sepsiszentgyörgyi színháztól kaptak. A sikeren fellelkesülve a diákok szerették volna felvenni a Vitéz Lélek KFT címet. A KFT lekopott, de a Vitéz Lélek megnevezés maradt. Talán azért, mert egy olyan életfilozófiát tartalmaz, mely szerint bármi is történik, mindig újra kell kezdeni. Az ember soha ne adja meg önmagát a sorsnak.

A szabadság szédülete létrehozta szatmárnémetiben az első diákszínjátszó fesztivált, amelyen a Vitéz Lelkek az Etüdök című kísérleti darabbal vettek részt.

A második ODIF-ra már Székelyudvarhelyen került sor. A Vitézek Shakespeare: Szentivánéji álom modern feldolgozásával szerepeltek, nagy sikerrel. A díjazottak között azért nem szerepelhettek, mert a zsűriben résztvevő Ilyés Kinga kötötte az ebet a karóhoz, hogy szervezőt nem értékelünk. De a szervezést a legmagasabbra minősítette a közönség, a díjkiosztó hangulata majdnem szétvetette a kultúrház falait.

A következő színdarab szintén Tamási volt, az Énekes madár, amely érthető módon később is visszatért a Vitéz Lelkek repertoárjában.

A negyedik ODIF-on közönség-díjat kapott Tennessee Williams: Ez a ház bontásra vár című egyfelvonásos darabja. A tragikus sorsú kislány alakítója, Magyaróssi Emese alakítását is díjazták. Fesztiválon szokatlan módon meg kellett ismételni a nagy érdeklődés miatt az előadást. A következő előadás Ágai Ágnes: Kire ütött ez a gyerek? Az egyszemélyes előadót, Katona Lászlót, is alakítási díjjal jutalmazták egy másik ODIF-on.

Ebből a nemzedékből több színész került ki: Katona László, jelenleg Magyarországon él, akárcsak Osváth Noémi és Lőrincz Zsuzsa. A kolozsvári színház tagja Kali Andrea. Ha nem is lettek mind színészek ,(ami természetesen lehetetlen), de színházszerető emberek maradtak.

2000-ben Szász M. Attila, aki addig vezette a csoportot, újra elővette az Énekes madarat. Csaknem teljesen színpadképes volt már az előadás, amikor Attila vártalan hirtelenséggel elhunyt. Neve gyászkeretben került fel a plakátra, de az előadás siker volt. A halála természetesen követelte a vezetőcserét, így lett a Vitéz Lelkek teljes jogú vezetője 2000-től a felesége, aki addig is „szürke eminenciásként” részt vett a csoport munkájában. Az ő munkájával került szinpadra a Planctus philologiae, ami a humán tagozatosok sirámait tartalmazta. Ugyancsak ő rendezte a Kisködmön-t, ami egy népmese jó humorú, bravuros változata, valamint a Hős vagy áldozat cimű előadást, ami egy Hernádi novella drámafeldolgozásából született. Ez a két előadás is dijazott volt az ODIF-on. A közös munkának Attila halála vetett véget. De a „rakéta második lépcsője megy tovább”- ahogy Kovács Levente fogalmazott egy interjúban- a Vitéz Lelkek él és élni akar.

A 2000 utáni időszakot , elsősorban a létszám növekedése miatt,már a musical határozza meg.

2000.

A csoport még a veszteséget próbálta feldolgozni. Egy vidám kis darabbal foglalkoztunk, a Parancsország-gal. A darab egy mese nagyon sajátságos feldolgozása volt, amolyan rögtönzö szinház, abszurd beütésekkel, szemtelenül szabad asszociációkkal. A szövegkönyv mindössze hat mondatnyi jelzésből állt, s a jeleneteket a diákok alakitották ki.
A csoport kapott egy meghivást a kiskunfélegyházi fesztiválra, ahol ezzel a darabbal szerepeltünk. Évekig visszajártunk ide, amig a fesztivál élt.

