Az iskola története

A gimnáziumot a tudományok művelését és kegyesség gyakorlását hirdető a jezsuiták alapították 1593-ban. Első alapítóként Vásárhelyi Gergely szerzetest, a rend egyik legképzettebb magyar tagját tartja számon a hagyomány.

Kezdetben a római katolikus plébánia egy-két helyiségét használták oktatási célokra.

A XVI. század végén kialakult bizonytalan helyzet miatt a gimnáziumban megszűnt az oktató-nevelői tevékenység. 1651-ben a jezsuita rendnek sikerült újjászervezni a székelyudvarhelyi rendházat és újraindították az oktatást a gimnáziumban. Ilyen értelemben az iskola második alapítója a barokk hitvitázó irodalom jeles képviselője, Sámbár Mátyás jezsuita pap volt. Ugyancsak ő kezdeményezte a gimnázium első önálló épületének és a convictusnak az építését.

1666-ban a jezsuita iskola már különálló épületben működött. A „Tanodát” – az 1660-as években építették. Egyemeletes épület volt, nyolc tanteremmel, egy pedellusi lakással. Zsindellyel fedték be, középen kis toronnyal díszítették.  Egy fedeles feljáró, a „jezsuita lépcső” kötötte össze a plébániával.  Lebontották 1909- ben. 1871-ben helyszűke miatt mellette épült fel az Iskola utcai „Póttanoda”, amelyben három tanterem kapott helyet. Ez utóbbit 1990-ben lebontották, mivel ekkorra már romos állapotba került. Helyére épült a mai Márton Áron Ifjúsági Ház.

A jezsuiták 1773-ig, a rend feloszlatásáig vezették a gimnáziumot. Az iskola fenntartója 1773-tól az 1948-as államosításig a Római Katolikus Egyház illetve a Római Katolikus Státus volt.

A mai középiskola épülete helyén állott az 1735-ben épült fiúnevelde (convictus), az alapítványos tanulók internátusa, vagy „Táplálda” ahogy még nevezték, amelyet majd 1909-ben lebontottak.

gimi

Az újabb iskolaépületet (a mai bentlakást), 1890-ben kezdik el építeni és 1892-ben lett átadva. Az erdélyi Római Katolikus Státus 100 000 forintot meghaladó költségén kívül az Udvarhelyi katolikus falvak járultak hozzá az építéshez. A pléhlemezzel födött, neoklasszikus épületben 24 szoba, 8 tanterem szertárokkal, 2 tanári, könyvtár, tanácskozóterem, igazgatói szállás 4 szobával, tornahelyiség, díszterem kapott helyet. A régi Tanoda és a Fiunevelde 1909-ben lett lebontva, ez utóbbi helyébe épült a magyar állam és a Római Katolikus Státus költségén 1909−1910 között a háromemeletes, impozáns iskolaépület, mely tornateremmel és igazgatói lakással is rendelkezett. Pápai Sándor, a kor neves építőmestere kapott megbízást az eklektikus-szecessziós stílusú épület kivitelezésére. Az új iskolaépületet Gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi római katolikus püspök szentelte fel 1910. november 20-án.

A két világháború közti időszak nehéz próbatételek elé állította a kisebbségi sorba került magyarság iskoláit. A gimnáziumot fenntartó Római Katolikus Státus elveszítette anyagi forrásainak nagy részét, így az iskola véndiákjai segélyző egyesületet hoztak létre az iskola fenntartásának támogatására.

1940−44 között a gimnázium felvette az egykori neves tanítvány, Baróti Szabó Dávid nevét, reményekkel tele, az anyaországi iskolákkal testvérkapcsolatokat kialakítva folytatta tevékenységét.

A második világháború után, 1948-ban sor került az egyházi iskolák államosítására, a kisebbségben élő magyarság kultúrájának, intézményeinek a lassú elsorvasztására, felszámolására. A megszorító intézkedések lépésről lépésre építették le a magyar intézményrendszert.

