Az iskola címere

cimer-nagyTanintézményünk Erdély egyik legrégebbi iskolája, de eleddig sosem volt címere. Az utóbbi száz évben megkülönböztető szimbólumként legtöbbször az impozáns főépület képét használták, ez jelenítette meg Székelyudvarhely és a nagyvilág számára a Gimnáziumot.

Tantestületünk úgy döntött, hogy készíttetünk egy olyan címert, amelyik legjellemzőbben utal iskolánk múltjára, gyökereire, hagyományaira, ugyanakkor megjeleníti a mai intézményt is.

E címer elkészítésére a budapesti Pécsi L. Dániel jelképművészt, az Ars Hungarica BT ügyvezetőjét kértük föl.

Reméljük, hogy e címer további évszázadokon át hitelesen fogja jelképezni az itt zajló komoly szellemi tevékenységet.

Laczkó György igazgató

 

***

A címer egy közösség jelképeinek (zászló, körbélyegző mellett) történelmi múltjának és jelenének legfontosabb szimbóluma. A címerek a középkori kultúra máig továbbélő alkotásai, szabályait a CÍMERTAN (HERALDIKA) határozza meg. A különböző alakú CÍMERPAJZSOKBAN ábrázolt CÍMERKÉPEK és SZÍNEZÉSEK kialakult történelmi hagyományokat követnek, szabályait az alkotónak fegyelmezetten kell alkalmaznia. Az a jó címer, amelyik közérthető mindenki számára és szellemi üzenete jövőbemutató.

A címertervezéshez felhasznált szempontok:

  1. Az oktatásra, pedagógusokra és diákokra utaló jelképek.
  2. Tamási Áront, a Gimnázium egykori diákját és névadóját, a jeles székely írót megjelenítő szimbólumok.
  3. A székelységhez fűződő szoros kötődés címerképi kifejezése.
  4. A Gimnázium egykori alapítójára és működtetőjére, a jezsuita rendre utaló ábrázolások.

A címer leírása

A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium címerének alkotásánál a fentiek alapján a magyarországi és romániai címerhasználatban gyakorta alkalmazott lekerekített, hegyes végű, háromszög alakú PAJZSFORMÁT választottam. (Hasonló címerpajzsot alkalmaztam a rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium, a halásztelki Bocskai István Református Középiskola, a kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola, stb. esetében is.)

A CÍMERPAJZSOT egy vágással (vízszintes osztás) 1. sz. felső, és 2. sz. alsó címermezőkre osztottam. A felső címermezőt az alsó címermezőtől aranyszínű pólya választja el egymástól.

Az 1. sz. felső címermezőben kék színű háttérben egy aranyszínű bagoly látható, mely fehér színű tekercset tart karmai között. A tekercs szélein az iskola névadójának Tamási Áron nevének T. Á kezdőbetűi láthatók. Alatta szintén a névadóra, a jeles íróra és írástudóra utaló vízszintes helyzetű aranyszínű lúdtollat (pennát) ábrázoltam.

Ez az összetett jelkép egyrészt megjeleníti az iskola egykor híres növendékeit, az írástudókat, másrészt utal az intézményben folyó ökumenikus szellemiségű oktatásra, az oktatókra és a tanulóifjúságra.

A Bagoly, az összetekert pergamen és az alattuk elhelyezett lúdtoll külön-külön az alábbi jelentéstartalmakat hordozzák.

Az összetekert pergamen vagy papír, általánosságban, mint Könyv az alábbi jelentést fejezi ki.

„Az összetekert pergamen, vagy könyv általában a bölcsesség és az isteni titkok szimbóluma, a kinyilvánított titkokat a kinyitott, a ki nem nyilvánítottakat pedig a becsukott könyv jelképezi. Egyiptomban a Halottak Könyve olyan szent formulákat tartalmazott, melyet a halott mellé helyeztek, hogy őt a túlvilágon igazolja. A bibliai Élet Könyve (Dán.12,1; Jel.20,12) az emberek tetteit tartalmazza. Krisztus számos ábrázoláson tartja ezt a Könyvet a bal kezében, míg jobbját áldásra emeli. (Legszebb példája a Magyar Szent Koronán figyelhető meg.) Leggyakrabban a négy evengélistát (Máté, Márk, Lukács, János) ábrázolják könyvvel.  A leghíresebb könyvek a Biblia, a Korán, a Tóra.  Távol-Keleten a számtalan jós-, törvény-, és daloskönyvek (pl. Kínában a Si-king = Dalok könyve). A magyar könyv szó török közvetítésű kínai eredetű vándorszó. Könyvnek tekinthetjük a kő- és  agyagtáblákat, a papirusz- és pergamentekercseket, valamint a papírra nyomtatott, összefűzött és bekötött műveket. Mózes a Tízparancsolatot kőbe vésve kapta Istentől (Móz.32,32-33). Pál apostol a Könyvet és Tekercset, illetve pergament egyaránt említi a Timóteushoz írott levelében (II.Tim.4,13)