2001-ben mutattuk be az akkor még nagyon ismeretlen Ágai Ágnes művet, a NEMzedék-et.
A kamaszkor friss látásmódját érvényesitő alkotás gyakran szerepelt a véndiáktalálkozókon. Igy érhettük el a több mint hatvan előadást. Később még kétszer felelevenitettem ezt az előadást, természetesen más szereplőkkel és más árnyalatokkal.
Nyáron Kovács Levente, a marosvásárhelyi szinművészeti egyetem akkori rektora work shopot tartott számunkra. Ekkor kezdtük meg a munkát KarinthyFrigyes művével, Azemberke tragédiájá-val.

2002.

A Szatmárnémetiben megtartott ODIF-on második lett Az emberke tragédiája.
Ezen a nyáron Varságon tartottunk sátorozással egybekötött szinjátszótábort, ahol Csokonai Vitéz Mihály Karnyóné cimű darabjának kezdtünk neki.

2003.

Azelső igazán nagy vállalkozás:Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról. A darabot a sándorfalvi táborban olvastam fel, s mivel szinte alig értették, az akkor dramaturgszakos lányommal átdolgoztuk.
A dalokat a diákok énekelték fel, az előadáson play backről ment. Ez aztán hagyományt teremtett. Az általunk előadott összes musical dalait a szereplők énekelték fel .A stúdiómunka Szász M. Attilánál folyt, s mindig hathatós segitséget jelentett András Gellért énektanár.
Ez a darab 2006-ig szerepelt a műsorunkon, de 2008-ban is felelevenitettük még. Szereplőgárdája időközben cserélődött is. Volt olyan előadás, amikor közel ötvenen voltak a szinpadon. Magyarországon is szerepeltünk vele, Zsámbékon a gyönyörű romtemplomnál, Kiskunfélegyházán kétszer is. Az itteni fesztiválon ismerkedtünk össze Maksa Zoltán humoristával, akit később nyilvánosan is, egy átütő sikerű Képzelt riport előadás után, Kiskunfélegyházán tiszteletbeli Vitéz Lélekké avattunk.
Maksa ebben az évben látogatott el Udvarhelyre, s tartott előadást a gimnázium tanulóinak.

2004.

Csak úgy mint otthon.A darab a hatalom természetrajzát adja, de vérbő komédia is. Sajnos, nem jegyeztük, hány előadás volt belőle, de azt tudom, hogy a diákok profi szinészi feladatot oldottak meg sikerrel.

2005.

Továbbra is van Képzelt riport, megy a Csak úgy mint otthon, és hogy valami új is legyen, Rejtő jeleneteket tanulunk. Vitézeim társastánc-tanfolyamot is végeznek, s frissen szerzett tudásukat szinpadon is bemutatják.

A szinház mellett egyébbel is foglalkozunk. Vannak tehetséges fotósaink.Kiállitásokat szervezünk nekik. A sort Sólyom Attila nyitja meg 2005-ben, majd folytatja Fodor Hunor, Lukács Szilárd. Megjelenik Török Tamás könyve a Megőrzőtt emlékezet. Ez a könyvecske Harasztos történeteit rögziti. A későbbiekben Bogos Boróka folytatja a “vitéz könyvek” sorozatot, nagyapja katonaemlékeinek feldolgozásával, majd az Erzsi mama meséivel.

2007.

Ismét egy nagy vállalkozás : Rómeó és Júlia. A csport együtt nézte meg a francia musicalt, s fellekesedve szerette volna szinpadra vinni. A dalok a musicalból vannak, de a szöveg az eredeti Shakespeare. A két főszereplő, a Rómeót alakitó Sebestyén Hunor és a partnere , Pál Emőke ma már szinészként élnek. Nem ők az egyedüliek, akik a szinházat választották életcéljuknak. A Képzelt riportos gárdából került ki Mihály Szilárd, Kovács Annamária, Gazdag Erzsébet,Bekő-Fóri Zenkő, Lukács Emőke és Dénes Emőke.

2008.

A dzsungel könyve – musical. A közismert darab szereplői ugyan állatok, de mindannyian tudjuk, hogy emberi értékekről (vérségi kötelék, szeretet,beilleszkedés) szól. Lassan hagyománnyá válik, hogy a produkcióinkat elvisszük a budapesti és a komáromi testvériskolákhoz.Ezzel az előadással Kaposváron is szerepeltünk. A vitéz Lelkek “nagykorú” lett. Nagykorúságát három musical bemutatásával ünnepeltük meg. És egy 12 kilós tortával, amit a nyilvánosság kizárásával jóizűen elfogyasztott a társaság.