A székelyudvarhelyi jezsuita alapítású Római Katolikus Főgimnázium nevét az 1948 január 9-i Oktatásügyi Minisztériumi rendelet értelmében „Magyar Tannyelvű, Elméleti Líceummá” változtatták, majd 1958 és 1990 között a román kommunista vezető után „Dr. Petru Groza Ipari Líceum” lett. A kommunista vezetés iskolákat egyesített, így kerültek a magyar gimnáziumba román tannyelvű osztályok, így vált egyre nehezebbé a kisebbségi sorban élő szellemi elit képzése. 1960 és 1977 között a gimnázium reál-humán líceumként, 1977-től 1984-ig matematika-fizika profilú líceumként működött. 1984-ben ipari líceummá nyilvánították. A megszorító intézkedések következtében az 1985/86-os tanévben a matematika-fizika profilú kezdő osztályok már román tannyelven indultak. Egyértelművé vált, hogy a kommunista román állam célja a magyar nemzeti kisebbség teljes felszámolása, asszimilálása volt.

1990-ben vette fel egykori diákja, Tamási Áron nevét. Ma a hivatalos megnevezése a „Tamási Áron Elméleti Líceum”, de magyarul a „Tamási Áron Gimnázium” nevet használjuk.

gimi1

A rendszerváltás utáni években átszerveződött az iskola élete, ismét csak magyar tannyelvű elméleti osztályokat hoztak létre, valamint évfolyamonként egy római katolikus osztály is beindult. Ezekből az osztályokból 1999-ben alakult meg a Baróti Szabó Dávid Római Katolikus Iskolaközpont, Laczkó György geológia-földrajz szakos tanárt kérte fel a katolikus egyház az igazgatóságra. 2000-ben a dr Imre Domokos Egészségügyi Liceumot beolvasztották a Katolikus Iskolába. Az intézmény átvette a régi „Római Katolikus Leánynevelő Intézet” (Zárda) épületét, amelyik 1879-1880-ben épült.

A Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont léte nem bizonyult hosszasnak, mivel 2001 őszén a katolikus egyház a két iskola vezetőségével közösen úgy látta jónak, hogy egy fedél alatt egy intézmény működjön, elkerülve ezzel a körvonalazódó vitákat, egybeolvasztotta a két intézményt, a Tamási Áron Gimnáziumban továbbra is működtetve a római katolikus osztályokat, valamint az egészségügyi általános asszisztensképzést is. Így egyértelművé vált, hogy a Tamási Áron Gimnázium a régi Római Katolikus Főgimnázium jogutódja.

A gyulafehérvéri Római Katolikus Érsekségnek 2004-ben visszaszolgáltatták a három ingatlant, a Gimnázium Szent Miklós-hegyi főépületét, a Márton Áron- téri régi iskolaépületet, a mai bentlakást és az Iskola utcai régi „zárdát” a mai elemi és általános iskolai épületet. Ebben a három épületben működik a Gimnázium. Mindhárom épület műemléképületként van nyilvántartva Hargita megye hivatalos jegyzékében. Az épületek a Kolozsvár székhelyű, 1990-ben újraindított Római Katolikus Státus Alapítvány kezelésébe kerültek, melynek világi kuratóriumi tagja a Gimnázium jelenlegi igazgatója Laczkó György.

Az iskola egykori híres tanítványai:

Zöld Péter történetíró, lelkész, a madéfalvi székely ellenállás hőse
Keserű Mózes püspök apát –kanonok, csillagász
Baróti Szabó Dávid költő és műfordító, a görög-római verselés meghonosítója irodalmunkban
Orbán Balázs író, néprajzi gyűjtő, az MTA levelező tagja
Demeter Endre prépost
Boros Fortunát egyháztörténész
Kadicsfalvi Török Ferenc pap, templomépítő
Nyírő József író
Tamási Áron író, az iskola névadója
Tomcsa Sándor író, karikaturista, Székelyudvarhely művelődési életének meghatározó egyénisége
Mihály László költő, költő, író újságíró
Szemlér Ferenc költő
Ugron Gábor, politikus, közíró
Jodál Gábor zeneszerző
Márton János színész
Tompa Miklós színigazgató, rendező
Balogh Ferenc hegedüművész, zenepedagógus
Petelei István író
Dr Palló Imre operaelőadó
Mihály László író
id. Bíró Lajos közíró, lapszerkesztő

és sokan mások, a magyar kultúra szellemi kiválóságai.

 
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com