A rózsakeresztesek felfogása szerint a Világ Könyve isteni üzenetet hordoz, s egyúttal magával a Világmindenséggel azonos. Erdélyben sok emlék őrzi a könyvábrázolást. Megtalálható az egymagában álló vagy kézben tartott, csukott és nyitott könyv a református prédikátorok, teológiai professzorok, római katolikus plébánosok, unitárius lelkipásztorok sírkövén, de rávésték az 1702-ben elhunyt Tótfalusi Kis Miklós Európa-hírű nyomdász és Biblia kiadó sírja fölötti kőkoporsóra is. A lelkészek nemesi címerében lévő nyitott könyvek szintén a Bibliát, a Könyvek Könyvét, a Szentírást jelképezik.”

Az összetett jelkép másik fontos szimbóluma a Bagoly ábrázolása.

„A Bagoly éjszakai vadászó, ragadozó madár lévén szoros kapcsolatban áll az alvilággal, illetve a túl- és másvilággal. Sötétben látó szemei miatt a rejtett titkok ismerője és a bölcsesség jelképe. Általában a kistestű kuvikhoz kapcsolódnak a negatív jelentések, míg a fülesbagoly a pozitív értékek hordozója. Az ókori görögöknél Pallasz Athéné Istennő hozzárendelt szimbólumként (attribútumként) bagolyt tartott a kezében, mely a tudást és a bölcsességet jelképezte. A keresztény allegorikus jelrendszerben gyakran a zsidókkal azonosították, akik Krisztus tanításának fénye helyett a sötétséget választották. Mint bölcs és magányosan élő madár szerepel a keresztény remeték ábrázolásain is. Szent Jeromos mellett szintén bagolyt látunk. Éjszakai madár lévén, pedig a Passió jelenetekben a sötétséget jelenti, ahová Krisztus kereszthalála hozza el a világosságot (Lk. 1,79).

Ugyanakkor napjainkig megmaradt a tudással kapcsolatos értelmezése is, az éjszakát átvirrasztó írástudók és diákok madaraként.”

Az összetett jelkép harmadik fontos eleme az írásra használt lúdtoll, vagy penna. Ennek mélyebb értelmezését az alábbiakban olvashatjuk.

„Az írásra használt PENNA (LÚDTOLL), mint MADÁRTÓL EREDŐ TOLL, az égi ISTENI EREDETŰ HATALOM szimbóluma. Ezen túlmenően az átörökített, leírt tudás eszköze, mellyel AZ ÍRÁSTUDÓK ISTEN KINYILATKOZTATÁSAIT, a TUDÁST és a BÖLCSESSÉGET vetették papiruszra, pergamenre, vagy manapság papírra.”

A címermező jobb felső sarkában (látvány szerint bal felső) aranyló Nap arcot, bal felső sarkában (látvány szerint jobb felső) növekvő ezüstszínű Hold arcot láthatunk.

Ez az ábrázolásmód a székely nemzethez való szoros kötődés kifejezése, de ennél mélyebb jelentéstartalma is van.

„Az ember már az ősidőkben tudta, hogy NAP nélkül nincs élet, de tisztában volt pusztító erejével is. Szimbolikus jelentőségét növelte, hogy az időszámításnak is a látszólagos NAP mozgás a legfőbb kulcsa. Ennek megfelelően szimbolikája igen gazdag. Egyazon kultúrában, kultúrkörben tisztelhetik, mint égitestet – méghozzá többféleképpen napszak, hónap és évszak szerint -, attól elkülönülten, mint Istent, vagy isteni megnyilvánulást. Így a keresztény kultúrkörben a Biblia is számos párhuzamot von Jézus Krisztus és a NAP között. A Kora- keresztény művészet Krisztust Héliosz NAPISTEN képében ábrázolta. Így lett Krisztus – Illés próféta jövendölése nyomán – az IGAZSÁG NAPJA (Mal 3,20), s később az IGAZSÁGOSSÁG szimbóluma jelezvén, hogy mindenre FÉNY derül. Emellett a keresztény szimbolikában a NAP az igazság és a bölcsesség jelképe lett, de Isten tulajdonságainak kifejezésére is használták. A 84. zsoltár 12.versében ezt olvashatjuk: Mert NAP és PAJZS az Úr, vagyis világosság és védelem.