2009.

My fair lady bemutatója. Eliza alakitója, a bájos Magyari Izabella az idén végez a marosvásárhelyi szinművészeti intézetben. Sándor Szilvi édesanyja gyönyörű ruhákat varrt. A kalapok hűen hozták az angol derbyk hangulatát. A hátteret Harmat Zita rajztanárnő tervezte, s a gyerekekkel festette meg. Ez az év, melyben utoljára szerveztük mi az ODIF-ot. A XVII.Fesztiválon 16 csoport jelent meg, a hangulat remek volt, de sajnos, nemsokára meg is szűnt ez a vándorfesztivál anyagi háttér és vállakozókedvű szervezők hiányában. De a szereplések nem szűntek meg, a csoport továbbra is miniatűr szinházként létezett s büszkén viselte az egyik fesztiválon a zsűri által adományozott diákszinpad nevet. Külföldi szerepléseink mindig élményt jelentettek. A nagyokkal Budapesten szerepeltünk. Azáltalános iskolásokkal, a Kisvitézekkel a Lakiteleken megrendezett szinjátszótalálkozón vettünk részt.

2010.

A szinésznek készülő véndiákok visszajárnak még. A Vitéz Lelkeknek jó kapcsolata van a marosvásárhelyi szinművészeti intézettel. Egyesek nálunk végzik a szinházi gyakorlatot. Mihály Szilárd egy igéretes szöveget hoz. Cime: Azegész élet. Átszabom a darabot, hogy talán a saját szülőatyja sem ismerne rá, de a végeredmény mindenkinek tetszik: a szerelem vergődését több sikon láthatjuk. A hangulatát a zene és a mozgás koreografált volta is fokozza. Sokaknak ez lett a “kedvenc”, pedig még “rendes” plakátja sem volt. Nyáron sikerrel hordoztuk meg Szatmár megyében is. A női főszerepet alakitó Albert Orsolya később elvégezte a szinművészeti főiskolát. T9bben megkérdezték tőlem, hogyan képesek ezek a diákok olyan tartalmakat hitelesen a szinpadon megjeleniteni, amiről nincs közvetlen tapasztalatuk. Nincs ebben semmi ördöngösség, csak sok-sok átbeszélgetett óra, és bizalom a szereplő diák erejében.

2011.

Az “öregek” is dolgoznak. A Komámasszony, hol a stukker cimű Görgey darabban egyetlen kivétellel mindenki végzett vagy egyetemista. Ezt már jegyzem: 15 előadást értünk meg vele. A 25 éves évfordulóra felújitottuk , a Bösendorferrel együtt. Öröm volt látni, hogy négy év múlva is ugyanolyan jókedvvel játszott a csapat. A “kicsik” sem tétlenkednek. Elkészül a Hegedűs a háztetőn. A legkisebbek az Orrolót adják elő.Ez egy aranyos mesejáték arról, hogyan keresi a helyét a világban egy furcsa lény, aki lónak hiszi magát, de igazából orroló. A mesével jóval korábban találkoztam, s egy cd is született belőle, amelyen az akkori vitézek hangja szerepel. Készül Mihály Szilárd magánestje, KarinthyFerenc :Bösendorfer-je. Ezzel nem csupán vizsgázott, évekig játszotta a legkülönfélébb szinhelyeken.

2012.

Azév bemutatója a Valahol Európában cimű musical. Készül egy másik, prózai előadás Görgey darab, a Vörösmarty darabjából ihletődött Görgey komédia, a Fátyol titkai. Az eredeti helyzetkomikumot Görgey egy jó adag nyelvi komikummal is megfűszerezte, és a port lefújva róla élvezhetővé tette minden réteg számára. Ezzel sikerül elmennünk Salgótarjánig, Balassagyarmatig. Mindenütt jókat nevettek a vigjátékon, melyből
közel húsz előadás volt.

2013.

Játszuk a Fátyol titkait. Bemutatjuk a Zene hagjai cimű musicalt. Az ötletet a közismert film adja, de kemény munka várt rám, mert forgatókönyv hiján a film szövegeit kellett szinpadra alkalmazni. A Vitéz előadások csak a kezdet kezdetén voltak diszlettel, kellékkel ellátott produkciók. A későbbiekben (nyilván elsősorban a körülmények miatt) “szegény” szinházat játszottunk, ahol az üres térben a szereplők kellett megadják a teljesség illúzióját minimális kellékkel és diszlettel. Ennek előnye az, hogy a személyiség erőit mozgósitja, s ez természetszerűen erősiti is azokat. Gyakorlati haszna pedig, hogy “sallang” nélkül könnyebb a kiszállás megoldása.

2014.

Bemutattuk az Oroszlánkirályt.Az előadás a rajzfilm nyomán készült, igy aztán szinte természetes, hogy a legnagyobb sikere a Pumba-Timont jó humorral játszó Barabás-Orbán párosnak volt. 16 előadást értünk meg januártól szeptemberig. Szerepeltünk a Székelyföldi Fizikusok számára, voltunk Segesváron, Baróton, Korondon, Zetelakán, Ülkében,valamint Budapesten és Komáromban a testvériskoláknál. A többi előadás az udvarhelyi közönségnek szólt. Ahogy az lenni szokott, a már érettségizett diákok távozása miatt levettük műsorról. Már a Budapest-Komárom kiszálláson is személycserére volt szükség. Zordon szerepét Bálint Előd, Mufasa szerepét Imre lászló vette át, és a „megürült”hiéna-főnök helyére Szabó Zsolt került.

Ugyanebben az évben Szente Anita mutatta be a magánestjét a Hervay Gizella verseiből összeállitott Kést dobok utánad cimmel.

Bemutatásra került az OZ, a nagy varázsló cimű musical. Terveimben szerepelt egy szerelmes versösszeállitás is a világirodalom legszebb verseiből. A musicalt rekordidő alatt sikeresen bemutattuk, a másik előadás átcsúszott 2015-re. Viszont annál nagyobb lett a sikere. A “Vedd vissza tőlem ezt a nagy szerelmet” plakát nélkül is teltházakat vonzott. Mindkettő még repertoáron szerepel, bár az Oz-zal már több mint tiz előadásunk volt.
2015 jubileumi év. A vitéz Lelkek 25 éves munkát tudhat a háta mögött. Egyhetes sorozattal készültünk erre az eseményre. Az ünnepi hét egy másik egyesület, a SZKA “Fuss neki”mozgalmában való részvétellel kezdődött. Folytatódott Otilia Cormos, városunkból elszármazott festőnő kiállitásának a megnyitásával.Elkészült a 25 éves a Vitéz Lelkek cimű DVD. Aztán egy hét alatt kilenc előadás következett. Felújitottunk két régi előadást (Bösendorfer és Komámasszony , hol a stukker?), bemutattuk a két repertoáron lévő darabot,s két bemutatót tartottunk. A képzelt riport egy amerikai popfesztiválról máig nem veszitett az aktualitásából. Az Equus cimű darab igazi próbatételnek mutatkozott, de most már elmondhatjuk, hogy a szereplők sikerel vették a profikat is próbára tevő akadályt. Meghivottunk a tiszteletbeli vitéz lélek, Maksa Zoltán volt, aki két előadást is tartott. Az egészre a koronát az ünnepzáró est tette fel, amikor a több mint 20 szinpadközelben maradt volt diákunkból eljött kilenc szinész. A sort Balázs Attila nyitotta, aki a temesvári szinház igazgatója, de számunkra inkább vitéz lélek. Művészetükkel elbűvölték a közönséget a többiek is: Pál Emőke, Sebestyén Hunor, Magyari Izabella, Kovács Annamária, Bekő-Fóri zenkő, Lukács Emőke, Mihály Szilárd is. Gazdag Erzsébet a szinpad gyógyitó hatásáról tartott kiselőadást. S mindeközben ott voltak az egykori vitézek gyerekei is. Öröm volt minden találkozás. Nem csoda hát, hogy a Gondűzőben tartott találkozáson olyan emelkedett volt a hangulat. 25 év nagy idő, megérdemli az ünnepet. De ahogy a vitézek kórusa is énekelte : Show must go an.

 
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com