A NAP-ot és a HOLD-at mindig együtt ábrázolják, melynek az a magyarázata, hogy több egyházatyánál az Atyát és a Fiút, illetve az Ó-és Újszövetséget, valamint magát az EGYHÁZAT jelképezte, de vonatkoztatták Jézus megdicsőülésére is. Emellett a NAP és a HOLD a székelység ősi szimbóluma, melyet Zsigmond királytól nyertek címerhasználatul 1437-ben. Eredetük azonban még régebbi a hun és magyar őstörténetbe nyúlik vissza. Ismeretes, hogy eleink imával köszöntötték a felkelő NAP-ot, mely hitvilágukban a hatalom, a bátorság és a boldog élet jelképe volt. (Ezt az ősi hagyományt őrizték meg számunkra a moldvai csángó asszonyok, akik Csíksomlyón minden esztendőben imáikkal várják a napfelkeltét.) Őseink szintén imával köszöntötték az égbolton megjelenő HOLD-at, mely hagyományaikban a tisztaság, a béke és a szeretet megtestesítője volt. A FÉLHOLD az emberi élet és a szerencse változandóságát is jelképezte.”

Az 1. sz. felső címermezőt a 2. sz. alsó címermezőktől egy aranyszínű pólya választja el. Erre a pólyára helyeztem el az iskola zöld színű latin nyelvű jelmondatát „PIETATI ET SCIENTIAE” (A JÁMBORSÁGNAK ÉS TUDOMÁNYNAK), mely az iskola szellemi üzenetét óhajtja kifejezni.

A 2. sz. alsó címermezőben vörös színű háttérben a jezsuita rend ősi jelképének ovális alakú címerképe látható, melynek jobb és bal oldalán az iskola alapításának 1593-as fekete színű évszáma látható.

Ismeretes, hogy az székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium Erdély egyik legrégibb oktatási intézménye, melyet a jezsuita rend alapított.

„A jezsuita rend alapítója Loyolai Szent Ignác, aki 1491-ben előkelő spanyol nemesi család sarjaként született. Katonai pályára készült, de 1521-ben súlyosan megsebesült. Betegsége alatt életszemléletében nagy változáson ment keresztül. Elhatározta, hogy további életét egyedül Istennek szenteli. Először misszionárius feladatokkal próbálkozott, de hamarosan rájött, hogy megfelelő tudás nélkül nem jut semmire. Nagy energiával tanulni kezdett. Rövidesen társak csatlakoztak hozzá. 1540-ben szerzetesrendet alapított, szavait idézve: „Isten nagyobb dicsőségére”. Rendjét JÉZUS TÁRSASÁG-nak nevezte el. A régi magyarok jezuátoknak mondták, ebből alakult ki később a JEZSUITA név. Az alapító szigorú feltételeket szabott a felvételre jelentkezőknek; pl. 12 esztendei tanulást és próbaidőt. Az egyházi szolgálatnak is igen széles határokat szabott; igehirdetés, ifjúságnevelés, tudományok művelése és a hittérítő szolgálat. Az első rend volt – s talán az egyetlen -, amelyik a jelentkezők fizikai és egészségi állapotát is figyelembe vette. Gyenge, beteges testalkatúak nem kerülhettek a szervezetbe.  Jezsuita rendtag a renden kívül nem fogadhatott el semmilyen egyházi, vagy világi méltóságot, csak akkor, ha erre a pápa kifejezetten a személyére szóló parancsot adott. Ám előbb ki kellett lépnie a rendből, egy másik – szigorúbb regulájú – rendbe és csak onnan foglalhatta el a kijelölt méltóságot. A hármas szerzetesi fogadalmon kívül egy negyedikkel különleges engedelmességet fogadnak a mindenkori pápának. Hazánk történelmében jellemző példa erre az erdélyi születésű Pázmány Péter bíboros esete (1616-1637). Amikor a pápa a magyar egyház élére rendelte, el kellett hagynia a jezsuita rendet. Ekkor a szomaszkai rendbe nyert felvételt és csak fél év elteltével foglalhatta el Nagyszombatban az esztergomi érsek-prímási méltóságot. Az elmúlt évszázadok során úgy emlegetik a jezsuita rendet, mint a „HARCOLÓ EGYHÁZ” elit hadseregét. Nem csak a Szentszék figyelme fordult a jezsuiták felé, hanem a királyok és a többi hatalmasságoké is. Előszeretettel választották tanácsadóikat és bizalmi embereiket a nagy tudású, művelt rendtagok közül. Ebből magyarázható később a felvilágosodás korában, hogy az új eszmék egyház elleni támadásának célpontja a jezsuita rend volt.

A rend Magyarországon már 1561-ben megtelepedett. Először Nagyszombatban, majd Kolozsvárott és a Székelyföldön.

Címerük: ovális pajzsban, fehér mező, melynek közepében három fekete betű: I.H.S. A „H” betű vízszintes száraiból latin kereszt emelkedik, liliomos szárvégekkel. A pajzs alsó részén vörös színű szív látható, melyből három kovácsszög áll ki. A pajzskeret dicsfényt szimbolizáló arany sugarakból áll.

Jelmondatuk: „OMNIA AD MAIOREM DEI GLORIAM” (Mindent Isten nagyobb dicsőségére) Az I.H.S. betűk az általános egyházi jelképezésben rövidítést jelentenek a „IESUS HOMINIUM SALVATORE” (Jézus az emberiség megváltója) kezdőbetűiből.  A jezsuiták azonban más értelmezésben is használják; „IESUM HABEMUS SOCIUM” (Jézus a mi társaságunk).”

A most bemutatott címer a Jezsuita rend egyik legősibb dokumentációján, az 1598. évi kiadású „RATIO ATQUE CONSTITUTIO STUDORIUM” című könyv címoldalán látható, mely a Jezsuita rend szabályzatát tartalmazza.

A CÍMERKÉPEK mellett a SZÍNEKNEK is fontos jelentéstartalmuk van.

Az 1. sz. felső címermező és a szalag KÉK SZÍNE az égre, a vízre, a levegőre, mint elemekre, valamint az igazságra és a hűségre utal. Az iskola vonatkozásában a helyi közösség igazságszeretetét és a hagyományokhoz fűződő szoros kapcsolatát is szemlélteti.

A 2. sz. alsó címermező, és a Jezsuita címerképben ábrázolt szív VÖRÖS SZÍNE a tűz, a mennyei fényesség, a meleg, a szeretet színe. A véré és ezáltal Krisztus keresztáldozatának és minden emberi áldozatnak, a hősi halottaknak is fontos kifejezése. Emellett megjeleníti azokat a mártír papokat, oktatókat és diákokat, akik a különböző világégések során életüket áldozták hitükért és a hazáért.

A felső és alsó címermezőt elválasztó pólya, a nap, a bagoly, a penna, a Jezsuita címer dicsfényének és a feliratok ARANY (SÁRGA) SZÍNE, az Égi eredetű hatalomnak, a Mennyei boldogságnak, valamint a Megdicsőülésnek kifejezője. Az iskola vonatkozásában a több mint 400 éves múltat, az iskola oktatóinak és tanulóinak jövőbe vetett hitét hangsúlyozza.

Az összetekert pergamen, a hold, valamint a Jezsuita címer mezejének EZÜST (FEHÉR) SZÍNE a tisztaságot, a büntetlenséget, az ártatlanságot, az erényességet és a jövőbe vetett reménységet testesíti meg. A vörös és zöld szín mellett ősi magyar szimbólum. Nemzeti címerünk és zászlónk is ezekből a színekből építkezik

A címermezőket elválasztó arany pólyán látható, az iskola jelmondatának „PIETATI ET SCIENTIAE” ZÖLD SZÍNE a tavasz, a feltámadás, az örök újjászületés, a halhatatlanság, az égi PARADICSOM színe, ahová Isten az első emberpárt Ádámot és Évát helyezte. Az iskola esetében a megújulás képességét szimbolizálja.

A címerpajzs alatt kék színű szalag látható. Ezen aranyszínű betűkkel az iskola névalakja (Tamási Áron Gimnázium), látható.

A szalag nem szerves része a címernek, díszítő és információs elemként szolgál.

Pécsi L. Dániel jelképművész

 
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com